„Tizenkilenc megye közül 2019-ben sem csökkent sehol az eladott lakóingatlanok átlagára. Az élen Veszprém megye, (immár második éve dobogósként) Komárom-Esztergom és Borsod Abaúj-Zemplén állnak, 30% feletti árnövekedéssel. A fővárosnál jobban drágult emellett még Hajdú-Bihar, Jász Nagykun-Szolnok és Csongrád megye”- írta a 2019-es évet elemző, lakóingatlanokkal kapcsolatos értéktérképében az OTP Jelzálogbank.
Az OTP Jelzálogbank rendszeresen jelentet meg lakóingatlanokkal kapcsolatos értéktérképet. A részletes, területekre kiterjedő elemzéseikből most a Veszprém megyével, a Veszprémi járással és Veszprém várossal kapcsolatos adatokat emeltük ki.
Mint írják, a magyar lakáspiac 2019-ben továbbra is az előző évben megszokott, százalékban kifejezve kétszámjegyű (átlagban 14,2%) mértékben nőtt 2018-hoz képest. Az élen megyénk, azaz Veszprém állt a 30% feletti árnövekedéssel, a lista végén Somogy és Heves megyék voltak, 10% alatti értékkel.
A tavalyi elemzés kitért arra is, hogy 2019-ben 112 járásban nőtt országos átlagot (14,2%) meghaladó mértékben az átlagár. A legmagasabb kategóriát ezen belül is az a 36 területi egység képviseli, ahol a 30%-ot is meghaladja a drágulás; ezek is nagyjából egyenletesen oszlanak el regionálisan. Ilyen tekintetben összefüggő térséget képez a Veszprém megyét is magában foglaló Közép-Dunántúli Régió és az Észak-Alföld. Kiemelik, hogy a nagyvárosi térségek közül a Tatabányai, Szolnoki, Miskolci, Veszprémi és Debreceni járások tartoztak a legnagyobb arányú drágulást produkáló térségek közé.
A megyék között továbbra is Győr-Moson-Sopron a legdrágább, 364 ezer Ft/m2 átlagárral, s még Pest, Hajdú-Bihar és Vas megye van 300 ezer Ft/m2 felett. Veszprém megye átlagban épp, hogy csak ezen érték alatt van. A legolcsóbb hagyományosan Nógrád megye, éppen átlépve a százezres árszintet. Csak megjegyezzük, hogy tavaly a Balatonfüredi járás volt a legdrágább vidéki térség a maga 534 ezer Ft/m2 árával.
Ami a megyeszékhelyeket illeti, a kutatás szerint az egyik leglátványosabb változás, hogy tavaly nem Győr volt a legdrágább megyeszékhelyünk. Debrecen és Veszprém jócskán, míg Kecskemét és Székesfehérvár épphogy megelőzték. Debrecen hajszállal átlépte a 400 ezres szintet (409 ezer Ft/m2 ), és Veszprém is ott van ennek határában (396 ezer Ft/m2 ). Összehasonlításképp: Nógrád megye székhelyén, Salgótarjánban az eladott lakások átlagára 115 ezer ft volt négyzetméterenként, Budapesten 628 ezer.
Mélypont után duplájára
Az OTP Jelzálogbank idén is kiadta elemzését, amely a 2013-as országos ármélypont és a mostani árakat is összevetette. Az azóta eltelt 6 befejezett év alatt, azaz 2019 év végéig Veszprém megyének sikerült duplájára növelnie az átlagos négyzetméter árat. A megyeszékhelyek közül Veszprém város az ötödik helyről a másodikra lépett előre 161%-os árnövekedés után. Az első egyébként Tatabánya, amely 180%-kal drágult hat év alatt.
A lényeg, röviden:
- Veszprém megyében a már eladott átlagos ingatlanárak 30%-kal növekedtek 2018-2019 között. Ez a legnagyobb szintű drágulás a megyék között.
- Veszprém megyében egy átlagosan eladott ingatlan ára kb. 300 ezer ft/m2 volt tavaly.
- Veszprém megyében 6 év alatt 161%-kal növekedtek az eladott ingatlanok átlagárai.
- Veszprém város a második legdrágább megyeszékhely volt 2019-ben. (396 ezer ft/m2)
Ha a már eladott ingatlanok átlagos árait nézzük, megállapítható tehát, hogy Veszprém megye, a járás és a megyeszékhely is az egyik legértékesebb ingatlanokkal rendelkezik az egész országban.
Előbb jöhet a csökkenés
A járványhelyzet okozta recesszió az ingatlanpiacot sem kíméli. Az OTP Jelzálogbank elemzői szerint éves alapon az árszint még nőtt tavaly, noha a második félévben már elindult a csökkenés. A 2020 tavaszán váratlanul érkező, a forgalmat ideiglenesen drasztikusan visszavető, s így (egyelőre kiszámíthatatlan ideig) árcsökkenést hozó koronavírus-járvány ebben az amúgy is lassuló, konszolidálódó periódusban találta a lakáspiacot. A kicsit későbbre várt negatív piaci korrekció így időben előbbre, a jelenbe került, írták. Hogy mennyivel lesznek olcsóbbak az ingatlanok, még nem látni, hisz egyrészt év közepe van, másrészt a vírus miatt számos olyan szokásunk(home office) és igényünk alakult át, ami befolyásolhatja a vásárlási kedvet.
A cikkhez felhasznált források és elemzések itt és itt olvashatók.