Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Művészet és anatómia 1950-ből

2009. november 9. 10:26
Barcsay Jenő Kossuth-díjas grafikus, festőművész rajzaiból nyílt kiállítás szombaton a Vass László gyűjteményben.

A tárlaton a neves művész tanítványa, dr. Kőnig Frigyes, a Magyar Képzőművészeti Egyetem rektora is részt vett. Beszédében elmondta, ritka az olyan kiállítás, ahol az érdeklődőknek alakalmuk nyílik a népszerű tankönyv, a Művészeti anatómia című kötetben látható illusztrációk eredeti változataival megismerkedni.

Barcsay Jenő erdélyi fejedelmi család késői leszármazottja, de szegénységben nevelkedett. Körjegyző apja és egyik nővére lelki betegségben szenvedett, apja később öngyilkos lett, szigorló orvos öccse 24 évesen tüdővészben halt meg. Barcsay a festészeti munkára hivatkozva nem alapított saját családot, 103 évet megélt anyjának és nővéreinek volt a támasza.

Gimnáziumi tanulmányait Kolozsváron, Szamosújváron és a nagyenyedi (Bethlen) kollégiumban végezte. 1919-ben Magyarországra jött és beiratkozott a tanügyi reformokat megélő Magyar Képzőművészeti Főiskolába. 1924-ben végzett, ezután mint művésznövendék két évig a főiskolán maradt. Tanulmányai idején nyomorgott, több társával együtt az iskola egyik helyiségében húzta meg magát.

1926–ban egyéves ösztöndíjjal Párizsba utazott, melynek második felében Olaszországba látogatott. Az utazás életre szóló élményekkel látta el, mindig hangsúlyozta, hogy a latinos expresszionizmus áll közel hozzá, szemben a némettel. 1929-ben újra megpályázta az ösztöndíjat, amit kivételesen meg is kapott. Második útja során tudatosan tanult.

1945-ben Krocsák Emil ajánlására Szőnyi István a Magyar Képzőművészeti Főiskolára hívta, ahol az anatómia és a szemléleti látszattan professzora lett. Intenzíven rajzolni kezdett, hogy tudását fejlessze. A Főiskola tanára volt egészen nyugdíjazásáig. Halála után termet neveztek róla el.

1953-ban megbízást kapott az anatómiai tankönyv megírására. Néhány hónap alatt különböző méretekben kétszer is megrajzolta a könyvet. A nyomdászati munkákat személyesen felügyelte. A könyv „Az év legszebb könyve” kitüntetést nyerte el, Barcsay Kossuth-díjat kapott.

Az 1960-as évektől számos nagyméretű mozaikot készített (Asszonyok c. mozaik Miskolcon, Nemzeti Színház előcsarnoka, újpesti fürdő, szentendrei városháza). A mozaikkartonokból 1966-ban az Ernst Múzeum rendezett kiállítást. 1969-ben megbízást kapott a szentendrei kultúrház mozaikjának elkészítésére. A munkához muranoi üveget használt és először készített aranyból hátteret.

Élete utolsó éveiben gerinc- és ízületi betegség miatt nehezen dolgozott, de az ecsetet nem tette le. 88 évesen érte a halál.

Galéria
Művészet és anatómia 1950-ből
Kocsis Sándor
további cikkek
Markovits Alíz: Ha egy város ismeri saját értékeit, sugárzik, ragyog Markovits Alíz: Ha egy város ismeri saját értékeit, sugárzik, ragyog Markovits Alíz, az Európa Kulturális Fővárosa program vezérigazgatója nemrégiben kapott Pro Urbe érdemérmet Veszprém város önkormányzatától. Kiemelkedő munkáját mi sem bizonyítja jobban, mint a 2023-as év sikeressége, ennek pontos részleteiről őt kérdeztük. Markovits Alíz korábban már Kőszeg városában bizonyított, mára erős kötődése van Veszprém felé is, így lánya ősszel veszprémi gimnáziumban kezdi meg tanulmányait. Az EKF sikeréről, eredményeiről, a 2023-as év nehézségeiről kérdeztük a vezérigazgatót. ma 12:47 Az ikonikus veszprémi lemezlovasról, Tóthjózsiról készült könyv kultúra Az ikonikus veszprémi lemezlovasról, Tóthjózsiról készült könyv Nem pusztán egy fordulatos élettörténetet, hanem egy kulturális lenyomatot, egy korleírást is kaphat az 1970-es évektől napjainkig az, aki kezébe veszi a nyomdából alig pár napja megérkezett veszprémi könyvet, ami két veszprémi újságíró tollából született, a központi szereplője pedig az a lemezlovas, akinek a nevét nem kell bemutatni azoknak, akik életük során legalább egyszer megfordultak Veszprém, vagy a környék valamelyik diszkójában: „Tóthjózsi”. 2024. szeptember 14. 12:37 Elfoglalta új helyét a millenniumi emlékmű, de az átalakulása nem állt meg Elfoglalta új helyét a millenniumi emlékmű, de az átalakulása nem állt meg Elkészült a talapzat, befejeződött a restauráció, csütörtök délután pedig megtörtént a millenniumi emlékművének újra avatása immáron a Szabadság téren. A munkálatok folytatódnak, a tér a következő hónapokban fog csak átalakulni, a mostani esemény mégis emlékezetes marad Veszprém kultúrtörténetében, hiszen egy hosszadalmas polgári vita zárulhatott le ezzel együtt. Ugyanakkor a szobor könnyen lehet, hogy néhány emberöltő múlva már nem ezt az arcát fogja mutatni, ehhez viszont az sem kell, hogy áthelyezzék, vagy sokat simogassák az emberek. 2024. szeptember 12. 22:13 Navracsics Tibor: ’Egy régió álma vagy egy álom régiója?’ Navracsics Tibor: ’Egy régió álma vagy egy álom régiója?’ A 2023-as év különleges mérföldkő volt Veszprém és a Bakony-Balaton régió számára: a város viselhette az Európa Kulturális Fővárosa címet. Ez a rangos elismerés nem csupán a kulturális programok gazdagságára és sokszínűségére adott alkalmat, hanem lehetőséget biztosított arra is, hogy a város és a térség újrapozicionálja magát mind a hazai, mind a nemzetközi porondon. 2024. szeptember 13. 11:41

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.