"A növények csodásak, ám nem képesek elég gyorsan megtisztítani a beltéri levegőt ahhoz, hogy tényleges hatással legyenek az otthoni vagy irodai környezet levegőminőségére" - idézte az Eurekalert tudományos hírportál Michael Waringet, az egyetem munkatársát.
Waring és egyik doktorandusza, Bryan Cummings 30 év kutatómunkáját felölelő tucatnyi tanulmányt vizsgált át és eredményeit a Journal of Exposure Science and Environmental Epidemiology című folyóiratban közölte. A tanulmány legfőbb megállapítása, hogy a természetes vagy szellőztető-berendezés általi levegőcsere sokkal gyorsabban szétoszlatja az illékony szerves vegyületek (VOC) koncentrációit egy beltéri környezetben ahhoz képest, amilyen gyorsan a növények ki tudnák szűrni őket a levegőből.
A szobanövények levegőtisztító hatásának mítosza az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) 1989-es, az űrállomások levegőjének hatékony tisztítási módjait kereső kísérletéig nyúlik vissza, amelynek nyomán a kutatók kijelentették, hogy a növények segítségével el lehet távolítani a levegőből a rákot okozó kemikáliákat. Ezzel és a többi hasonló kísérlettel azonban az a probléma, hogy egy lezárt, laboratóriumi kamrában végezték el, vagyis olyan környezetben, amelynek nem sok köze van egy igazi otthonhoz vagy irodához, és nem vizsgálták, hogy miként módosulnának az eredmények, ha egy valódi, természetes vagy mechanikus levegőcseréjű beltéri környezetbe helyeznék át a növényt.
Waring és Cummings számításai szerint egy négyzetméternyi padlóterületen 10-1000 cserepes növényre lenne szükség ahhoz, hogy a növények fel tudják venni a versenyt egy épület szellőztetőrendszerének vagy csupán néhány nyitott ablakának levegőtisztító erejével.
