Nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is évek óta vita tárgya a pedagógusok előzetes szakmai szűrése, illetve a már gyakorló szakemberek folyamatos ellenőrzése.
Európában, például Finnországban már az egyetemi felvételiken igyekeznek kiszűrni a tanári pályára alkalmatlanokat, és hasonló rendszer működik Németországban is. Skóciában pedig már az illetékes döntéshozó szerv elé került az ügy. Az egyik legszigorúbb szabályozás Szingapúrban van, ahol csak azokat veszik fel a szakra, akiknek iskolai eredményük átlagon felüli.
A pályán dolgozók nagy része túlterhelt a legújabb felmérések szerint. Egyes szakemberek szerint ennek egyik oka a korai és elégtelen információk birtokában meghozott pályaválasztás.
- Valóban kevés az elhívatott pedagógus, és tényleg alacsony az oktatás színvonala is – véli Irányi László, az Ipari Szakközépiskola és Gimnázium igazgatója. - Nem sok hasznom származott abból, amit az egyetemen tanárképzés címen tanultam, sok mindent a kezdő és gyakorló tanári karrierem idején sajátítottam el. Ugyanakkor ez egy ilyen szakma: 5-10 év kell, hogy megérjen rá az ember, de ehhez gyakorlat kell. Emellett száz százalékosan nem hiszem, hogy ki lehetne szűrni az alkalmatlanokat a pedagógus társadalomból.
Az igazgató szerint a legnagyobb probléma jelenleg az, hogy lényegében bárki bekerülhet a tanárképző karokra, és a problémás emberek szűrése sem egyszerű, illetve a kisebb nagyobb incidensek, etikai vétségek következmények nélkül maradnak.
Az Ipari igazgatója szerint 5-10 év kell, hogy
megérjen a szakmára a pedagógus
Stenszki Gábor kétgyermekes apa szerint új módszerre és megközelítésre lenne szükség az oktatásban.
- Egy tanárt a pedagógiai munkája, a gyerekekkel elért eredményei minősítik. Így nem tudom, ki döntené el, hogy valaki alkalmas-e a pályára vagy sem - mondja. - Szerintem a konfliktusok csak úgy oldhatók fel, ha kölcsönös a tisztelet a diákok és tanárok között, és ha a pedagógus elhivatottságból végzi elsősorban a munkáját. A tárgyi tudás csak másodrangú, véleményem szerint.
