Lesújtó kép a magyar konvergenciáról

A 2006-ban kiadott legutóbbi bizottsági konvergencia-jelentés megállapította, hogy a magyarországi jogszabályi környezet nincs teljesen összhangban az Európai Központi Bankok Rendszerét (EKBR) felállító statútummal, illetve a közösségi alapszerződés 108. és 109. cikkével. (E cikkek a központi bankok függetlenségéről és politikai befolyástól való mentességéről rendelkeznek.) Mostani jelentésében a Bizottság elismeri ugyan, hogy a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény 2007. júliusi módosításával ezeknek az összeegyeztethetetlenségeknek egy részét megszüntette hazánk, de „még mindig sok (tennivaló) maradt”.
A bizottsági értékelés szerint a központi bank függetlenségével és a költségvetés monetáris finanszírozásának tilalmával kapcsolatos jogszabályi előírások – különösen az MNB-törvény, az MNB Alapító Okirata, a Magyar Köztársaság Alkotmánya és a hitelintézetekről szóló törvény – még mindig nincsenek teljesen összhangban a fent említett közösségi jogszabályi hivatkozásokkal. Hiányosságok mutatkoznak még mindig többek között az EKBR céljait, a bankjegy- és érmekibocsátást, a fizetési rendszerek zökkenőmentes működését illetően. Hasonló problémákat vél felfedezni a Bizottság az eurórendszer pénzügyi jelentési rendszerének való megfelelésre vonatkozó előírás hiánya miatt is.
Magyarországon a 12 havi átlagos fogyasztói árindex az EU-csatlakozás óta folyamatosan a referenciaérték felett volt. 2008 márciusában az aktuális magyar ráta 7,5 százalékra rúgott, jóval meghaladva az akkor éppen 3,2 százalékos referenciaértéket és várhatóan a következő hónapokban is jelentősen a referenciaérték felett lesz.
Az infláció az elmúlt években nagyon ingatag volt Magyarországon, ami nagyrészt az olaj- és élelmiszerárak alakulását tükrözte vissza, de a szabályozott árak és az adóztatás változtatásai tovább erősítették ezt az ingatagságot. Ezek a tényezők, elegyedve a forint leértékelődésével, a drágulási ütem gyors emelkedéséhez vezettek 2006. második negyedévétől.
Ami a kilátásokat illeti, az élelmiszerek, az olaj, az áram és a gáz árának emelkedése, valamint a forint 2007 második felében és 2008 elején végbement leértékelődésének megkésett hatása miatt 2008-ban vélhetően 6 százalék felett marad az infláció. A bázishatás miatt azonban 2009-ben már 4 százalék alá süllyedhet a ráta, de a relatíve alacsony magyarországi árszínvonal azt sugallja, hogy hosszú távon további árszínvonal-konvergencia mehet végbe. Mindennek fényében a Bizottság azt állapította meg, hogy Magyarország nem teljesíti az árstabilitási kritériumot.
Magyarország ellen jelenleg is folyamatban van a túlzott államháztartási deficit miatt indított tanácsi eljárás. A tanácsi ajánlás szerint Magyarországnak 2009-re „hiteles és fenntartható módon” kell korrigálnia ezt a hiányt. A fiskális konszolidációs programnak köszönhetően 2007-ben a deficit a GDP 5,5 százalékára csökkent a 2006-os 9,2 százalékról. Tavaly valamelyest csökkent a kiadási ráta, míg a bevételek emelkedtek, részben az adóelkerülés visszaszorítását célzó intézkedéseknek is köszönhetően – állapítja meg a konvergenciajelentés.

Ami a GDP-arányos államháztartási hiányt illeti, a 2006 közepéig érvényesülő laza költségvetési politika miatt ez a ráta jelentősen emelkedett és 2007-ben 66 százalék körüli értéket ért el. A Bizottság előrejelzése szerint 2008-ban és 2009-ben a mutató a mostani szint körül marad. Mindennek fényében a Bizottság azt állapította meg, hogy Magyarország nem teljesíti az államháztartás stabilitására vonatkozó kritériumot.

A forint árfolyamát 2001 és 2008 februárja között egyoldalúan az euróhoz kötötték a magyar kormányok, plusz-mínusz 15 százalékos ingadozási sávval. 2008 februárjában a sávot eltörölték, azóta szabadon lebeg az árfolyam. 2005 augusztusa és 2006. augusztusa között a forint jelentősen leértékelődött az euróval szemben. Mélypontját a forint 2006 júniusában érte el, amely után fokozatosan erősödni kezdett.
Az erősödés 2007 közepén állt meg, nagyrészt annak tulajdoníthatóan, hogy a befektetők kezdtek elfordulni a feltörekvő piacoktól a megnövekedett kockázatok miatt és amiatt, hogy megnövekedtek az aggodalmak a magyar gazdasági helyzetet illetően, de az árfolyam 2008 márciusában ismét erősödni kezdett. A vizsgált kétéves időszak alatt a forint körülbelül 4,5 százalékkal értékelődött fel az euróval szemben. Mindennek fényében a Bizottság azt állapította meg, hogy Magyarország nem teljesíti az árfolyam stabilitására vonatkozó kritériumot.
A hosszú lejáratú kamatszint a 2008 márciusáig terjedő 12 hónapos időszakban átlagosan 6,9 százalék volt Magyarországon, ez a 6,5 százalékos referenciaérték feletti adat. A ráta az EU-csatlakozás óta meghaladja a referenciaszintet. 2006 októberében az államkötvények hozamfelára elérte a 400 bázispontot, ami főleg a költségvetési lazasággal kapcsolatos befektetői kritikát tükrözte. Ezt követően a hozamfelár fokozatosan csökkent, majd 2007 novemberétől kezdve újból nőtt és 2008 elején ismét elérte a 400 bázispontot. Mindennek fényében a Bizottság azt állapította meg, hogy Magyarország nem teljesíti a hosszú lejáratú kamatszintek konvergenciájára vonatkozó kritériumot.
A Bizottság a konvergencia-jelentés összeállítása során górcső alá vette a folyó fizetési mérleg egyenlegét, amely több más új tagállam esetében rendkívül nagy problémákat okoz. E téren Magyarország nem tartozik a legrosszabban teljesítő országok közé.
A külső hiány persze így is jelentősnek nevezhető, ám ezt az elmúlt években nagyrészt sikerült nettó működőtőke-beáramlással és a pénzügyi befektetésekkel finanszírozni. Mivel azonban magas a külső adósságállomány, a magasabb folyómérleg-deficithez való visszatérés jelentős finanszírozási szükségletet vet fel középtávon – figyelmeztet a Bizottság.
A magyar gazdaság nagymértékben integrálódott az EU gazdaságába – állapítja meg a konvergenciajelentés. Különösen a kereskedelmi és a közvetlen tőkebefektetési (FDI) kapcsolatok nevezhetőek kiterjedtnek más tagállamokkal. A pénzügyi szektor uniós integrációja szintén jelentősen előrehaladt, főleg a pénzintézetek nagyarányú külföldi tulajdonrészesedésének következtében.

Mindennek fényében – és az egyéb tényezők között fellelhető relatív „jó pontok” dacára – a Bizottság azt állapította meg, hogy Magyarország nem teljesíti az euró bevezetésének kritériumait.