A dohánytermékek évente több mint 8 millió ember haláláért felelősek világszerte. A dohányzás amellett, hogy relatíve drága és esztétikailag is kellemetlen, számos egészségügyi kockázattal jár.
Ezek közül az egyik legismertebbek a daganatos és rákos megbetegedések, de fontos tudni, hogy nem csak e két megbetegedés hozható összefüggésbe a dohányzással.
A daganattípusoknál tudjuk, hogy nem minden rákot a dohányzás és következményei okoznak, és nem minden esetben okoz a dohányzás rákot –hívja fel a figyelmet portálunk kérdésére dr. Hornyák Lajos, a veszprémi Csolnoky Ferenc Kórház Onkológiai Központjának vezető főorvosa. Mint mondja, az azonban egyértelmű és bizonyított is, hogy a nikotin abúzus létrehozza a daganatot, ennek elhagyása pedig csökkenti a daganatos betegségek kialakulását. A legismertebb betegség a tüdőrák, ám ez nem minden dohányzónál alakul ki. Egyértelműen kimutatták azt is, hogy a dohány rágása a szájüregi rákoknál játszik szerepet. Bár kevesebb szó esik róla, -mondja a főorvos-a dohányzás nem csak ennél a régiónál jelenik meg: hasnyálmirigy rákkal és a hólyagrákkal is összefüggésbe hozták, valamint a fejnyaki tumoroknál és a nyelőcső daganat kialakulásában is szerepe van. Időnként még emlődaganatokkal is összefüggésbe hozható. A dohányzásnak nem csak rákokozó hatása van, hanem a légzési problémákhoz, és a gyulladásokhoz is hozzájárulnak.
Mivel nem maga a nikotin, hanem az égéstermékek (karcinogének) azok, amik provokálják a rákot, azok is veszélyeztetettek, akik nem dohányoznak-hangsúlyozza a főorvos, majd elmondta azt is, hogy minden országban lehetőség szerint a politika és az egészségügy is próbálja visszaszorítani a rákbetegségek kialakulását, ám ahhoz, hogy valódi eredményeket kapjunk, éveknek kell eltelnie. Ami Magyarországot illeti, a rákregiszterben és a tüdőgyógyász társaságnál jelentek meg olyan adatok, amelyek szerint már látható, hogy bizonyos csoportoknál látható a dohányzás visszaszorulása.
Idén a fiatalokat veszik célba
Hornyák Lajos szerint az egyik legveszélyeztetettebbek azok, akik már fiatal korukban rendszeresen dohányoznak. Ez épp egybecseng az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2020-as törekvéseivel.
Az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) kezdeményezésére 1988 óta május 31. a dohányzásmentes világnap, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet a dohányzás veszélyeire. A világnapnak minden évben más tematikát adnak, 2020-ban a fiatalok védelme áll a középpontban.
Az Egészségügyi Világszervezet szerint erre azért van szükség, mert a dohányipar évtizedek óta agresszív és jelentős erőforrásokkal támogatott stratégiákat alkalmaz szándékosan annak érdekében, hogy vonzalmat ébresszen a fiatalokban a dohány‐ és nikotintermékek iránt. Az iparági belső dokumentumok szerint a dohányipari cégek mélyreható kutatásokat és számításokon alapuló megközelítéseket alkalmaznak a dohányzók új generációjának bevonására, a terméktervezéstől a marketingkampányokig, amelyek célja az, hogy a dohányzásnak tulajdonítható betegségek következtében elhunyt dohányfogyasztók millióit új fogyasztókkal: a fiatalokkal pótolják, írják. A WHO szerint a dohányipari társaságok több mint 8 milliárd dollárt költenek évente marketingre és reklámozásra.
A szervezet szerint a dohányipar és a hozzá kapcsolódó iparágak rengeteg módon manipulálják az ifjuságot. Ilyen többek közt a vonzó ízésítések használata, a letisztult formatervezésű dobozok piacra dobása, vagy az influencereken keresztül történő befolyásolás, de ide sorolhatók a hagyományos cigaretták „ártalomcsökkentett”, vagy „tisztább” jelzőkkel minősített alternatívák reklámozása. Hornyák Lajos erről azt mondta, fontos tudni, hogy nem léteznek „jó” cigaretták, mindegyik egészségügyi kockázatokat rejt.
Egyre kevesebb fiatal dohányzik itthon
A Nemzetközi Ifjúsági Dohányzás Felmérést (Global Youth Tobacco Survey, GYTS) az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) és az amerikai Betegség Megelőzési és Járványvédelmi Központ (Centers for Disease Control and Prevention, rövidítve: CDC) 1998-ban indította útjára. Az adatfelvételt rendszeres időközönként megismétlik a felmérésben résztvevő országok. Magyarország 2003-ban csatlakozott a GYTS kutatási projekthez, azóta, a mostanival együtt hat alkalommal került magvalósításra a felmérés.
A Magyar Ifjusági Dohányzás Felmérés adatai szerint idén is folytatódott az a pozitív tendencia, miszerint egyre kevesebb fiatal próbál ki vagy használ rendszeresen dohányterméket. 2012 óta 24%-kal csökkent azon 7-8. osztályosok tábora, akik kipróbáltak valamilyen terméket.
Ma, azaz 2020-ban a 7-9. osztályos fiatalok 3,2%-a cigizik rendszeresen, alkalomadtán 12,2% nyúl tüdőropihoz. Érdekesség, hogy a dohányzó tanulók 41%-a próbált meg leszokni legalább egyszer a kérdezést megelőző 1 évben.
Nem a mentolos cigarettákra
2020. május 20-án lépett életbe lépett a mentolos cigarettákra vonatkozó tilalom az Európai Unióban, aminek célja annak megakadályozása, hogy a fiatalok rászokjanak a dohányzásra. A szabályozás része az EU dohánytermékekre vonatkozó irányelvének, amelyet 2014-ben fogadtak el. Az ízesített cigarettákat és egyéb dohánytermékeket már 2016-ban betiltották, de a 3 százaléknál nagyobb piaci részesedésű termékek, mint a mentolos cigaretták, mindeddig haladékot élveztek.
Az irányelv része az is, hogy a dohánytermékek csomagolásának immár 65 százalékát kell, hogy elfoglalják az egészségügyi figyelmeztetések, és a tagállamok arról is rendelkezhetnek, hogy minden dohányterméket azonos, egyszerű csomagolással lehessen csak forgalomba hozni.
Az Európai Bizottság adatai szerint az unió lakosságának 26 százaléka dohányzik, és ez az arány 29 százalék a 15-24 éves korcsoportban. A dohányzás okozza a legtöbb idő előtti halálozást az Európai Unióban.
Forrás: 1
