Az új mestereknek a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara nevében dr. Markovszky György elnök gratulált, amiért képesek voltak rengeteg időt és energiát fordítani arra, hogy többé váljanak és egész szakmai pályafutásukat megkoronázzák egy a mesterséget igazoló oklevéllel. Markovszky szerint ez ma különösen fontos, hiszen „még mindig kísért a régmúlt, amikor gyakorlatilag annulálódott a mesterség fogalma és tekintélye.”
„Sokáig azt gondoltuk, ilyen fajta lépcsők nélkül is meg tud felelni a szakképzés mindenkori hivatásának, közben pedig bebizonyosodott, hogy nem. Szükség van a mesterekre, akik példát mutatnak a következő nemzedéknek arról, hogy mivé lehet válni, és a lakosságnak, hogy a mesterek valóban többet tudnak a többieknél, és tökéletesen ismerik és használják azokat a technológiákat, amiben egy kevésbé felkészült ember akár komoly károkat is okozhat – fogalmazott.
Ugyanakkor elismerés jár azoknak is, akik oktatóként nem sajnálták az idejüket és energiájukat, hogy átadják a szakma minden csínját-bínját az őket követőknek, hogy megmutassák, a kézzelfogható tudás mindig biztos hátteret tud adni.
Csizmadia László, a kamara kézműves tagozatának alelnöke arról beszélt, hogyan festett a múltban a mesterré válás. Elmondta, a céhek már a középkortól kezdve az iparosok és kézművesek érdekvédelmi szervezetei voltak, amelyek mindezen túl a mesterré válásért is feleltek. Céhmester az lehetett, aki korábban elszegődött inasként egy másik mesterhez, ott megszerezte az inaslevelet, majd legény lett, azt követően pedig, az ún. vándorévek alatt, rendszerint külföldi céheknél tovább finomította szakmai tudását, nyelveket tanult, megismerte az új technológiákat. Ma már nem ennyire bonyolult a mesterré válás rendszere, de a cím még mindig kötelez a folyamatos fejlődésre, és azt feltételezi, hogy viselője magasabb tudással és kellő intelligenciával rendelkezik, akihez bizalommal lehet fordulni, mert biztosan jó munkát végez.
Hagyomány, hogy a mesteravató ünnepségen egy mesteroktató és egy frissen végzett mester is köszöntőt mond: Herczku István, a karosszérialakatos mestervizsga elnöke és Thury Tamás Pál autószerelő arról beszéltek: az igazi mestert nem csak a mesterlevél teszi azzá, a szónak ma is súlya van, elvásárokat támaszt tulajdonosa irányába. Nem szabad elégedetten hátradőlni, folyamatosan helyt kell állni a versenyben, tisztességesen teljesíteni és csiszolni a megszerzett tudást, hiszen egy mester a jövő nemzedéke iránt is felelősséget vállalt.
Az ünnepségen az Innovációs és Technológiai Minisztériummal kötött támogatási szerződés keretében 34 fő, önköltséges konstrukcióban pedig 8 fő vehette át mesterlevelét autóelektronikai műszerész, autószerelő, CNC gépkezelő, karosszérialakatos és villanyszerelő szakmákban.
