A Petőfi Színházban és megannyi közösségben varrnak most szájmaszkokat, a Friends Hungary B terve az álláskeresőkön és munkaerőhiányos cégeken segít, az éttermek orvosoknak szállítanak ételt, mások a szállásukat ajánják fel az önkénteseknek, a veszprémi Szolidáris Akciócsoport pedig az idősek problémáin enyhít. Csak egy pár példa azokból az önkéntes kezdeményezésekből, melyek a koronavírus miatti veszélyhelyzet bejelentése óta jelentek meg az országban. A sort a végtelenségig lehetne sorolni.
Úgy tűnik, emberek százaiban, sőt akár ezreiben lobbant fel hirtelen az együttérzés lángja és a tenni akarás.
Olyan együttérzés, mely bölcs, cselekvésre ösztönöz, nem lesajnál és tétlenül néz, vagy hangosan megfejt. Ezek a csoportok tevőlegesen segítenek másoknak, bármiféle önös érdek nélkül. Mert tudják, hogy ennek értelme van.
A mostani nehéz helyzet világít rá, hogy több van az emberekben, mint amit képzelnek magukról, vagy amit másokról és a körülöttük lévőkről. Úgy látszik, a veszélyhelyzet nyomta be ezt a gombot.
Ha elmúlik ez a pár hetes/hónapos időszak, remélhetőleg a már most példává váló segítők mellett többen ismerik fel magukban, hogy milyen kvalitásokkal rendelkeznek valójában.
