Zalavári István elmondta, bár korábban folyamatosan panaszkodtak a különböző állami akciók (pl. e-napló) végrehajtásából rájuk zúduló feladatokra, idén visszafogottabbak voltak a panaszok, noha az egyszerű bejelentés intézményének átszabása és e-napló, illetve a kötelező felelősségbiztosítás eltörlése komolyan feladta a leckét. Innentől kezdve ugyanis az építésfelügyelet nem jut a megfelelő részletek birtokába, az e-napló hiányában pedig nehéz tisztázni a vitás helyzeteket. Nehézséget okoz az egyre súlyosbodó munkaerőhiány kettőse is, ami miatt olykor beruházások maradtak el.
A mérnökhiány ellensúlyozására ezért a Magyar Mérnöki Kamara több akciót is elindított. Ilyen volt például az Építőmérnök 200 kiállítás, ahol a fiatalokat igyekeztek megszólítani több-kevesebb sikerrel, mely Budapest után Veszprémbe és több másik városba is eljutott. Zalavári szerint országos szinten volt visszhangja a kezdeményezésnek, több kolléga is tartott előadásokat iskolákban, itthon ezt illetően kevésbé voltak pozitívak a tapasztalatok, egyelőre minimális az építőmérnöki pályát tervező fiatalok száma.
A borúsabb tények mellett szerencsére vannak büszkeségre okot adó eredmények is. 2019-ben is kiosztották az Építőipari Nívó díjat, melyet a balatonfüredi Vaszary villa nyert el, a munkaerőhiány enyhítésére pedig ösztöndíjat alapítottak a Pannon Egyetem Műszaki-Informatikai Karral közösen olyan villamosmérnök hallgatók részére, akik épületvillamossági tervezéssel szeretnének foglalkozni, ugyanis itt van a legnagyobb hiány. Büszkeség az is, hogy a kamara betagozódott a helyi szakmai közéletbe és létrejött a Veszprém Megyei Mérnökökért Alapítvány – sorolta Zalavári.
A tavalyi évben új díjat is alapított a Veszprém Megyei Mérnöki Kamara: az Év mérnöke díjat az a megyében született vagy tanult és itt alkotó szakember veheti át, aki legalább öt éve tagja a kamarának és legalább tíz éves szakmai gyakorlattal rendelkezik, és aki alkotói tevékenységén túl elhivatottságával példát mutat a jövő mérnökei számára is. Az elismerést első alkalommal Szurmai Zoltán vehette át.
Szurmai Zoltán
Szurmai Zoltán 1947-ben született Debrecenben. 1971-ben szerzett villamosmérnöki diplomát, majd okleves munkavédelmi szakmérnöki végzettséget szerzett a 80-as években. 1996-tól a mai napig saját vállalkozásában dolgozik magántervező mérnökként. Munkái a teljesség igénye nélkül: veszprémi kórház, várpalotai kórház, Hangvilla, Hősök Kapuja, Kolostorok és Kertek park, napelempark. A Pannon Egyetemen részt vesz a villamosmérnök hallgatók képzésén, ötlete alapján hozott létre a kamara a villamosmérnök hallgatók támogatására ösztöndíjat. Saját munkái során igyekszik a legkorszerűbb megoldásokra, országosan is elöl jár a napelemparkok létrehozásában.
Hagyományosan ilyenkor választják meg az új Örökös tagokat is a 75. évüket betöltött kamarai tagok közül. Idén Risányi Mária, dr. Hankó András és dr. Horváth Márton vehette át az örökös tagságot elismerő okleveleket.
Risányi Mária Kiskunhalason született. 1967-ben okleveles építőmérnöki képesítést szerzettaz Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetemen, majd 1975-ben okleveles acélszerkezeti szakmérnöki képesítést a Budapesti Műszaki Egyetemen. 1970–77 között a Veszprém Megyei Tanácsi Tervező Vállalatnál dolgozott statikus tervezőként, leginkább acél és vasbeton csarnokokat, valamint lakásokat tervezett, például a székesfehérvári Videoton csarnokot és az Endrődy lakótelep lakásait. 1984–86 között a veszprémi TANÉP-nél dolgozott, 1990–92 között a Baucenter GMK tagja volt. 1992-1999 között Hajmáskér-Sóly körjegyzőségen volt műszaki főtanácsos. Részt vett az 1985-ös földrengés okozta károk helyreállításában társadalmi munkában, amelyért 1987-ben a Veszprém Megyéért kitüntető jelvény ezüst fokozatát vehette át.
Risányi Mária
Dr. Hankó András 1943-ban született. 1962-ben képesítést szerzett út, híd, vízépítő technikusként Békéscsabán, majd 1967-ben végzett a Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karán okleveles építőmérnökként. Okleveles geodéziai automatizálási szakmérnöki diplomáját ugyanitt szerezte 1973-ban. 1983 és 1992 között az Erdészeti és Faipari Egyetem főiskolai karán dolgozott. Részt vett Pápa város negyedrendű alapponthálózatának elkészítésében és Mór digitális felmérésében is. 1992 és 2002 között a Veszprém Megyei Földhivatalban hivatalvezető majd földmérési osztályvezető volt. 2002-től egyéni vállalkozó. Alapító tagja a Veszprém Megyei Mérnöki Kamarának, jelenleg is az Etikai és Fegyelmi Bizottság elnöke és az országos Etikai és Fegyelmi Bizottság aktív tagja.
dr. Hankó András
Dr. Horváth Márton 1944-ben született. 1968-ban végzett radiokémiai ágazaton a veszprémi Vegyipari Egyetemen okleveles vegyészmérnökként. 1968-1992 között a Nehézvegyipari Kutatóintézetben dolgozott. A radiokémiai osztályon kilenc évig radioaktív izotópokkal analitikai, technológiai, méréstechnikai és növényvédőszer-kémiai kutatásokat folytatott. 1977-től a korróziós osztályon dolgozott. Részt vett a Veszprémi Vegyipari Egyetemen a korróziós szakmérnökök képzésében. 1992-ben létrehozta társaival együtt a Vekor Korrózióvédelmi Analitikai Kft.-t, 2013 szeptemberéig ennek ügyvezetője volt. Több évtizedes kutatói tapasztalatát a kémia egyéb területén is hasznosítja, igazságügyi szakértő volt, a Magyar Kémikusok Egyesülete, az MTA-VEAB Korróziós Munkabizottsága, a Magyar Korróziós Szövetség, valamint a Magyar Anyagtudományi Egyesület tagja.
dr. Horváth Márton
