2020. szeptember 18. // Diána névnap

A füstje, vagy a lángja nagyobb?

Bár Ausztrália ennél távolabb nem is lehetne tőlünk, a jelenleg is lángoló bozót füstje hozzánk is elért, ha máshonnan nem, a hírekből. Vajon mennyire hihetünk ezeknek a tudósításoknak, valóban a 24. órában vagyunk? Ezt a kérdést járjuk körül, miközben szétnézünk a saját házunk táján is.

A tavaly ősz óta hírekben szereplő lángoló Ausztráliáról csak az nem hallott, aki vagy nem kapcsolta be a tévét, vagy nem Facebookozott. A ma már 10 milliárd hektáron égő erdő- és bozóttüzek miatt a becslések szerint több mint 1 milliárd állat pusztulhatott el, legalább 27-en meghaltak és több mint 2500 ház égett le.

Az okokat legtöbbször a szárazság, a csapadékhiány, a klímaváltozás, a globális felmelegedés és a szándékos gyújtogatásra vezetik vissza. Ezeket hol cáfolják, hol extrém elméletekkel kiegészítik. Az igazság sokkal összetettebb és valószínűleg mindegyik közrejátszik a mostani bozótégésben. Egy megközelítés szerint a "zöldek" is tehetnek a tüzekről, ugyanis nyomásukra nem végeztek előégetéseket, ami miatt a bozót akkorára nőtt, hogy könnyen lángra kapott.

Őshonos kenguru a leégett ausztrál szavannán (fotó: Adam Stevenson/Reuters)Őshonos kenguru a leégett ausztrál szavannán (fotó: Adam Stevenson/Reuters)

Akárhogy is, az ország életéhez mindig is hozzátartoztak az erdőtüzek, de a tudósok már 2008-ban figyelmeztettek arra, hogy 2020 körül extremitás várható. A mostani tüzekben azonban a méret és a kiterjedés az, ami eltér a korábbiaktól. A tűzesetek kialakulásában leginkább az játszik döntő szerepet, és nehezíti az oltást, hogy az elmúlt három évben akkora szárazság van, hogy csupán az évi csapadékmennyiség 40%-a esett le, miközben a kontinens éghajlata és növényzete miatt különlegesen alkalmas az erdőtüzekre.

Ezzel szemben Európa, benne Magyarország és főleg Veszprém relatíve csapadékosnak mondható, és nem rendelkezik olyan klímával és növényzettel, mint a most lángokban álló kontintens, így jelen állás szerint elképzelhetetlen egy hasonló méretű válság a térségben. Ezzel nem állítjuk, hogy nálunk nem kell figyelni a környezetünkre. Sőt!

Az ausztrál tüzekkel kapcsolatban lejjebb próbálunk némi áttekintést adni arról, mi jellemző a minket őrző bakonyi erdőkre és rávilágítani arra, hogy annak ellenére, hogy nem kerül mindig hírekbe, a környéken is akadnak erdei tűzesetek szépszámmal.

A Bakony nem Ausztráliában van

A KSH adatai szerint Veszprém megyének közel 35%-a erdőség, amit javában a Bakony erdejei adnak, ezzel a magyar megyék között az élmezőnyben van.

Jogosan merül fel a kérdés, hogy ekkora egybefüggő zöldterület esetében mekkora kockázatot jelentenek az erdőtüzek, a nyári szárazságok alkalmával nálunk is előfordulhatnak-e katasztrofális tűzvészek?

Mielőtt azonban megkongatnánk a vészharangot, nem árt figyelembe venni az éghajlatot is, ami komoly tényező lehet egy-egy tűzvész terjedésében, vagy éppen megfékezésében.

Veszprém megye közel 1/3-a erdős területVeszprém megye közel 1/3-a erdős terület

A Bakony vonulata éppen merőlegesen fekszik a leggyakoribb észak-nyugati széliránnyal, és bár a szél nem segíti a tüzek oltását, ezzel együtt a csapadékot is ez a légáramlat hozza a térségbe. A Bakony észak-nyugati területén az átlagosnál magasabb, évi 800 mm-t is meghaladhatja a csapadék. Ennél valamivel szárazabb a keleti Veszprémi-fennsík, de itt is átlagosan 600 mm eső hull egy évben.

A természeti erőkön kívül a tudatos emberi beavatkozás is képes jó irányba terelni az erdők fejlőését. Térségünkben a VERGA Zrt. közel 50.000 hektáron felel az erdőgazdálkodásért, rendszeresek az erdőtelepítések, ezáltal nem marad nagy területen száraz, elpusztult növényzet, ami tűzeseteknél még nagyobb kockázatot jelent.

0,00000025-nyi Amazonas égett Veszprém megyében

Szemben az Amazonas-medence több mint 7 millió km2 kiterjedésű területével, Veszprém megye alig 4500 km2-t foglal el a földgolyón, viszont megyénk területének 1/3-a így is erdőség, ami akár melegágya is lehetne a nagy kiterjedésű erdőtüzeknek. Megkerestük a Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot, hogy pontosabb képet kapjunk arról, környékünkön mennyire jellemzőek a bozót- és erdőtüzek.

Csondor Henrietta a megyei katasztrófavédelem szóvivője kérdésünkre elmondta, hogy 2019-ben csak a megyénkben összesen 144 erdő- és vegetációtüzes káresethez, azaz bozóttüzekhez riasztották a tűzoltókat, összesen pedig 183 hektárt érintett a tűz. Fontos viszont kiemelni, hogy ez nem azt jelenti, hogy az év különböző szakaiban nem gyulladt meg ugyanott a tűz többször is, vagyis nem jelenthetjük ki, hogy a megyének 183 hektáron „égett le” csak a statisztikák által összeadott terület értéke ekkora, a tűzoltók ekkora területen oltottak tüzeket a tavalyi évben.

Csak tavaly összesen 144 alkalommal fékezték meg az erdőtüzeket a Veszprém megyei tűzoltókCsak tavaly összesen 144 alkalommal fékezték meg az erdőtüzeket a Veszprém megyei tűzoltók

Ezen a linken elérhető látványos videóban az Országos Tűzmegelőzési Bizottság foglalta össze azokat az egyszerű tanácsokat, amelyeket ha megfogadunk, minimálisra lehet csökkenteni a szabadtéri tüzek kockázatát. Már azokat, amelyek emberi mulasztásból fakadnak. Ebből pedig van bőven, hiszen Csondor Henrietta tájékoztatása szerint az említett tüzek kb. 90%-a emberi mulasztás miatt alakult ki Veszprém megyében is.

10 éve nem volt komoly erdőtűz

A környékbeli tűzesetekkel kapcsolatban az erdőkért felelős VERGA Zrt-t is megkerestük, akik nem sokkal cikkünk megjelenése után emailben válaszoltak kérdéseinkre. Mint írják,

a tüzek jellemzően avartüzek, ami annyit jelent, hogy a tűzben a száraz gyep vagy avartakaró megsemmisül ugyan, de koronatűz nem alakul ki. A tüzek kiterjedése néhány száz, esetleg néhány ezer m2. A faállomány pusztulásával járó komolyabb erdőtűzre az utóbbi 10 évben nem volt példa. Ugyanakkor nem zárható ki, hogy a tűzveszélyes erdőállományok (fenyvesek, vagy lombelegyes fenyvesek, ill. fiatal lombos állományok) meggyulladása esetén a tűz nagyobb, akár több hektáros területen is pusztítson. A VERGA Zrt. által kezelt erdőterületek mintegy 15%-a tartozik a közepesen vagy nagymértékben veszélyeztetett kategóriába.

A Központi lő- és gyakorlótér területén folyó intenzív katonai tevékenység velejárója a kisebb- nagyobb vegetációtüzek kialakulása. A tüzek döntő része tehát a katonai tevékenységből adódik. Ezen túl alapvetően emberi gondatlanság okozta tüzek fordulnak elő, főként a lakott területek közelében, ill. a közlekedési utak mentén.

Arra az esetrei is létezik vészforgatókönyv, ha nagyobb erdőtűz alakulna ki a Verga területén. A Verga tájékoztatása szerint a Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság valamint a Magyar Honvédség Bakony Harckiképző Központ és a VERGA Zrt. között meglévő együttműködési megállapodások értelmében a felek folyamatos munkakapcsolatban állnak egymással. Ez kiterjed az észlelt tüzek jelzésére, indokolt esetben az oltásban és a mentésben való részvételre is.

A Verga felhívta figyelmünket arra is, hogy a hóolvadás utáni tavaszi időszak, illetve a nyári meleg, csapadékmentes hetek kiemelten veszélyesek az erdőtüzek szempontjából. A  tűz rengeteg élőlény pusztulását okozza. A leégett terület regenerálódása hosszú évtizedeket vesz igénybe. A károk felszámolása, főként a leégett erdők felújítása hatalmas anyagi veszteséggel jár. Ezt egy szemléletes ábrával is alátámasztották:

a tűz kialakulása < 1 másodperc → eloltás > 100 óra → helyreállítás > 100 év

Fellobbant, majd kialudt az Amazonas. Vagy mégsem?

Ritka az olyan esemény, ami kontinensektől függetlenül, a világ minden pontján emberek milliárdjainál egyszerre tematizálja a híreket. Talán a 2001-es terrortámadás, az iraki háború,a Charlie Hebdo elleni merénylet és a legutóbbi amerikai elnökválasztás váltott ki ilyen felfokozott figyelmet. Tavaly augusztusban viszont egy újabb eseményt jegyezhettünk fel ebbe a sorba. Az Amazonas őserdejének lángba borulása azon katasztrófahírek sorába került, amelyek nem csak pillanatnyi aggódást, vagy részvétet váltottak ki az emberekben, hanem egy vészjósló, mindenkit érintő sötét jövőképet vetített előre és hónapokon át újságcikkek és tudósítások százezrei foglalkoztak vele. A lángoló őserdő a klímakatasztrófa és az emberiség felelőtlen viselkedésének a szimbóluma lett.

Szeptemberben még senki nem tudta, hogy mi lesz a végkimenetele a megállíthatatlan tűzvésznek. A hírek arról szóltak, hogy a brazil kormány egyedül nem tudja megállítani a pusztulást. Megoldás nem látszott, mint ahogy egyértelmű felelősöket sem lehetett megnevezni.

Gyakori kép volt tavaly szeptemberben a brazíliai tudósításokban a lángoló őserdő (kép: rainforestpartnership.org)Gyakori kép volt tavaly szeptemberben a brazíliai tudósításokban a lángoló őserdő (kép: rainforestpartnership.org)

Augusztus óta eltelt közel fél év, az Amazonasról szóló vezető hírek pedig hirtelen elapadtak, valamikor december elején. Nem olyan lassan, ahogy a tűz emészti fel négyzetméterről négyzetméterre az erdőt, hanem mint amikor elfogy az oxigén és a láng hirtelen kialszik. Azóta lángra kapott Ausztrália is, a figyelem középpontjába most a kenguruk földje került. Az Amazonas katasztrófája viszont elegendő volt ahhoz, hogy globális figyelmet kapjon a klímahelyzet, de mára – a szó átvitt és szoros értelmében is – kiégett az Amazonas és nincs különösebb érdeklődés irányába.

Várhatóan hamarosan eloltják az ausztrál tüzeket, amiről jó esetben a legnagyobb híroldalak rövidhírben beszámolnak majd. Vagy nem.

Mindenesetre jelenleg Iránban pattanásig feszült a politikai helyzet, és idén lesz az amerikai elnökválasztás is. Ezekkel az eseményekkel aligha tudja felvenni a versenyt a máig füstölgő Amazonas.

 

nyitókép: Adam Stevenson (Reuters)

Ge. Á.
Hajas Bálint
Domján Attila

További cikkek

Mintegy 120 ezer éves emberi lábnyomokra bukkantak Szaúd-Arábiában
Mintegy 120 ezer éves emberi lábnyomokra bukkantak Szaúd-Arábiában
A mai Szaúd-Arábia területén egy kis csapat Homo sapiens 120 ezer éve megállt, hogy élelmet szerezzen és igyon egy sekély tó vizéből, melyhez a minden mai állatnál hatalmasabb tevék, bölények és elefántok is jártak - olvasható a Science Advances aktuális számában közölt tanulmányban.
110 millióból fejleszthetnek a veszprémi magánszállások
110 millióból fejleszthetnek a veszprémi magánszállások
Nyár elején írták ki azt a pályázatot, ami a legfeljebb nyolc szobával rendelkező magánszálláshelyeket segíti – Veszprémben 45 vállalkozás részesült összesen több mint 110 millió forint értékben a keretből.
Befejeződött a Devecseri Család - és Gyermekjóléti Központ és Szolgálat illetve a város által ellátott szociális étkeztetés infrastrukturális fejlesztése
Befejeződött a Devecseri Család - és Gyermekjóléti Központ és Szolgálat illetve a város által ellátott szociális étkeztetés infrastrukturális fejlesztése
Elmarad a Szent Mihály-napi búcsú
Elmarad a Szent Mihály-napi búcsú
A koronavírus miatt elmaradnak a Szent Mihály-napon megszokott rendezvények – jelentette be a Facebookon a polgármester.
Véglegesen elérhető marad a telefonos gyógyszerfelírás
Véglegesen elérhető marad a telefonos gyógyszerfelírás
Véglegesen elérhető marad a telefonon keresztüli gyógyszerfelírás lehetősége - közölte az emberi erőforrások minisztere csütörtöki Facebook-bejegyzésében.
2020. szeptember 18. // Diána névnap