Két fordulóval a végelszámolás előtt leegyszerűsödött a bennmaradás képlete a VLS focicsapata számára: győzni kellett a Csepel elleni hazai, majd az egy hét múlva esedékes felcsúti bajnokin. A mieinket négy pont választotta el a tizenkettedik helyhez viszonyítva, így a VLS győzelmei mellett a közvetlen riválisok bukása is szükséges volt az NB III-as tagság megőrzéséhez.
Markonyi, ám annál lelkesebb szurkolótábor kísérte el a csepelieket az Egyetemi Stadionba, ahol kis híján rögtön megszületett az első hazai gól. Lőrincz bizonytalankodott az oldalról érkező gyengécske lövésnél, de a védőtárs kisegítette az utolsó pillanatban.
Az 5. minutumban Kisnek akadt dolga a túloldalon. A vendégek távoli lövését követően hatalmas bravúrral, a levegőben szinte úszva érte el, s ütötte az alapvonalon túlra a játékszert. Az ellentámadás is veszélyesre sikerült: hazai szöglet után mentettek az utolsó pillanatban a csepeli védők.
Félóra játék után Szabó Bence fülelt le egy rossz hazaadást, aki egy az egyben maradt a kapussal. Okos csellel elfektette Lőrinczet, majd az üresen tátongó kapuba gurított (31. perc: 1-0).
Kikapott és kiesett a VLS (archív fotó)
Magához tért a kapott góltól a Csepel, Kisnek kétszer is távoli bombát kellett hatástalanítania. Eközben a VLS bal oldali védelme több alkalommal is sebezhetőnek mutatkozott.
A 51. percben Kisnek kellett jönnie a kapujából, épp’ hogy fel tudta szedni Hesz lába elől a labdát.
Két perccel később a bal oldalon vezetett támadást a Csepel. A játékszer ha dadogva is, de eljutott Tóth Mártonhoz, aki nem sokat teketóriázott, irgalmatlan erővel bombázott a felső léc alá (1-1).
Kisvártatva megint a vendégek friss embere, Marczinka okozott bonyodalmat, akinek az alapvonalról középre játszott passzáról kevéssel maradt le az érkező csatártárs.
A második félidőben egyértelműen átvette a mérkőzés irányítását a Csepel. Vágó Attila hiába használta ki mindhárom cserelehetőségét – három csatár érkezett: Irmes, Prágai és Bognár –, a veszélyes helyzetek rendre a vendégek labdajáratása után alakultak ki.
Sokadik ziccerét hagyta ki a Csepel. Tóth Márton állt legközelebb a gólszerzéshez, tíz méterről próbálkozhatott zavartalanul, a lökete alig kerülte el a kapufát.
A 74. percben egy szabadrúgás után jutottak el a mieink az ellenfél kapuja elé, Bognár centerezésére azonban senki nem érkezett a második hullámban.
Negyedórával a rendes játékidő letelte előtt aztán óriási bajba került a VLS, Tóth Márton ugyanis a negyedik ziccerét már nem hibázta. Remekül ugratták ki a társak, s védővel a nyakán is bevarrta a rövid felsőbe a játékszert (75. perc: 1-2).
Vége a dalnak: a 82. percben Németh Zoltán iramodott meg, érthetetlen módon senki sem próbálta megakadályozni a gólszerzésben, a bravúrok sorozatát bemutató Kis ezúttal is tehetetlen volt (1-3).
Szabó Tibor a hosszabbítás első másodperceiben talált a kapuba. Remek kis lövés volt, de egyenlítésre már nem maradt ideje a hazaiaknak (2-3).
Labdarúgó NB III Nyugati csoport, 29. forduló:
VLS Veszprém–Csepel FC 2-3 (1-0)
Veszprém, Egyetemi Stadion 150 néző. Vezette: Kovács G. (Kulcsár, Bati).
VLS Veszprém: Kis – Szabó T., Dobsa, Gulyás, Gunther – Köböl, Németh P., (Bognár, 59.), Vass – Czimbalmos (Irmes, 46.) Balázs (Prágai, 46.), Szabó B. Vezetőedző: Vágó Attila.
Csepel: Lőrincz – Fisli, Hesz, Tóth M., Korozmán, Haraszkó, Teplán, Vörös, Horváth, Simon K., (Torda, 79.) Somodi. Vezetőedző: Gabala Krisztián Ferenc.
Gólszerzők: Szabó B. (29.), Szabó T. (82), ill. Tóth M. (53., 75.) Németh Z. (82.)
Edzői értékelés
Vágó Attila: – A második félidőben jobban játszott a Csepel, amely megérdemelten nyert.
