Egy németországi olvasónk, -nevezzük a cikkben Nikinek-, számolt be portálunknak arról, mit tapasztalt Magyarországon és Németországban, miután kiderült, hogy egy koronavírussal diagnosztizált személlyel találkoztak.
Mint írta, családjával március 7-én Németországban tartózkodott 3 órát egy olyan helyen, ahol egy héttel később (március 14.) kiderült, hogy egy koronavírussal fertőzött személy is volt. Közeli kapcsolatba nem kerültek vele, hisz a közösségi hely másik helységében voltak.
Időközben Nikinek és családjának március 11-én Magyarországra kellett jönnie. Amint kiderült, hogy Németországban egy koronavírussal diagnosztizált személlyel voltak egy helyen, felhívta a hazai koronavírus vonalat, ahol tájékoztatták, hogy csak akkor tesztelik le őket, ha tüneteik vannak.
Koronavírus miatt maszkot hordó nő egy bevásárlóközpontban. Képünk illusztráció! Fotó: Anna Shvets/Pexels
Miért? Merülhet fel a kérdés. Erre a Nemzeti Népegészségügyi Központ március 16-án kiadott ide vonatkozó eljárásrendje ad választ, amely így fogalmaz:
„Amennyiben az alábbi három kategória közül legalább egy teljesül, akkor a beteg gyanús esetnek minősül és ennek megfelelően kell eljárni, beleértve az új koronavírus irányában történő diagnosztikus laboratóriumi vizsgálatot is.
A. Olyan akut légúti fertőzésben szenvedő beteg, akinél az alábbi, hirtelen kezdődő tünetek közül legalább egy fennáll: láz (≥38°C), köhögés, légszomj, ÉS a tünetek kezdetét megelőző 14 napban külföldön járt.
B. Olyan beteg, aki akut légúti fertőzésben szenved, ÉS a tünetek kezdetét megelőző 14 napban szoros kapcsolatban volt új koronavírussal megerősítetten vagy valószínűsítetten fertőzött személlyel.
Szoros kapcsolatban álló személynek minősül az, aki a valószínűsített vagy a megerősített COVID-19 fertőzöttel
- egy háztartásban él;
- személyes kapcsolatba került (2 méteren belüli távolság és 15 percnél hosszabb idő);
- zárt légtérben tartózkodott (2 méteren belüli távolság és 15 percnél hosszabb idő) [pl. munkahelyen egymás közelében, iskolában egy osztályteremben, kórházi beteglátogatás során];
- közvetlen fizikai kapcsolatba került új koronavírussal fertőzött személlyel (pl. kézfogás útján);
- védőeszköz alkalmazása nélkül új koronavírussal fertőzött beteg váladékával érintkezett (pl. ráköhögtek vagy szabad kézzel ért használt papír zsebkendőhöz);
- a repülőúton
- bármilyen irányban 2 ülésnyi távolságban ült
- COVID-19 beteget ápolt,
- a repülőgép személyzeteként az új koronavírussal fertőzött beteg ülőhely szektorában látott el szolgálatot,
- amennyiben a tünetek súlyossága vagy a COVID-19 beteg mozgása indokolja, a repülőgép nagyobb területére vagy akár egészére kiterjeszthető a kontaktuskutatás;
- az előírt egyéni védőeszköz megfelelő alkalmazása nélkül a COVID-19 beteg közvetlen ellátásában/ápolásában részt vett vagy laboratóriumi dolgozóként COVID-19 beteg mintáit kezelte.
C. Olyan súlyos akut légúti fertőzésben szenvedő beteg, akinél a láz (≥38°C) mellett légúti megbetegedés legalább egy tünete/klinikai jele fennáll (pl. köhögés, légszomj, tüdőgyulladás klinikai vagy radiológiai jele) ÉS állapota kórházi kezelést indokol .”
A fenti eljárásrend feketén-fehéren kimondja, hogy milyen feltételeknek kell teljesülnie, hogy elvégezzék a tesztet. Mivel olvasónknak és családjának nem voltak tüneteik, privát tesztelés után nyomoztak. Magyarországon jelenleg ezt csak egyetlen cég végzi (ezt többen nem tartják elég megbízhatónak-a szerk.), akik annyira tele vannak, hogy már a telefonvonalaik sem aktívak.
Ekkor fogalmazódott meg a terv, hogy visszautaznak Németországba, hátha ott elvégzik a teszteket.
A német koronavírus vonal felhívása után közölték, lehet, hogy egyáltalán nem tesztelik le őket ott sem, mivel egyelőre a leteszteltek eredményeit várják.
„Tudnotok kell, hogy egy ilyen teszt nem olyan, mint egy szimpla terhességi teszt, nagyon kevés van belőle sajnos minden országban, és külön a járványügy keresi meg azokat, akiket tesztelni kell a kontaktkutatás keretein belül! Ez mindkét országban így van. Nem lehet csak úgy tesztelést kérni”- írta.
Miután hat negatív teszt visszajött arról a németországi helyről, ahol korábban a koronavírusos személlyel találkoztak, a német járványügyisek azt mondták: nem tesztelik a magyar családot továbbra sem, csak ha tüneteik lesznek. Azt javasolták, hogy maradjanak otthon 14 napig.
Niki és családja azóta önkéntes házi karanténban van Bajorországban, és a cikk március 26-i írásakor sem neki, sem a körülöttük lévőknek nem voltak tüneteik.
A Vehir.hu-nak nyilatkozó olvasónk kiemelte, hogy szerinte
az általuk tapasztalt eljárásrendben sem a magyar, sem a német rendszer nem hibázott.
„Mivel mindenhol kevés a teszt, az önkéntes karantén a legjobb megoldás véleményem szerint”- mondta.
Frissítés: a cikk közvetlen megjelenésekor Niki jelezte, egy, a családjukban dolgozó németországi betegápolón sem végzik el a tesztet annak ellenére, hogy direktben kezel koronavírusos beteget, mondván, hogy nincs kapacitás arra, hogy minden első kontaktot teszteljenek. "Korábban Németországban eléggé komolyan vették a kontaktkutatást, de mára már annyira sok embert kellene tesztelni, hogy sokkal indokoltabb esetek kellenek, mint hogy " a munkatársam is beteg". Ha az mondaná valaki, hogy a munkatársam is beteg és én is köhögök, akkor tesztelnének"- írta utólag.
Minél súlyosabb tünet, annál inkább fertőz
Az igaz, hogy az emberek tünetek nélkül is fertőzhetnek, azonban a teljes képhez hozzátartozik a fertőzőképesség mértéke. A magyar Nemzeti Népegészségügyi Központ erről ezt mondja:
„Az eddigi adatok alapján a fertőzőképesség a tünetek meglétekor a legnagyobb, de jelenlegi ismereteink szerint fertőzőképesség előfordulhat a megbetegedés kezdete előtt is. Valószínűleg a tünetek súlyosságával arányos a fertőzőképesség.
Jelenlegi ismeretink szerint az új koronavírussal történő fertőződés esetén a légúti mintákból a tünetek megjelenését megelőző 1-2 napban már kimutatható a vírus. Közepes súlyosságú megbetegedés esetében 7-12 napig, súlyos megbetegedés esetén akár 2 hétig is kimutatható a vírus a légúti mintákban, a fertőzőképesség feltehetően ugyanebben az időszakban áll fenn.
Kínai adatok alapján a tünetek kialakulását követően az ötödik naptól 4-5 héten keresztül kimutatható a székletből a vírus RNS-e; ugyanakkor további mintákban is igazolták a jelenlétét (nyál, teljes vér, szérum, vizelet). Ennek a pontos klinikai relevanciája még nem ismert, mivel a vírus RNS kimutatása nem jelent automatikusan fertőzőképességet.
Az új koronavírussal történő fertőződés esetén a legtöbb emberben kialakul a megbetegedés. Ritkák az olyan esetek, ahol tünetmentesen zajlik le a fertőzés (becsülten 1-3%) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nem tartja ezeket az eseteket a járvány lényeges mozgatórugójának.
A betegség 80%-ban enyhe vagy közepesen súlyos
A WHO adatai szerint a megbetegedés jellemzően
- lázzal (a betegek 88%-ánál),
- száraz köhögéssel (68%),
- fáradékonysággal (38%) jár.
Előfordul produktív köhögés (33%),
- nehézlégzés (19%),
- torokfájás (14%),
- fejfájás (14%),
- izom- vagy ízületi fájdalom (15%),
- hidegrázás (11%).
- Ritkább tünet a hányás (5%),
- hasmenés (4%).
A betegség leggyakrabban (kb. 80%-ban) enyhe vagy közepesen súlyos formában zajlik, ekkor a klinikai kép az enyhe légúti fertőzéstől a nem súlyos tüdőgyulladásig terjedhet. A megbetegedések 14%-a súlyos lefolyású. A betegek 6%-ánál alakulhat ki kritikus állapot, amikor légzési elégtelenség, szeptikus sokk, többszervi elégtelenség jelentkezik.
A letalitás 2-3% között változik, amelyet jelentősen befolyásol a vírus terjedésének intenzitása, illetve az érintett terület jellemzői (pl. demográfiai mutatók, egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés), általában legmagasabb az idősek körében.
60 év felettiekre veszélyes
A betegség súlyos formája leginkább a 60 évnél idősebbeket és a krónikus alapbetegségben (pl. magas vérnyomás, cukorbetegség, szív- és érrendszeri, krónikus légúti megbetegedés, malignus megbetegedés) szenvedőket érinti.
A várandós nők új koronavírus okozta megbetegedésével kapcsolatban adatok korlátozottan állnak rendelkezésre; jelenlegi tudásunk szerint hasonló klinikai megjelenéssel zajlik, mint a felnőtt populációban.
Szintén korlátozottan állnak rendelkezésre adatok a gyermekek érintettségéről, feltehetően ők éppúgy megfertőződhetnek, mint a felnőttek, azonban náluk a betegség jellemzően tünetmentes vagy enyhe formában zajlik, igen ritka a szövődmény kialakulása”-írja a Nemzeti Népegészségügyi Központ.
