Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

1956 hősei végül mégis kiharcolták a szabadságot

2019. november 4. 21:00
Az 1956-os szabadságharc és forradalom leverésének évfordulójára, az elesett hősökre emlékezett a KDNP Veszprém Városi Szervezete november 4-én.

A megemlékezésen dr. Káhler Frigyes történész, jogász tartott ünnepi beszédet, aki úgy fogalmazott, a forradalom eltaposásának céljával érkezett, hatalmas túlerőben lévő szovjet haderő betörésével pusztulás, vér és gyász járt 1956-ban a tankok nyomában. Azóta több mint hat évtized telt el, de a gyászt még mindig érezzük. Nem szabad azonban elfelejtenünk Pál apostol szavait, aki arra intette híveit, hogy „ne úgy gyászoljatok, mint a pogányok, akiknek nincs reménységük. Nekünk van reménységünk.”

Ez a reménység pedig arra ad okot, hogy fejet hajtsunk a harcok elesettjei előtt, akik egy egyenlőtlen küzdelemben is megpróbálták a lehetetlent – jelentette ki Káhler. „Emlékezzünk rájuk és az orvlövészek áldozataira, azokra, akiket a harcok során a legkülönbözőbb helyzetekben megöltek, függetlenül attól, hogy részt vettek-e közvetlenül a harcban, vagy sem.

Emlékezzünk a sortüzek áldozataira, azokra a százakra, akiket a legkegyetlenebb módon, a nemzetközi jog sárba tiprásával, az emberiesség teljes mellőzésével, saját jogszabályaik félre dobásával gyilkolt meg az ordas hatalom.

A pufajkások kegyetlenkedése során megöltekre, többek közt Varga Gusztáv ajkai főmérnökre, akit veszprémi temetőben helyeztek örök nyugalomra, mert a hatalom azt is megtiltotta, hogy lakhelyén temessék el, és felesége és három gyermeke nyilvánosan meggyászolja.

A balatonkenesei honvéd üdülő megkínzottjaira, akiket a jeges Balaton vizébe állítottak, hogy aztán a ráfagyott ruhában várják a parton, mi lesz a sorsuk.

A jogi bosszú áldozataira, azokra a békepárti forradalmárokra, akiket a rendszer a legádázabb ellenségeinek tekintett: Brusznyai Árpádot, Gulyás Lajost vagy éppen Rajky Márkot. Ők nem akartak fellépni a kommunista hatalom ellen, hanem az erkölcs és a jog erejével, az emberek pedig bíztak bennük. Ez volt a legfőbb bűnük, ezért kellett meghalniuk.

Az internáltakra, a Szovjetunióba hurcoltakra, a munkástanácsokra, akik november 4. után is próbálták menteni, amit lehetett.”

Ugyanakkor a nagypolitika kétszínűségét és álnokságát sem felejthetjük – hangsúlyozta a történész. Sokan hittek a rab népek felszabadításának eszméjét hirdető Nyugatban, miközben a vezető politikusok már megüzenték a szovjeteknek: ami Magyarországon történt, belügy, nem avatkoznak közbe. Mindennek az évtizedek távlatából történelmi tapasztalattá kell érnie bennünk, nem feledve, hogy azok az erők, 56-ban felléptek a forradalom ellen, ma sem vesztek ki a nemzetközi politikai küzdőtérről. Ezért nem szabad hagynunk a szirénhangoktól elkábulva olyan eszmék sodrába jutni, amelyik végső soron a vesztünket jelenti. Öntudattal ki kell állni magunkért, megbecsülni hőseinket, akik egy szabad Magyarországért cselekedtek, és még ha évtizedekkel később is, de tettük beigazolódott. Hiszen ahogy Márai írja a Mennyből az angyal című költeményében: „Angyal, vidd meg a hírt az égből, / Mindig új élet lesz a vérből.” A mi hőseink véréből is született egy új élet, és ennek köszönhetjük, hogy most szabadon emlékezhetünk – zárta gondolatait Káhler.

Az ünnepi beszéd megtartása után a forradalomban és az azt követő megtorlásban elesettekről név szerint is megemlékeztek a jelenlévők, majd a Vár utcában található Brusznyai emléktáblánál elhelyezték az emlékezés koszorúit és mécseseit.

Az ünnepségen Szeles József, a Veszprémi Petőfi Színház művésze működött közre.

Bertalan Melinda
Domján Attila
további cikkek
A magyar színész, akinek temetését Frank Sinatra fizette ki közélet A magyar színész, akinek temetését Frank Sinatra fizette ki Lugosi Béla, eredeti nevén Blaskó Béla Ferenc Dezső, 1882. október 20-án született Lugoson. Neve egybeforrt Drakula gróf karakterével, amelyet először 1931-ben alakított, azonban élete sokkal több volt, mint egyetlen szerep. Művésznevét szülőhelye, Lugos után vette fel. ma 12:42 Ukrajnának és a Közel-Keletnek békét, Szudánnak emberiességi segélyt kért a pápa karácsonyi üzenetében közélet Ukrajnának és a Közel-Keletnek békét, Szudánnak emberiességi segélyt kért a pápa karácsonyi üzenetében Ukrajnának és a Közel-Keletnek békét, Szudánnak emberiességi segélyt kért Ferenc pápa karácsonyi üzenetében, amelyet szokás szerint a római Szent Péter-bazilika erkélyén mondott el több ezer hívő előtt az ünnep első napján, és amelynek végén áldását adta a városra és a világra. tegnap 17:11 “Isten belép az emberi életbe, és megszenteli azt” közélet “Isten belép az emberi életbe, és megszenteli azt” Az Istent dicsőítő angyalok éneke hívott ma éjszaka bennünket össze és mi is szeretnénk csatlakozni az ő dicsérő énekükbe. Szeretnénk tanúi és részesei lenni Jézus Krisztus születésének, szeretnénk, hogyha ez az ünnep bennünk is megszületne, átalakítana és átformálna bennünket. -mondta el érsek atya köszöntőjében. tegnap 9:44 Steinbach József: a gyógyulás útja a másikra figyelő bibliai kedvesség közélet Steinbach József: a gyógyulás útja a másikra figyelő bibliai kedvesség A világnak a másikra figyelő, az életet építő "bibliai kedvességre" van szüksége; és ez egyben a gyógyulás egyetlen útja is, mert a másikra figyelve az ember elszakad a saját sebeitől. Erről beszélt Steinbach József református püspök, a Magyarországi Református Egyház (MRE) zsinatának lelkészi elnöke karácsony alkalmából. tegnap 9:28

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.