jubileumi év programjainak előkészítése. A hatnapos program során a küldöttség találkozott gifui partnerekkel az
ottani kormányzat, a települési önkormányzatok és a baráti társaságok részéről. A magyar delegáció gazdasági, turisztikai és oktatási kérdésekben egyeztetett helyi vállalatok és intézmények vezetőivel. A tokiói látogatáson Bohár Ernő nagykövet fogadáson látta vendégül a küldöttséget, amelyen részt vett Tanaka Josimoto korábbi japán nagykövet, több kiemelt japán turisztikai vállalat vezetője, valamint Kósa Bálint a Magyar Turizmus Zrt. tokiói irodájának vezetője.
A találkozón a japán partnerek pozitívan értékelték a kétoldalú kapcsolatot, ugyanakkor több területen továbblépési lehetőséget látnak a Magyarországgal, illetve Veszprém megyével meglévő együttműködésben.
Kiemelt területnek tekintik a turizmust és az oktatást. A mostaninál dinamikusabb gazdasági együttműködésért célul tűzték ki összefogottabb, hosszútávon is működőképes, magas szakmai színvonalú kapcsolatfejlesztési
programok kidolgozását. A Veszprém megyeiek jártak többek között Tadzsimi városban, amely több
szálon is kapcsolódik Herendhez. A város évszázados hagyományokkal rendelkezik a kerámiák és porcelánok gyártásában. Több családi manufaktúra működik a városban, egyikük látta vendégül 2002-ben Tamás Ákos herendi
porcelánművészt. A városból már többször érkeztek tanulmány útra Herendre. A kétoldalú tárgyaláson herendi kiállításról, szakembercserékről beszéltek.
A Gifu Egyetemen tett látogatáson - a Pannon Egyetem kapcsolattartásáért is felelős - Szugi Josihiro professzor elmondta, hogy az elmúlt két évben visszaesett Japánban a külföldi diákok száma, és idén nem volt elég magyar
jelentkező a japán állami ösztöndíjra. Amennyiben ez így marad Magyarország elveszítheti azt a kedvező kvótát, amit később nehéz visszaszerezni. A Pannon Egyetemmel történő együttműködésre új kapcsolattartó személyt
neveztek meg Kobajasi Keiko személyében. A veszprémi intézménnyel történt korábbi egyeztetésre hivatkozva a magyar delegáció tagjai arról beszéltek, hogy 2009-től kizárólag angol nyelven indít szakokat az egyetem. Szugi professzor szerint leginkább a turisztikai, az informatikai és az agrár karok képzései lehetnek érdekesen
a japán hallgatók számára. A gazdaságfejlesztés-befektetésösztönzés tekintetében a japán oktatási rendszer jelentős tapasztalatokkal bír a cégek igényeinek megfelelő oktatás kialakításában. A két egyetem együttműködésében célszerű lenne, ha a Pannon Egyetem a japán cégek igényeit figyelembe véve mérnöki képzést indítana, amelynek része a japán nyelv középszintű elsajátítása. Japán érdekeltségű társaságoknál ezzel biztosítható lenne a végzett hallgatók elhelyezkedése is, illetve a nyelvi háttér kialakításával hozzáférhetővé válnának új közös kutatási területek.
