Minden évértékelő lehetőséget ad arra, hogy objektív és szubjektív módon egyaránt számot vessünk a mögöttünk hagyott időszakról, eredményeinkről és gyengeségeinkről. Veszprémben immáron hagyományos jelleggel, még karácsony előtt Porga Gyula polgármester a városi intézményvezetők, cégvezetők és a közélet formálásában kiemelt szerepet vállaló közönség előtt egy évértékelő keretében osztotta meg gondolatait a városról, annak fejlődési irányáról. Ahogy korábbi években, úgy idén is a Hangvilla adott otthont az ünnepségnek, amelynek fő vezéreleme Veszprém kulturális és kreatív pozíciója volt a kontinensen.
A tavalyi évben az Európa Kulturális Főváros cím adta az ünnepség gerincét, idén pedig immáron tapasztalatokkal gazdagodva, újabb szinten folytatódott a gondolatmenet Veszprém idei évéről és a jövő terveiről. Annál is inkább, hiszen a 2018-ban kihirdetett EKF cím után, 2019-ben is egy rangos elismerésben részesült városunk: az UNESCO által alapított „A zene városa” címet ítélték oda Veszprémnek idén októberben.
Ennek apropóján az ünnepség kezdetén a számos hazai és nemzetközi díjjal elismert Gárdonyi Zoltán Ifjúsági Kamarazenekar előadását hallgathatta meg a közönség. Demel Eszter karnagy, a zenekar vezetője az ünnepi dallamokat követően előadásában beszélt arról, hogy több évtizedes zenei pályafutása alatt megfogalmazódott benne, hogy Veszprémben a kultúra – beleértve a komolyzenét – mindig is sikerre volt predesztinálva. A város zsigereiben hordozza a kultúrát, erre pedig kiváló példa a Gárdonyi Kamarazenekar fiatal zenészei, akik generációról generációra tovább ápolják ezt az értéket.
Demel Eszter a Gárdonyi Ifjúsági Kamarazenekar vezetője
A kreativitás és a kultúra azonban nem csak a művészvilágban van jelen, erről Maár Márton András a veszprémi székhelyű Transmoduls Kft. tulajdonos-ügyvezetője beszélt a megjelentek előtt. A Kutatás-Fejlesztési és Innovációs Díjjal elismert cég vezetője kifejtette, hogy az üzleti világban éppen olyan fontosak ezek az értékek, mint a klasszikus művészetekben. Cége is ilyen filozófia mentén fejlődött egy garázsvállalkozásból a megyeszékhely egyik legjelentősebb ipari automatizálással foglalkozó vállalatává. Hozzátette, hogy a vállalatok is akkor lehetnek igazán sikeresek, ha a város, ahol működnek jó úton haladnak előre. Ezt pedig csak közösen, összefogva a más-más területek képviselőivel tudják megteremteni, pont úgy, ahogy az Veszprémben is történik.
Maár Márton András a Transmoduls Kft. tulajdonos-ügyvezetője
Erre a kreatív és sokoldalú kulturális arcélre hozott egy kiváló példát a Trócsányi Gergő és Süle Zsolt alkotta ÉSTE formáció, akik a Gárdonyi Kamarazenekar klasszikus dallamai után a kortárs veszprémi zenei palettából adtak ízelítőt.
Az ÉSTE formáció a Hangvilla színpadán
Végezetül Porga Gyula osztotta meg gondolatait a jelenlévőkkel, aki részletes gazdasági számadatok helyett egy új megközelítésből mutatta be Veszprémet. Az EKF cím előtt javában a magyar megyeszékhelyekkel mérték össze a Királynék városát különböző vonatkozásokban, idén azonban egy sokkal nagyobb és jelentősebb térképre is felkerült Veszprém.
A nemzetközi Kulturális és Kreatív Városok Figyelője Veszprémet is értékelte 190 másik európai várossal egyetemben, ahol a kultúra és ezzel együtt a kreativitás a mindennapok részét képezik.
Porga Gyula az évértékelő előadása közben
Porga Gyula előadásában kifejtette, hogy ez a rangsor, amely méretüknek megfelelően 29 különböző szempont alapján értékeli a városokat egy kiváló kiinduló pont ahhoz, hogy elhelyezzük jelenleg Veszprémet Európában és ezáltal megfogalmazhassunk reális célokat magunknak.
A polgármester öt hasonló, de földrajzilag egymástól távol eső várost hozott fel példának, akikkel összemérte városunkat. A német Weimar, a belga Leuven, a francia Avignon, a cseh Karlovy Vary és észt testvérvárosunk, Tartu szerepelt még a polgármester listáján. Ezek a városok nagyságrendileg hasonlítanak Veszprémhez, így összemérhetőek otthonunkkal. Némely vonatkozásban kimagaslik ebből a mezőnyből Veszprém, mint például a befogadás a közösségben, de van olyan is, ahol fejlődnünk kell még, mint például az általános bizalom kérdése egymás iránt. A polgármester szerint ezek mind-mind a kultúra által fejleszthető területek, így nem tűnik irreálisnak az a cél, amit már most, 2019-ben megfogalmazott a polgármester: a jelenlegi 54. helyről bekerülni az első húszba a kreatív és kulturális városok rangsorában.
Bejutottunk a Bajnokok Ligájába, de nem állhatunk itt meg! Célunk a főtáblára kerülés
fogalmazott egy sporthasonlattal a polgármester.
Ehhez pedig szükség lesz a kreatív gondolkodásra, a gazdaság, a művészet, a közszolgáltatások és számos más területen is, amelyhez Porga Gyula a támogatást és az együttműködést kérte a jelenlévőktől.
Ahogy az EKF pályázatban is a megszokottól eltérő ötlettel rukkolt elő Veszprém, úgy jelen esetben is egy teljesen új és ezidáig szokatlan megközelítésből láthattuk városunkat a polgármester tolmácsolásában. Kíváncsian várjuk a jövő évi eredményeket és azt, hogy egy év múlva milyen tematika mentén haladunk tovább 2023 és az azt követő évek felé.
