Veszprém megyéből, de országosan sem lehetett hallani olyan hírekről, hogy bárhol komolyabb fennakadásokat okozott volna ez a rendkívüli helyzet, az érettségiket sikeresen lebonyolították, jelenleg pedig azok eredményeire várnak a végzős diákok.
Amellett, hogy minden intézménybe el kellett juttatni a szükséges számú szájmaszkot, még számos logisztikai kérdés merült fel, ami korábban még sohasem az érettségik alatt. Ezekről érdeklődtünk a helyi illetékeseknél, hogy így, az érettségi vizsgák után, hogyan összegeznék a tapasztalatokat?
A Veszprémi Szakképzési Centrum iskoláiban nem csak az érettségi vizsgákat kellett zavartalanul megszervezni, hanem közel 900 fő esetében az OKJ-s szakmai vizsgák is ebben az időszakban zajlottak. Pap Máté a centrum kancellárja elmondta, hogy ebben az esetben gyakorlati tudásukról is számot kellett adniuk a diákoknak, ezt pedig nem lehet kizárólag írásban lebonyolítani.
A centrum a kormányhivataltól is kapott védőmaszkokat, valamint saját erőből is vásároltak, hogy betartsák a kötelezően előírt biztonsági intézkedéseket.
Emellett több tanteremre és több felügyelő tanárra is szükség volt, de a tapasztalatok alapján mind a diákok, mind a pedagógusok és az igazgatók is segítőkészek, együttműködőek voltak.
Pap Máté kitért az olyan logisztikai kérdésekre is, mint például az érettségi alatt a diákok iskolába történő eljutására. Kiemelte, hogy nem tapasztalt ebben sem fennakadásokat, egy átlagos iskolai nap forgalma volt tapasztalható az intézmények környékén, ebben pedig a tömegközlekedést lebonyolító V-Busz rugalmassága sem hagyható figyelmen kívül.
Ugyanezekkel a kérdésekkel megkerestük Szántai Erzsébetet, a Vetési Albert Gimnázium igazgatóját is. Érdeklődésünkre elmondta, hogy sokszor a szélsőségesen eltérő vélemények, reakciók, kérések kezelése (pl. legyen testhőmérséklet mérés a bejáratnál, vagy csak tesztelés után jöhessenek vizsgázni) volt a legnagyobb feladat, de igyekeztek a szülőket és a tanulókat is megnyugtatni.
Elmondta, hogy az írásbeli napjain, különösen az első napokban a diákok egy részét meg kellett győzni arról, hogy a vizsga nem a járvány végét jelenti, ezért vannak a különleges előírások és korlátozások, amiket be kell tartani.
Kiemelte, hogy alapvetően mindenki együttműködő volt, persze tolerálni kellett olyan reakciókat is, amelyek az eddig nem látott rendkívüli helyzetnek tudhatók be.
Szántai Erzsébet kérdésünkre, miszerint előnyként, vagy hátrányként értékelhető-e, hogy elmaradtak a szóbeli vizsgák hozzátette, hogy a szóbeli vizsga más típusú felkészülést igényel és általában (például idegen nyelveknél) kisebb a súlya mint az írásbelinek. Így tehát mindenképpen előnyösnek mondható, hogy ezt a részét nem tartották meg, alátámasztva azzal a járványügyi indoklással is, hogy így kevesebb emberrel kellett találkozniuk a vizsgázóknak és a vizsgáztatóknak.
A feladatsorok nehézsége kapcsán véleménye szerint teljesen átlagos nehézségről beszélhetünk, talán még könnyebbek is voltak, mint a korábbi években.
A Vetési igazgatója szerint – hasonlóan a Szakképzési Centrum vezetőjéhez – maximálisan körültekintő volt a szervezési munka a felsőbb szervek részéről (OH, Tankerület) és ugyanez mondható el a mindenre figyelő lebonyolításról is, vagyis az iskolák munkájáról.