2020. február 21. // Eleonóra névnap

100 éve szólhatnak a közéletbe magyar nők

1919 novemberére datálják a magyar nők választójogának kezdetét. A közelgő jubileum és az októberi választások alkalmából a Veszprémi Nők Kerekasztala tartott összejövetelt szerdán.

A Veszprémi Nők Kerekasztala Egyesület (VENŐKE) megalakulása óta fontosnak tartja, hogy a nők minél nagyobb arányban vegyenek részt a közéletben.  A soron következő önkormányzati választásra készülve elméleti és gyakorlati felkészítést adtak szerda este a Veszprém Agórában.

A családias hangulatú program aktualitását növelte, hogy hivatalosan hamarosan 100 éve annak (1919. november 17.), hogy a nők választójoggal élhetnek Magyarországon.

Utóbbival kapcsolatban Máthé Éva, a VENŐKE elnöke adott rövid történelmi áttekintést az érdeklődőknek.

„Kicsit elégedettek is lehetünk, meg kicsit szomorúak is, mert nem teljesen ragyogó minden ezen a területen”- kezdte bevezetőjét, majd kifejtette: a 19. század végétől kezdődően voltak olyan mozgalmak, amelyek célul tűzték ki a nők választójogának törvényességét. Ezek elsősorban feminista mozgalmak voltak, később a szociáldemokrata párt is csatlakozott, de tényleges eredményt, ők sem tudtak elérni. A magyar nők még 1918-ban, a polgári forradalom idején sem kaptak teljeskörű választójogot. Azért, hogy 1920-ra parlamentet lehessen választani, nem törvénnyel, csupán rendelettel határoztak arról, hogy a nők is élhetnek választójoggal Magyarországon.

Máthé Éva, a VENŐKE elnökeMáthé Éva, a VENŐKE elnöke

Két évvel később, az 1920-as Országgyűlésbe be is választották az első női képviselőt, Slachta Margitot, aki annak idején Veszprémben is tartott gyűlést, és bíztatta a nőket a közéletben való részvételre. „Ez ma is ráfér a társadalomra”.

A VENŐKE elnöke hangsúlyozta, a magyar nők választójogáról az 1920-1930-sas években is nagy viták folytak, ugyanis nem voltak azonos feltételek a férfiak és nők számára. A férfiak 24 éves koruktól, a nők 30 éves koruktól szavazhattak. Ez többször téma volt az akkori Országgyűlésben is. Vitatott volt többek között az is, hogy a nők miért csak 30 éves koruktól számítanak érettnek?

A magyar női választójog másik emblematikus alakja Kéthly Anna szociáldemokrata politikus, az Országgyűlés második női képviselője volt.  Ő 1922-től 1948-ig töltötte be parlamenti képviselői tisztségét. 1945-ig egyébként 5 női országgyűlési képviselő volt Magyarországon- mondta Máthé Éva, aki a helyi választásokról nem beszélt, de szerinte a parlamentben a nők aránya fokmérője annak, hogy mennyire ismerik el a nők szerepét az adott társadalomban.

„Magyarország hátul kullog, a rendszerváltás 30 éve alatt ez szinte semmit sem változott, arányuk továbbra is 10-12% körül mozog”- jegyezte meg, összehasonlításképp pedig a finnt emlegette, amely „sokkal színesebb”, és több nő van benne. Megemlítette azt is, hogy a társadalomkutatók szerint ahhoz, hogy a nők érdekei is megjelenjenek a törvényhozásban, a számnak 30% körül kellene lennie.

Az emlegetett kutatás szerint pénzben mérhető az, ha a nők szempontjai nem érvényesülnek, ugyanis ez akár nagy anyagi hátrányt is jelenthet számukra. Máthé szerint a „több nőt a közéletbe” gondolatot tovább kell vinni annak érdekében, hogy jobban érvényesüljenek a női érdekek.

Huszár Józsefné Júlia, a VENŐKE alapítója és tiszteletbeli elnöke szerint „Veszprémben jól állunk, mert neves intézmények élén nők állnak és jól csinálják a dolgukat.” A választások morális kényszeréről pedig azt mondta: bár tág, és filozófiai dolognak tűnhet, de a választás az ember egész életét áthatja: „mindig választunk, mit eszünk, kit szeretünk. Nem lehet nem választani, vagy ha mégis az is választás, de akkor vállalni kell a következményeket.

A kérdés szerinte az, hogy tudunk e jól választani?

„Amikor közéleti választásokra kerül sor, még nagyobb a felelősség, mert ilyenkor egy nagyobb közösség életébe szólunk bele, mások sorsát is befolyásoljuk. Ha nem tetszik az aktuális helyzet, bele lehet szólni, hogy ne csak megtörténjenek velünk a dolgok”- mondta, majd kifejtette, a felelősségteljes választást az segíti, ha alaposan tájékozódunk, mérlegelünk, értékek és eddig mutatott teljesítmény szerint voksolunk. Szükséges szerinte a bátorság is, hogy az ember merjen másképp szavazni, mint a környezete, vagy másképp, mint azt eddig tette. „Legyen önálló vélemény, és következetesség. Nekem mi a fontos?

Huszár Józsefné Júlia, a VENŐKE alapítója és tiszteletbeli elnökeHuszár Józsefné Júlia, a VENŐKE alapítója és tiszteletbeli elnöke

A jelölt mit ígér, mit ért el, mi valósult meg? Milyen céljai vannak?”

-sorolta a kérdéseket, majd felhívta a figyelmet arra, ha szavaztunk, tiszteljük mások döntését.

A VENŐKE programjára meghívta a Helyi Választási Iroda vezetőjét, Mohos Gábor jegyzőt is, aki a választás elvi és gyakorlati valamint jogi szabályozásáról világosította fel az érdeklődőket. A témával hamarosan a Vehir.hu részletesebben is foglalkozik.

Mohos Gábor, a Helyi Választási Iroda vezetője, a Polgármesteri Hivatal jegyzőjeMohos Gábor, a Helyi Választási Iroda vezetője, a Polgármesteri Hivatal jegyzője

Ge. Á.
Kovács Bálint
2020. február 21. // Eleonóra névnap