Porga Gyula (Fidesz-KDNP) harmadik ciklusát kezdheti meg polgármesterként, a képviselő-testületben pedig 11-7 arányban vannak jelen a kormánypárti és ellenzéki képviselők. Ezek már kész tények, azonban számos kérdésre csak a csütörtöki alakuló ülés után kapunk választ.
A veszprémi közgyűlés júniusi ülésén
Köztük az egyik legfontosabbra is, azaz hogy a polgármester mellett hogy fogják hívni az alpolgármestereket Veszprémben. Némedi Lajos, korábbi városüzemeltetésért felelős alpolgármester idén már nem indult a választáson, tehát képviselőségével együtt alpolgármesteri munkája is befejeződött, így egy új név már biztosan lesz a városvezetés legfelsőbb szintjén.
Veszprémben két alpolgármester segítheti a polgármester munkáját, közülük egyvalakinek törvény szerint a megválasztott képviselők közül kell kikerülnie, rajta kívül lehetőség van külsős alpolgármester megválasztására is – aki nem a képviselők közül kerül ki, így szavazati joga nem, de tanácskozási joga van a közgyűlésben – bár ilyenre az elmúlt időszakban nem volt példa Veszprémben – magyarázta portálunknak dr. Mohos Gábor jegyző, aki segít eligazodni az önkormányzati törvényben és a helyi Szervezeti és Működési Szabályzat jogi útvesztőiben.
Dr. Mohos Gábor jegyző
És várhatóan most sem lesz, hiszen a közgyűlési anyagok közt Brányi Mária (Fidesz-KDNP) korábbi városfejlesztési alpolgármester mellett Hegedűs Barbara (Fidesz-KDNP) neve szerepel, mint a polgármester két jelöltje az alpolgármesteri posztokra.
Az alpolgármesterek személyét a polgármester terjeszti a közgyűlés elé, a képviselők pedig titkos szavazáson minősített többséggel – azaz a megválasztott képviselők többségének támogatásával – választják meg őket.
Hegedűs Barbara második ciklusát kezdi a Dózsaváros képviselőjeként, 2018 óta pedig a Fidesz-KDNP frakcióvezetője volt.
Utóbbi pozícióban szintén változás lesz, hiszen – bár összeférhetetlenség nem állna fent – a politika íratlan szabálya szerint kevésbé elegáns, ha a polgármester, vagy alpolgármester egyben a saját frakcióját is vezetné. A kormánypárti frakció vezetését így Hegedűs Barbarától Pálinkás Roland (Fidesz-KDNP) fogja átvenni.
Várhatóan Brányi Mária (balra) és Hegedűs Barbara (jobbra) személyében két női alpolgármestere lesz Veszprémnek
Ha már szóba kerültek a frakciók, megkérdeztük Mohos Gábort, hogy mi a feltétele annak, hogy egy képviselőcsoport ilyen összetételben dolgozhasson a közgyűlésben?
Frakciót a veszprémi közgyűlésben három főtől lehet alakítani. Ha frakcióban dolgoznak a képviselők, az egységesség miatt nagyobb az érdekérvényesítő képességük, hatékonyabban össze tudják hangolni politikai tevékenységüket, ezen kívül a frakciót megilletik olyan további jogok, mint például a közgyűlés során napirendenként kötelező szünet elrendelése egyeztetés céljából.
Térjünk is át az ellenzéki összefogás képviselőire, akik közül 7-en jutottak be a közgyűlésbe, különböző párt- és szervezeti-logók alatt: MSZP, Párbeszéd, DK, LMP, Momentum, Jobbik, Szakszervezet. Az előző ciklusban a szocialisták a DK-val kiegészülve egy frakcióban ültek, ez most egészen biztosan változni fog.
Katanics Sándor (DK) képviselő és volt polgármesterjelölt egy korábbi interjúban kijelentette, hogy többek közt a fent említett frakcióelőnyök kihasználása érdekében két képviselőcsoportba fognak tömörülni képviselőik. Tehát a két DK-s és a Szakszervezet képviselője alkotnak egy csoportot, valamint az MSZP és Párbeszéd két politikusa az LMP-s Gerstmár Ferenccel kiegészülve fognak együtt politizálni egy másik frakcióban a közgyűlésben, utóbbit Hartmann Ferenc (MSZP) fogja vezetni.
Katanics Sándor (elől) és Hartmann Ferenc (hátrébb) várhatóan külön frakciókban folytatják
A kakukktojás Kovács Rajmund, a Jobbik képviselője, aki bár a hatpárti összefogás közös listáján igen előkelő helyről jutott be a közgyűlésbe, ott már sem a szocialistákkal, sem a DK-val nem ül be egy frakcióba, legalábbis egyelőre.
Az önkormányzati munka azonban nem csak a közgyűlésben zajlik – világít rá egy fontos kérdéskörre Mohos Gábor. A testület elé kerülő határozati javaslatokat mindig a különböző szakbizottságok készítik elő a hivatal szakmai munkáját követően. E bizottságok meghatározásáról és összetételéről szintén a csütörtöki alakuló közgyűlésen döntenek.
Veszprémben hét különböző bizottságban folyik a munka: Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Bizottság; Közjóléti Bizottság; Köznevelési, Ifjúsági és Sport Bizottság; Pénzügyi és Költségvetési Bizottság; Tulajdonosi Bizottság; Ügyrendi és Igazgatási Bizottság; Városstratégiai és Városmarketing Bizottság.
Ezeknek a bizottságoknak döntéselőkészítő és véleményező szerepe van a közgyűlés elé kerülő előterjesztések kapcsán, valamint bizonyos kérdésekben – ha a közgyűlés átruházza a hatáskört – döntési joguk is lehet.
Az új képviselőtestület tagjai a megbízólevelük átvétele után
Bár törvényi lehetőség lenne arra, hogy bizonyos keretek közt átszervezzék ezt a struktúrát, várhatóan a következő öt évben is ugyanezen szakterületekkel foglalkozó bizottságok állnak fel az alakuló ülés után. Az összetételükben azonban már számíthatunk változásra.
Mohos Gábor elmondása szerint a szokásjog az, hogy a választás végeredménye alapján döntenek a bizottsági pozíciók elosztásáról is.
Ez is a demokrácia, azaz a választói akarat megnyilvánulása a városvezetésben, hogy mandátumarányosan osztják fel a bizottságok elnökeit, tagjait és a külső szakértőket a különböző pártok
magyarázza a veszprémi jegyző.
Ezt támasztja alá az előző ciklus gyakorlata is – amikor a Fidesz-KDNP adta mind a 12 egyéni önkormányzati képviselőt – a pénzügyi, valamint az ügyrendi bizottságok, azaz a két úgynevezett ellenőrző bizottság élén így is ellenzéki képviselők álltak.
Hogy az új 11-7-es felállásban hogyan változnak a bizottságok összetételei, valamint a kulcspozíciók várományosaiban lesz-e változás, arra fény derül a csütörtöki alakuló közgyűlésen, amelyről portálunk is első kézből beszámol.
