- Utálom a karácsonyt - közölte egy értelmiséginek tűnő férfi egyenesen a kamerába. Részben meg lehet érteni, ha csak az ünnep rossz oldalát nézzük, akkor tényleg rémálom ajándékokért lökdösődni a tömegben, eladósodni, hogy megvehessük, amit elterveztünk. De másképpen is lehet ünnepelni, úgy ahogyan nekünk jólesik. Nem kell okvetlenül karácsonyra megvenni a mosógépet, vagy a plazma tévét, jó lesz az később is.
Vannak olyan nyugat-európai országok, ahol nem szokás, sőt, kifejezetten sértő praktikus ajándékot venni barátoknak, rokonoknak, mert ezzel azt feltételeznénk róluk, hogy nekik nem telik ilyesmire. Ezért inkább apróságokat, vagy valami nagyon személyes „luxust” vesznek egymásnak. Olyasmit, ami a másik hobbijához kapcsolódik, vagy régóta nagyon vágyik rá, vagy csak mi tudjuk elkészíteni, megszerezni. Ez talán még macerásabb, mint a drága ajándékot megvásárolni.
Ehhez ugyanis jó előre el kell kezdeni figyelni a megajándékozandó elejtett szavait, szokásait, feljegyezni az ötleteket, mi jöhetne számításba s idejekorán beszerezni.
Amíg ajándékot, vagy szobadíszt, vagy karácsonyfa-díszt választunk, addig is a szeretteinkre gondolunk, velük foglalkozunk, s tulajdonképpen ez lenne a lényege a karácsonynak, ez a szeretethullám, ami segít átvészelni az évnek ezt a különben hideg, sötét, időszakát.
Hogy felfedezzük a betlehemi csillagot egymásban, vonjuk be családtagjainkat is a lakás díszítésébe és a sütés-főzésbe. Akkor biztosan több időnk marad egymásra. December egyébként is a szeretet és a jobbá válás ideje. Használjuk ki még az évből megmaradt kis időt, hogy a szilveszteri mérleg készítésekor majd mindenképpen a jó kerülhessen túlsúlyba.
