A Veszprém önkormányzata által összefogott, idén augusztusban befejeződő kétéves projekt során a partnervárosok 16-30 éves fiataljainak lehetősége nyílt a helyi kulturális örökség egy-egy területének mélyebb megismerésére, és ezzel kapcsolatos gondolataik, meglátásaik megosztására. Fontos célkitűzésük volt azt is megtudni, mi mindent kaptak a partnervárosok Európától, az európai kultúrától, és fordítva: mi az, amivel ezek a városok gazdagították kontinensünk sokszínű kultúráját?
A projekt egy veszprémi nyitórendezvénnyel indult 2018 őszén, ahol a partnerek bemutatták saját városukat, részt vettek a közös európai kulturális örökség híd szerepével és az Európa Kulturális Fővárosa témájával foglalkozó műhelyfoglalkozásokon, megismerkedtek a Dubniczay-palota kiállításaival és a Petőfi Színház kulisszái mögé is bepillanthattak, így ismerkedve a helyi Kulturális Örökség Napjai jellegzetes programelemeivel.
A projekt első szakaszában megvalósuló helyi találkozókon a csapattagok az egyes városokat a fiatalok szemével bemutató, sétaútvonalakat is kínáló, ingyenes várostérképek előkészítésén dolgoztak. A kétnapos nemzetközi találkozókon a fiatalok közül 2-4 fő vett részt, esetenként kulturális szakemberek, civil szervezetek képviselői kíséretében. A találkozókon felkeresték az adott útvonalakat, és a kulturális örökség különböző kérdéseit workshopokon, interaktív programok segítségével vitatták meg, ahol helyi döntéshozók, szakemberek segítették a munkát. A találkozók során a szervezők törekedtek arra, hogy a városban élőket és az odalátogatókat is bevonják a projektbe, lehetőséget teremtsenek a projekt céljainak bemutatására, személyes találkozásokra valamilyen játékos formában. Erre kiváló alkalmat adtak a városokban éppen zajló, nagyobb tömegeket vonzó rendezvények, interaktív városi séták, flashmobok vagy éppen egy új kulturális látogatóközpont megnyitása.
Az első nemzetközi találkozóra 2019 elején, a szlovéniai Lendván került sor, ahol a multikulturalizmus volt a téma. Nem véletlenül, hiszen itt szlovének, magyarok, romák és horvátok élnek együtt és alkotnak egy gazdag kulturális hagyományokon alapuló, multikulturális közösséget. Ezen kívül a kisváros a zsidó örökséget is őrzi. A kétnapos rendezvény végén a résztvevők SWOT elemzést készítettek a városról, feltérképezve a multikulturalizmusból fakadó erősségeket, gyengeségeket, lehetőségeket és veszélyeket.
Hogyan kapcsolhatja össze a zene, ez a kézzel meg nem fogható, szellemi kulturális örökség a nemzeteket? A második találkozónak az osztrák Eisenstadt (Kismarton) adott otthont, ahol Haydn zenei örökségéről és annak hatásairól szereztek különleges élményeket a jelenlévők, a helyi konzervatórium diákjainak mini-koncertjei, improvizációs előadása és közös éneklés révén. A Regionális Múzeum és a burgenlandi parlament meglátogatásával pedig a térség történelmi, kulturális értékeiről és azok európai vonatkozásairól mélyítették el ismereteiket.
A következő rendezvény fő célja Veszprém kulturális örökségének bemutatása, az európai és helyi identitás kérdésének körüljárása és az Európai Parlamenti választások jelentőségének megismerése volt. Dr. Navracsics Tibor, az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportért felelős akkori biztosa is részt vett a tavaly májusi eseményen, így a fiatalok első kézből, egy uniós politikustól kaphattak választ az EU működésével kapcsolatos kérdéseikre. A nagyközönség bevonása az éppen zajló veszprémi Gizella Napok keretei között, játékos kvíz és helytörténeti beszélgetések segítségével valósult meg.
A franciaországi Saint-Omer és környéke történelmi épületekben rendkívül gazdag, így az itt megvalósult találkozó témája az épített örökség megóvása volt, illetve az új generációk érzékenyítése azok megőrzésével és kreatív hasznosításával kapcsolatban. Az egyik workshopon a diákok feladata az volt, hogy a korábbi példákra és a városnéző sétára támaszkodva képzeletben új funkcióval lássanak el egy-egy saint-omer-i épületet vagy közteret és bemutassák elképzeléseiket néhány városi és régiós döntéshozónak. A helyi városvezetés nyitott a fiatalok ötleteire: a város fejlesztési terve az ő bevonásukkal készült.
Az észtországi Tartu, Veszprém egyik testvérvárosa 2024-ben lesz Európa Kulturális Fővárosa, és itt tartják meg minden évben a Hanza Napokat, így tökéletes helyszínnek bizonyult a kultúra gazdasági hatásait körüljáró rendezvényhez. A résztvevők a Tartu2024 szakértőivel beszélgethettek a kultúra gazdasági hatásainak méréséről, az okos város ismérveiről és arról, hogy az EKF program értékes lehetőségeket teremt a fiatalok számára karrier, önkéntesség, valamint kapcsolatépítés terén. Különleges kulturális élményt nyújtott a virtuális valóság (VR) technika segítségével tett városi körséta, valamint a látogatás az Észt Nemzeti Múzeumban.
Lendva egy újabb rendezvény házigazdája lehetett, ahol a lendvai Szüreti Fesztivál apropóján a fő téma a hagyományos földhasználat volt. A település feletti dombokon elterülő mintegy 500 hektárnyi területet több mint 4000 szőlőtermelő műveli, és a tősgyökeres lendvai családok szinte mindegyike részt vállal ebben a hagyományban. A találkozón nem csak a szüreti felvonulást, hanem a Vinárium Kilátóból a szőlődombokat és a négy országra nyíló kilátást is megcsodálták a résztvevők. Érdekes előadást hallgattak meg az önkénteskedésről, valamint régi fotók alapján, a helyi lakosok útmutatását kérve régi épületeket kerestek meg a településen, végül ötletbörzén gyűjtötték össze a számukra legfontosabb hagyományos és modern értékeket.
Bár a németországi Passau nem vett részt a teljes projektben, Veszprém testvérvárosaként, a helyi Gizella Gimnázium tanulóinak bevonásával biztosította a következő találkozó helyszínét. A lelkes diákok valódi idegenvezetőként vezették végig a résztvevőket az óvároson. A csapat tagjai a három folyó találkozásánál fekvő város történelmi nevezetességeit egy rövid hajókiránduláson is megismerhették. Az Örömóda, az EU himnuszának közös éneklésével rögtönzött flashmob a helyiek figyelmét is felhívta a projektre. A workshopokon városi szakértőkkel a Duna Stratégiáról és a város épített örökségét érintő kihívásokról beszélgettek, valamint kollázst készítettek és előadásokat tartottak a kulturális örökség részét képező épületek hasznosítási lehetőségei kapcsán.
A projekt zárórendezvényére idén március elején Veszprémben került sor, ahol egy konferencia keretei között a csapatok összegezték a városukban megrendezett találkozó(k) eredményeit, bemutatták az általuk elkészített várostérképeket és elmondták tapasztalataikat a projekt lebonyolításával, a közös munkával kapcsolatban. A konferencián a vendégek a záró tanulmányt és az abban megfogalmazott, kulturális örökséggel kapcsolatos politikai ajánlásokat is megismerhették. Az interaktív workshopok során meghívott szakértők segítségével az önkénteskedés adta lehetőségekről, a Veszprém-Balaton Európa Kulturális Fővárosa 2023 önkéntes stratégiájáról és az ifjúsági önkormányzatok szerepéről folyt diskurzus. A beltéri programokat másnap városismereti játék követte, ahol öt különböző útvonalon, a nemzetközi résztvevőkből és helyi érdeklődőkből álló vegyes csapatok járták be a belvárost, hogy a feltett kérdésekre választ adhassanak az elkészült veszprémi várostérkép segítségével.
A projekt partnereiről, tevékenységeiről és eredményeiről további részleteket tudhatunk meg az enrich.hu weboldalon és a kapcsolódó közösségi média csatornákon, a veszprémi várostérképért pedig betérhetünk a Tourinform Irodába az Óváros téren.
