Baksa István polgármestertől megtudtuk, hogy ő maga kezdeményezte a referendum kiírását, amit a tíztagú testületből ketten azért nem szavaztak meg, mert szerintük már most is megvan a faluban a szükséges támogatottság. A falu első ember úgy véli, egy népszavazás nem lehet felesleges, hiszen egyértelművé teszi a lakosság hozzáállását, a költségeket pedig úgyis a beruházó állja, így az önkormányzatnak nem kerül pénzébe. Ha a népszavazás során a többség igent mond, felgyorsulhat az engedélyezési eljárás. A tervek szerint év végéig megszülethet a környezetvédelmi engedély, jövőre pedig a kivitelezés is megkezdődhetne. A beruházás mintegy 130 munkahelyet teremtene - köztük 70-80 helybélinek - a több mint 1500 lakosú településen, de a polgármester fontosnak tartja, hogy 30 kilométeres körzetben szintén jól járnak az ott élők, hiszen az erőműhöz beszállítók is kellenek. Továbbá az erőmű évi 70-80 milliós iparűzési adót jelent a településnek 2012 után.
Nem egyértelmű a támogatottság, hiszen több falugyűlést is tartottak már a témában, ahol akadtak kétkedők. A közelmúltban 100 aláírással a falubeliek levelet küldtek a környezetvédelmi hatósághoz a körülmények pontos tisztázása érdekében. Ennek következtében változtattak a terveken, 50 megawattról 20 megawattra csökkentették a maximális teljesítményt.
Szalmatüzelésű erőmű Spanyolországban
Korábban több tüntetés volt hasolnó erőművek építése ellen, de mellett is. A tiltakozók úgy vélekednek, a biomasszával, szalmával, energiafűvel tüzelt hőerőmű ugyan hasznos, hiszen fosszilis helyett megújuló energiaforrásokat használ. Más oldalról a hőerőművek - működjenek szénnel vagy növényi hulladékkal, káros füstfelhőket eregetnek. A biomassza elégetésével csak olyan széndioxid szabadul fel, amit a növények eredetileg is a légkörből kötöttek meg, de ez csak globálisan előny, helyben füsttel, hamuval és pernyével kell számolni. A szerencsi hőerőművet eredetileg Diósgyőrre tervezték, de oda épp a légszennyezés miatt nem kapott engedélyt. További probléma, hogy energiafelhasználás szempontjából a biomassza és szalmaerőműveket olyan helyre szokás telepíteni, ahol az elégetendő szerves anyagot helyben állítják elő, ezért a szállítás kisebb energiafogyasztással jár. A megnövekedett forgalom tovább rontja a - hőerőmű által már amúgy is erősen szennyezett - levegő minőségét.
A kivitelezést Söjtörön egy amúgy MSZP-s érdekeltségű cég, az Intertraverz Zrt. egyik projektcége, a Zala Hőerőmű Kft. végezné. Nevükhöz fűződik többek közt a medgyesházi és szerencsi hasonló beruházás is. Medgyesházán februárban tartottak népszavazást, de a döntő többség nemmel voksolt. Szerencsen a múlt év őszén kezdték meg a szalmatüzelésű erőmű építését jogerős engedélyek birtokában, a körülötte zajló viták azonban azóta sem csitultak, mert a tokaji világörökséghez tartozó területen készül a beruházás.
