Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2024. március 28. Gedeon
Veszprém
15°C
2024. március 28. Gedeon
Veszprém
15°C

Sokkal gazdagabb a kulturális örökségünk, mint hinnénk

2020. február 26. 13:49
Persze ahhoz, hogy ezt elhiggyük, először el kell vetnünk azt a beidegződést, hogy kulturális örökség alatt csak régi, olykor romos épületeket vagy emlékműveket értünk. Az ENriCH (Tárd fel európai kulturális örökségedet! – Reveal YouropEaN Cultural Heritage) projektben fiatalok világítottak rá erre.

A 2018 őszén, a Kulturális Örökség Európai Évének keretében indult és 2020. augusztus 31-én záruló projekt célja az volt, hogy felhívja a figyelmet az európai nemzetek által létrehozott kulturális értékekre, legyen szó épített vagy szellemi örökségről, hagyományokról vagy érdekes életutakról. A program kifejezetten a fiatalokat célozta meg öt résztvevő országban, illetve városban: Veszprémben, Eisenstadtban (Ausztria), Tartuban (Észtország), Saint Omerben (Franciaország) és Lendván (Szlovénia). A partnerek delegáltjaikkal többek között kulturális örökséghez kapcsolódó rendezvényeken vehettek részt egymás városaiban, amihez összesen 148.680 € vissza nem térítendő támogatásban részesültek.

Mivel a projekt hamarosan a végéhez közeledik, kíváncsiak voltunk a fiatalok tapasztalataira, amiről három veszprémi diákkal beszélgettünk: Samu Lucával (17 éves, Veszprémben él, a Lovassy László Gimnázium tanulója, mérnöki képzésben szeretne továbbtanulni), Simon Noellel (19 éves, Veszprémben él, a Lovassy László Gimnázium tanulója, 2017 decembere és 2020 februárja között a VEDIÖK elnöke, jövőre a Manchesteri Egyetemen fog politológiát és nemzetközi tanulmányokat tanulni) és Somlai Rózával (17 éves, Ajkán lakik, a Vetési Gimnázium tanulója, diplomata szeretne lenni).

A fiatalok elmondása szerint a projekttel az iskolán, illetve a VEDIÖK-ön keresztül találkoztak, a részvételben pedig elsősorban az utazás, a nyelvtanulás, a különböző kultúrák megismerésének lehetősége, a látókörük szélesítése motiválta őket. Noel egyébként már több EU-s programon is részt vett, de ennyire egyedi és kifejezetten a kulturális és szellemi örökségre koncentráló projekttel még nem találkozott, ezért is vonzotta, hogy egy új oldalát ismerje meg az európai integritási programoknak. Rózit alapvetően rendkívül érdekli a régi épületek kulturális célú újrahasznosítása, például hogy miként lehet üzemeltetni egy fiataloknak szóló kávézót egy reneszánsz épületben, ennek a gondolatnak a kibontására pedig a projekt is lehetőséget adott, míg Luca szerint egy ilyen program arra is nagyon jó, hogy felfedezzük az egyes nemzetek közötti hasonlóságokat és különbségeket.

Azt mondják, a program maximálisan hozta az elvárásaikat, az egyes projektelemek pedig rendkívül érdekesek voltak. A fiatalok feladatai között szerepelt egy Európai Unióval kapcsolatos kérdőív kitöltése, részt vehettek a partnervárosokban, valamint Passauban megrendezett ENriCH projekttalálkozókon, valamint egy kreatív várostérképet is készítettek a helyi értékekről. Rózi számára az egyik legérdekesebb pont egyértelműen a volt és leendő Európa Kulturális Fővárosokkal és delegáltjaikkal való találkozás volt. Ő például Tartuban járt, és rendkívül izgalmas volt látni, hogyan állnak hozzá az észtek mind a kulturális örökségükhöz, mint az EKF-hez, mi az, amit ott megvan és Veszprémből hiányzik, és mi az, amiben viszont Veszprém erősebb. „Építészetben, a fiataloknak szóló helyszínekben, rendezvényekben erősebbek az észtek, de az ő kultúrájuk, infrastruktúrájuk ezt teszi lehetővé. Nálunk nyilván más a helyzet” – meséli.

Luca szerint viszont veszprémiként mi is büszkék lehetünk magunkra: „Minden külföldi, aki itt járt Veszprémben, csupa pozitívumot említett a városról. Például, hogy milyen szép zöld a város, mennyi erdő van, és milyen jó, hogy ilyen hegyes-dombos, mert így mindenhonnan gyönyörű kilátás nyílik. Nekem veszprémiként ez fel se tűnt, de azóta más szemmel tudok nézni a városra.”

Noel szerint az is nagyon jó volt, hogy a találkozókon különböző tippekkel is szolgálhattak egymásnak a fiatalok, miként lehetne hasznosítani az alulreprezentált helyeket. „Én Eisenstadtban, Lendván és Saint Omerben voltam, és mindegyik helyen egy-egy kulturális téma köré húzták fel a programokat. A franciákét külön kiemelném, mert mind természeti, mind történelmi, mind építészeti szempontból nagyon érdekes programot építettek fel, és sikerült úgy bemutatniuk a városukat, amivel a mi fantáziánkat is megmozgatták. Az egyik feladat során például romos, csak műemlékként hasznosított épületeket kellett felkeresnünk és ötletet adnunk, hogyan használnánk, hogy az a fiataloknak is érdekes legyen. Mi a St Bernard templom jakobinus forradalom után megmaradt romjaival foglalkoztunk, ami nagyon szép épület, és egy kulturális tér kialakítására, koncertekhez, játékokhoz, korcsolyapálya kialakításához ideális lenne. Úgy láttuk, tetszett is az ötletünk a franciáknak” – meséli.

Hozzáteszi, már csak azért is jó volt a projekt, mert rajta keresztül a résztvevők valóban megismertethették egymással a városaikat, kicsit jobban elhelyezhették őket Európában, megmutatva, hogy nem csak a nagy világvárosok rendelkeznek érdekes kulturális örökséggel. „Veszprém nagy múlttal rendelkezik, hiszen az államalapításban is fontos szerepet töltött be, és ezzel szerintem a testvérvárosaink tisztában is vannak, európai szinten sem ismeretlen a neve. Ettől függetlenül a résztvevő fiatalok azért előzetesen keveset tudtak a városról, igaz, ez fordítva is így volt. A városlátogatásokon viszont rengeteg hasznos információt tanultunk egymásról.”

De nagyon jó tapasztalat volt elkészíteni az angol nyelvű, kreatív veszprémi várostérképet is. Ennek részeként először egy-egy, a helyi kulturális életben meghatározó veszprémivel, a családdal beszélgettek arról, hogy ők mit emelnének ki a városból, vagy éppen mi vonzotta vissza őket külföldről Veszprémbe, milyen kevésbé ismert érdekességek köthetők egy-egy utcához, vagy hogyan hozták létre vállalkozásukat egy régi épületből. A hallottak alapján aztán a fiatalok elkészítették a térképet, de a már jól ismert kulturális örökségi helyszínek és értékek mellett igyekeztek direkt olyan pontokat is megemlíteni a térképen, amelyek ugyan egyelőre kevésbé ismertek, számukra mégis kedves emléket jelentenek, vagy izgalmas színfoltjai lehetnek a helyi kultúrának, és amelyek egy ide látogató külföldi család fiatalabb tagjainak is élvezetesek lehetnek. Ezzel pedig helyesen arra is rámutattak, hogy kulturális, szellemi örökségünk nemcsak a múltban gyökerezhet, de a jelenben is folyamatosan gazdagítjuk, néha épp a kultúrák találkozásának köszönhetően. Így került fel a térképre például a Tarkaplacc, egy fiatal lány horgolmányokra építő vállalkozása, Rozi gofrizója, a Papírváros kilátója vagy éppen a Csacska Macska Csecse Becse kávézó.

Rózi, Luca és Noel személyes tippjei a Fricska, a Völgy Fagyizó és az Oliva voltak, elsősorban azért, mert kedves családi, baráti emlékek kötik őket a helyekhez, minőségi időt tudnak eltölteni ott, másrészt a szolgáltatás is magas minőséget képvisel. „A Völgy fagyizóban például nagyon szeretem, hogy családi vállalkozásként működik, mindig figyelnek rád a kiszolgálásnál, folyamatosan új, izgalmas ízekkel állnak elő, valóban kézműves fagyikat készítenek és például a laktózérzékenyekre, cukorbetegekre is gondolnak” – magyarázza Luca. De hasonló tapasztalatokról számol be Noel is az Oliva kapcsán, az ottani ételekre vonatkozóan.

És akárcsak a városlátogatások esetében, a kreatív térkép is hozzájárul ahhoz, hogy Veszprém még hatékonyabban érvényesülhessen Európában. „A vár és környéke, a völgy, illetve maga a város elhelyezkedése révén most is nagy vonzerőt jelent, hiszen lehet itt és a környéken túrázni, nyáron fürdeni, hajókázni. Ez a projekt azért is volt hasznos, mert hozzájárulhat a terület további fejlesztéséhez, a térkép pedig talán több turistát inspirál majd arra, hogy a balatoni üdülés során Veszprémet is meglátogassák” – mondja Luca.

Úgy látják, időnként azért majd érdemes lenne aktualizálni a térképet, hiszen mióta összeállították, jöttek létre új helyek, amik felkerülhetnének rá, míg mások sajnos bezártak, 2023-ra pedig biztos sok mindennel gazdagodik a város. Bár ők úgy vélik, Veszprém méreteihez, lehetőségeihez képest alapvetően most is jó kulturális lehetőségekkel rendelkezik, így nem feltétlenül újdonságok tömkelegére lenne szükség, hanem arra, hogy felismerjük a már meglévő dolgok értékét.

Persze jó lenne egy olyan belvárosi kávézó, ahol minden korosztály megtalálja a helyét, fejleszteni a Haszkovót, jobban kihasználni a parkjait, a könyvtárat, a fiatalok számára is vonzóvá tenni a Laczkó Dezső Múzeumot fotó- vagy kortárs képzőművészeti kiállításokkal, a helytörténet, a helyi szokások izgalmas, interaktív bemutatásával, mert ezt most nagy hiányosságnak érzik. A Haszkovó utcabútorait és a 12 fal kiállítást például zseniálisnak találták – utóbbi ráadásul a közösségi média révén a turistákat is vonzotta –, de el tudnák képzelni azt is, hogy a város egy kijelölt pontján teret adnának a graffitiseknek, vagy egy tűzfalra felfestenék Veszprém térképét a látványosságokkal, ami a szép látvány mellett az ideérkezőknek útmutató is lenne.

De a legfontosabb az lenne, hogy elfelejtsük a sztereotípiákat, és úgy lássuk magunkat, ahogy az ideérkezők is: egy élhető, gazdag kultúrájú, érdekes városnak. Ebben remélhetőleg az ENriCH projekt is segített. A fiatalok mindenesetre nagyon pozitívan gondolnak vissza a projektre, és örömmel ajánlják kortársaiknak is, de maguk is szívesen részt vennének még hasonlóban. Nemcsak az utazások és a friss külföldi barátságok miatt, hanem azért is, mert elméleti, „mi lenne ha” eszmefuttatások helyett végre egy olyan projektben vehettek részt, ahol meglévő alapokra építkezve tudtak létrehozni egy kézzelfogható, prémium terméket.

Bertalan Melinda
Domján Attila
további cikkek
,,Ember a rács mögött” - sosem látott kulisszatitkok a veszprémi várbörtön életéből kultúra ,,Ember a rács mögött” - sosem látott kulisszatitkok a veszprémi várbörtön életéből Jövő hét kedden nyitják meg hivatalosan az ,,Ember a rács mögött” című kiállítást a várbörtön falai között, amely eddig sosem látott módon kalauzolja el a látogatókat, bemutatva az elítéltek börtönben töltött mindennapjait.   tegnap 21:36 #JÓÉJTPUSZIRA várja a veszprémieket Lackfi János programajánló #JÓÉJTPUSZIRA várja a veszprémieket Lackfi János A #jóéjtpuszi-kötet verseit hallhatjuk május 15-én Veszprémben. A Hangvillában fellép Lackfi János József Attila-díjas költő és Szirtes Edina Mókus Erkel Ferenc-díjas énekesnő, zeneszerző. 2024. március 26. 15:20 Szent Mihály veszprémi egyházának történeteit fűzték csokorba Veszprémi Érsekség Szent Mihály veszprémi egyházának történeteit fűzték csokorba Volt idő, amikor több mint száz kolostor működött a Veszprémi egyházmegyében. De IX. Pius pápa is kapott itt termelt somlói bort. A budapesti Mátyás-templom előtti Szentháromság-szobor pedig szintén Veszprémhez köthető. Az érsekség legújabb, hiánypótló kiadványa az egyházmegye ezeréves történetét mutatja be olvasmányosan, Gizellától napjainkig. 2024. március 26. 11:37 Ecce homo - ilyen volt a virágvasárnapi passió Veszprémben Ecce homo - ilyen volt a virágvasárnapi passió Veszprémben Egy passiójátékon a néző sohasem tud úgy részt venni, mintha egy egyszerű színházlátogató lenne, aki csupán a színészi játékra alapozva engedi, hogy magával ragadja a történet. Ilyenkor az ember valóban be akar futni a játéktérre, félrelökni a római katonákat, szétvágni a farizeusok közt és megmenteni Jézust. De aztán mégsem teszi, ahogy kétezer évvel ezelőtt Júdeában sem tette senki. Csak sodródik a tömeggel, miközben kezdi megérteni az ünnep igazi üzenetét. Ahogy az Veszprémben is történt virágvasárnap délután. 2024. március 25. 16:00

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.