2023. január 29.
//
Adél névnap

Mit gondolunk a környezetvédelemről?

A magyar családok ismerik a környezetünket fenyegető problémákat és gyermekeik jövője érdekében hajlandók is tenni a környezetvédelemért – derül ki a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) reprezentatív felméréséből, amelyet a Föld Napja alkalmából hoztak nyilvánosságra.

A telefonos felmérésre 2020 márciusában került sor, melynek során 496 férfit és 531 nőt kérdeztek meg. Az országos, területileg, kor, nem és végzettség szerint, reprezentatív mintában szereplő megkérdezettek 70 %-ának van gyermeke, akiknek egyharmada 18 év alatti gyermeket nevel. A kutatás három részből állt:

  • Környezetvédelem és környezetszennyezés
  • Klímaváltozás
  • Személyes érintettség

A nagy többség szerint a Földet érintő környezetvédelmi problémákat komolyan kell venni (89,5%), a válaszadók 60,4 százaléka szerint pedig nagyon súlyos problémával állunk szemben. A nők 62,8 százaléka, míg a férfiak 52,5 százaléka elkötelezett a környezet védelme iránt. 

A környezetvédelem fontosságáról is megkérdezték a lakosságot, ahol a válaszadók 79,2%-a „gyermekeink jövője miatt fontos” választ adták.

A kutatásban felvetődött az a kérdés, hogy megfelelő figyelmet kap-e hazánkban a környezetvédelem. A kérdés eléggé megosztó volt körükben, mivel a válaszadók 51,3%-a szerint elegendő figyelemben részesül Magyarországon ez a kérdés, míg 48,7%-a szerint nem.

Mi zavarja a lakosságot a legjobban a környezetszennyezésben?

Az emberek közel 40 százalékát leginkább a hulladék növekvő mennyisége és annak nem megfelelő kezelése zavarja, ezt követi a levegőszennyezés (18,6%) és az éghajlat megváltozása (15%). Legégetőbb megoldandó problémának a válaszadók az egyszer használatos műanyagok nagy mennyiségét és a vállalati károsanyag kibocsátást tartják. A lakóhelyen történő szemetelés és illegális szemétlerakás a gyermekesek 31,5 százaléka szerint a legsúlyosabb probléma.

A válaszadók több mint fele (58,3%) érez személyes felelősséget a környezet romlása miatt, de leginkább a gyárakat/üzemeket (61,7%), a közlekedést (51,1%), valamint a multinacionális cégeket (50,3%) teszik felelőssé. A megkérdezettek 80%-a teljes mértékben egyetért azzal, hogy a klímaváltozás gyermekeink jövőjét fenyegeti, de emiatt nem keseregni kell, hanem tenni ellene. Közel ugyanennyien teljes mértékben egyetértenek azzal, hogy már néhány fa elültetésével is segítünk a Földünkön. Azzal az állítással viszont, hogy nem érdemes erre a világra gyermeket szülni a közelgő klímakatasztrófa miatt, a megkérdezettek mindössze 9%-a tud azonosulni. A gyermekes válaszadók 47 százaléka véli úgy, hogy nem szabad a klímaváltozás miatt riogatni a fiatalokat és megfélemlíteni az embereket.

A válaszadók több mint kétharmada „inkább környezettudatosnak” tartja magát más emberekhez képest, s közel egyharmaduk gondolja úgy, hogy kifejezetten „környezettudatos”.

Leginkább a nagycsaládosok tartják természetbarátnak az életformájukat, legkevésbé pedig azok, akiknek nincsen gyermekük.

A magyar családok 94%-a környezettudatosan neveli gyermekét, leginkább a nagycsaládosokra jellemző ez az életforma. A válaszadók 90,5 százaléka részben már szelektíven gyűjti otthonában a hulladékokat. Azoknak, akik környezettudatosan nevelik a gyermeküket, több mint fele már legalább 5 éve szelektíven gyűjti a szemetet.

A lakosság szerint az elmúlt 10 évben az időjárás változásán lehetett érezni a klíma változást.

Az ábrából jól látható, hogy három területen érzékeltek leginkább változást: az évszakok megváltozásában (77%), az átlagos hőmérsékletemelkedésben (74%), valamint a szélsőséges időjárási viszonyokban (69,4%), de sokan említették a szárazságot is (50,3%).

A klímaváltozás aktualitása kapcsán a lakosságtól megkérdezték, hogy mitől kell tartani a jövőt illetően.

Az eredmények jól szemléltetik, hogy az adatfelvétel ideje már a koronavírus terjedésének idején történt, hiszen a legnagyobb arányban a járványok terjedését (68,1%) jelölték meg, mint a klímaváltozás egyik jövőbeni hatását. Ezt követte a növény- és állatvilág pusztulása (65,6%), valamint a szélsőséges időjárás (64,8%). Legkevésbé tartották valószínűnek a tömeges elnéptelenedést (38,3%), valamint az élettartam csökkenését (38,4%).

Összességében elmondható, hogy a magyar családok érzékenyek a környezetvédelem ügye iránt és a családosok valamivel jobban szívükön viselik a környezetük állapotát.

 

Lengyel László

vehir.hu

További cikkek

Németh Éva, börtönigazgató: Az embereket szeretem legjobban a munkámban
Németh Éva, börtönigazgató: Az embereket szeretem legjobban a munkámban
Nem csak az elítéltek életútja lehet fordulatos, ami a börtönrácsok mögé vezet. Hogy hogyan válik valaki börtönőrré, az is több döntés és elhatározás kérdése. Németh Éva, bv. ezredes, a Veszprém Vármegyei Büntetés-végrehajtási Intézet parancsnoka egyedüli nőként tölt be ilyen pozíciót az országban. Erről a nem hétköznapi életútról beszélgetett vele Sótonyi Mónika a Királynék Földjén programsorozaton belül az Arcok, képek, utak beszélgetős est keretében a Papírkutya kultúrbisztróban.
Orbán Viktor: nekünk Magyarország biztonsága az első
Orbán Viktor: nekünk Magyarország biztonsága az első
Nekünk Magyarország biztonsága az első, ezért Magyarország nem áll háborúban senkivel - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a közrádióban.
Turizmus kategóriában a veszpreminfo.hu nyerte „Az Év Honlapja 2022” díjat
Turizmus kategóriában a veszpreminfo.hu nyerte „Az Év Honlapja 2022” díjat
A veszpreminfo.hu - Veszprém városának turisztikai honlapja - nyerte „Az Év Honlapja 2022” díjat, Turizmus kategóriában a Magyar Marketing Szövetség által meghirdetett 2022 évi „Az Év Honlapja” versenyében.
Visszatérő téma volt az EKF-megnyitó a közgyűlésen napirend előtt
Visszatérő téma volt az EKF-megnyitó a közgyűlésen napirend előtt
Csütörtökön rendezték meg a képviselő-testület idei első ülését. Összefoglaljuk, mi történt napirend előtt.
Madárodúk és etetők kerülnek ki az intézmények udvaraira
Madárodúk és etetők kerülnek ki az intézmények udvaraira
Húsz veszprémi óvoda és általános iskola vehetett át madárodút, madáretetőt és eleséget a Bakony-Balaton Környezetvédelmi Oktatóközpont Egyesülettől (BABAKO) szerdán, a Csillag úti óvodánál.