2020. október 29.
//
Nárcisz névnap

Ovádi: Brusznyai elbújhatott volna a harcok elől, de a nem a könnyű utat választotta

Az 1956-os veszprémi mártírra, a 62 éve kivégzett Brusznyai Árpádra emlékeztek a róla elnevezett emlékműnél csütörtök este.

A Védegylet Veszprémért Egyesület kezdeményezésére 2008-ban felavatott Megyeház téri Brusznyai-emlékműnél rótták le idén is tiszteletüket az 1958-ban kivégzett Brusznyai Árpád előtt.

Az egyesület és az önkormányzat szervezésében létrejött ünnepség elején Ovádi Péter országgyűlési képviselő mondott beszédet, melyben azt kérdezte:  „vajon különbséget lehet-e tenni a hősök között? Nagyobb tiszteletet érdemel-e az az ember, aki életét áldozza másokért annál, mint aki egész életében egyenes gerinccel, tiszta elvekkel harcol az igaz ügy érdekében? Meg kell-e halni ahhoz, hogy hőssé váljunk, vagy életünkben is megérdemelhetjük ezt a tiszteletet?

Vívódhatunk ezeken a kérdéseken, miközben tisztelgünk egy olyan ember emléke előtt, aki életében, majd dicstelen halálával is kimerítette mindazt, amit ma a valódi hősökről gondolunk. Brusznyai Árpád vezér, ’56-os forradalmár, tanár és családapa volt. Egymástól oly különböző szerepek, ő mégis mindegyikben példaértékűen viselkedett.”

Ovádi Brusznyait méltatva úgy fogalmazott: „nem a halála tette hőssé, ő már jóval előtte azzá vált.

A hősök akkor születnek, amikor az ember az egyéni érdekeit feláldozza egy nagyobb közösségért. Amikor kockázatot vállalva szembenéz azokkal a veszélyekkel, amelyekkel szembe kell nézni a közös cél érdekében. Brusznyai pedig nem kisebb közösségért vállalta ezeket a vészjósló kihívásokat, mint az egész magyar nép, akik 1956-ban a forradalmi lángtól égtek, miközben a Vörös Hadsereg már közelített az ország felé.

Lett volna más választása Brusznyainak, mint hogy forradalmi vezérré váljon Veszprémben? Természetesen lehetett volna. Elbújhatott volna otthon a harcok elől. Elmenekülhetett volna fiatal feleségével és kisgyermekével hátrahagyva a forrongó várost és országot. És egyikért sem fedhetnénk meg, mint ahogy azokat sem, akik így tettek akkoriban. Az egyetlen, akik azt sem érdemlik meg, hogy nevüket a szánkra vegyük azok az árulók voltak, akik saját vérükkel szembefordulva a szovjet rezsim mellé álltak, amikor az ország levegőért kapkodott a sokéves elnyomás után.”

Ovádi Péter szerint azok, aki szerepet játszottak Brusznyai 62 évvel ezelőtti kivégzésében, haláluk órájáig sújtotta, vagy sújtja ma is őket a morális és erkölcsi szenvedés.

Az emlékezés koszorúit civil szervezetek, pártok, intézmények és testületek helyezték el az emlékműnélAz emlékezés koszorúit civil szervezetek, pártok, intézmények és testületek helyezték el az emlékműnél

- Az igaz emberek azonban kaptak egy hőst Brusznyai személyében-szólt Ovádi- egy védelmezőt Veszprém fölé. Egy olyan embert, akihez halála után 62 évvel is lehet fordulni, ha bizonytalanok vagyunk döntéseink igazában.

Ge. Á.
Kovács Bálint

További cikkek

Lezárult az állatkert történetének legnagyobb fejlesztése
Lezárult az állatkert történetének legnagyobb fejlesztése
A Modern Városok Programban meghirdetett fejlesztések közül elsőként az állatkert projektjei zárultak le, de ahogy a szerda délelőtti projektzáró sajtótájékoztatón elhangzott, a jövőben is vannak még nagyszabású tervek. Ahogy a kormánybiztos fogalmazott: a veszprémi fejlesztéseket a tudatosság jellemzi.
Együtt koszorúzott Ovádi Péter és Porga Gyula
Együtt koszorúzott Ovádi Péter és Porga Gyula
A városi megemlékezések ugyan elmaradtak, de az országgyűlési képviselő és a polgármester elhelyezte a megemlékezés koszorúit az 1956-os emlékműnél a Megyeháza téren.
Október 23. - Felvonták a nemzeti lobogót a Parlament előtt
Október 23. - Felvonták a nemzeti lobogót a Parlament előtt
Katonai tiszteletadással Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Benkő Tibor honvédelmi miniszter és Korom Ferenc, a Magyar Honvédség parancsnoka jelenlétében felvonták a nemzeti lobogót az 1956-os forradalom és szabadságharc 64. évfordulóján péntek reggel a Parlament előtti Kossuth Lajos téren.
1956-os tények a lábjegyzetből
1956-os tények a lábjegyzetből
Hol dördültek el az első fegyverek 1956-ban? Ki nevezte először szabadságharcnak a felkelést? Mit mondott Nagy Imre utolsó szó jogán kivégzése előtt? Hogyan menekült el egy Debrecen méretű város lakossága az országból? Tények és érdekességek a forradalom és szabadságharcról, amelyekről kevesebb szó esik.
A Pannon Egyetemen „édes kötelesség” a megemlékezés
A Pannon Egyetemen „édes kötelesség” a megemlékezés
Az 1956-os forradalom és szabadságharc veszprémi, és az ország más részein tevékenykedő hőseire emlékeztek a Pannon Egyetemen.