Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2024. július 21. Dániel
Veszprém
26°C
2024. július 21. Dániel
Veszprém
26°C

Kell-e tartanunk az erőszakhullámtól az egyenlőség jegyében?

2020. július 8. 4:00
Itt a Kárpát-medencében csak távolról szemléljük az USA-ban tapasztalható zavargásokat, azonban az erőszakhullám már elérte Európa nyugati országait is. Az Alapjogokért Központ elemzőjét kérdeztük az események hátteréről, és hogy milyen hatása lehet hazánkra nézve a tüntetéshullámnak, így az amerikai függetlenség napján.

Mintha egy hógolyót indítanánk el a Himalája lejtőjén, ami nem sokkal később pusztító lavinává alakul át, ahhoz lehetne hasonlítani az USA-ban tapasztalható tüntetéshullámot.

Alig egy hónapja, május 25-én Minneapolisban egy rendőr, Derek Chauvin erőszakos és brutális módon lépett fel egy afroamerikai bűnöző ellen, aminek következtében a színes bőrű férfi, George Floyd a helyszínen az életét vesztette, erről pedig videó felvétel is készült, ami az interneten keresztül az egész világot bejárta.

Akkor még talán senki nem gondolta volna, hogy ez a tragikus esemény egy olyan láncreakciót indít be, amelynek következtében az államokban szobrokat fognak ledönteni, állandóak lesznek az utcai összecsapások a tüntetők és a rendőrök között, valamint Seattle egyik városrészét kikiáltják „rendőrmentes övezetté”.

A tüntetők "Igazságot George Floyd-nak" feliratot tűzték a zászlajukra szerte a világonA tüntetők "Igazságot George Floyd-nak" feliratot tűzték a zászlajukra szerte a világon

A Black Lives Matter (A fekete életek számítanak) néven elhíresült társadalmi megmozdulás ugyan már 2013 óta létezik az USA-ban, de George Floyd halála volt az, ami felerősítette a javában liberális aktivisták hangját, akik a fekete kisebbség állítólagos elnyomása miatt küzdenek az Egyesült Államokban.

Visszatekintve az elmúlt hónap eseményeire és követve a nemzetközi híreket, talán a hógolyó-hasonlatnál életszerűbb puskaporos hordóhoz hasonlítani ezt a társadalmi megmozdulást, amit most begyújtott a színes bőrű férfi tragikus halála. Ezt pedig az Alapjogokért Központ elemzője, Koskovics Zoltán válaszai is megerősítik, akit innen, Veszprémből, Közép-Európából kérdeztünk az amerikai zavargások hátteréről, valamint arról, hogy lehetségesnek tartja-e, hogy Nyugat-Európa után hazánkat is elérje ez a zavargáshullám. De szóba kerül még a koronavírus-járvány társadalmi hatása, valamint a közelgő elnökválasztás is.

Mind a koronavírus, mind pedig az elnökválasztás katalizátorszerepet játszik a fejleményekben. A COVID-19, azért mert amerikaiak milliói veszítették el az állásukat a válság során, mely nyilvánvalóan frusztráló hatással van, különösen a szegényebb rétegekre. Ehhez jön hozzá az, hogy több amerikai államban igen szigorú kijárási korlátozások voltak érvényben. Az elnökválasztás pedig azzal jár, hogy Joe Biden támogatói a Demokrata Párton belül, de azon kívül is érdekeltek lehetnek abban, hogy a zavargásokat Trump ellen felhasználják, és ennek érdekében akár felerősítsék.
Azonban a fő ok abban rejlik, hogy az amerikai társadalom több alappillére is egyszerre remegett meg.
Az amerikai politikai elit híres volt kompromisszumkészségéről, de ma már feloldhatatlannak tűnő ellentétek húzódnak a demokraták és a republikánusok között. A helyzet egy hideg polgárháborúhoz hasonlít.
A fősodratú sajtó elveszítette kapuőr szerepét és képtelen a társadalmi párbeszédnek keretet szabni. A legszélsőségesebb összeesküvés elméletek is teret kapnak – lásd a Trump elleni alaptalan vád, mely szerint összejátszott az oroszokkal.
Az amerikai álom, mely a generációkon átívelő folyamatos társadalmi felemelkedés ígérete volt, szertefoszlott. A fiatalok közül egyre kevesebben számára nyílik meg a lehetőség, hogy jobban éljen, mint a szülei.
Az olvasztótégely már nem működik. Az amerikai társadalom immár képtelen arra, hogy a legkülönbözőbb hátterű emberekből „amerikait” faragjon. Sőt, egyre több született amerikai választ magának „törzset” a közös, hagyományos identitás helyére: inkább vallja magát feketének, latinónak vagy esetleg a teljesen mondvacsinált „LMBTQ közösség” tagjának, mint amerikainak. Ez a társadalmon átívelő szolidaritás és a közös értékek elvesztésével jár.
Tehát a problémának egyszerre vannak társadalmi és gazdasági gyökerei is. Viszont továbbra is kérdés, hogy miért pont George Floyd esete volt az, ami elindította ezt a cunamit, hiszen korábban is lehetett hallani az USA-ban erőszakos rendőri fellépésekről színes bőrű emberek ellen.

Szakértőnk ezt azzal magyarázza, hogy George Floyd halálát az egész világ látta. A képsorok megrázóak. A rendőr által elkövetett brutalitás mindenki számára egyértelmű. Ez volt a lázongást kiváltó szikra, amire aztán egyesek rá is erősítettek.

Manhattan-i tüntetők (fotó: AFP)Manhattan-i tüntetők (fotó: AFP)

A Black Lives Matter aktivistái a fekete elnyomás elleni küzdelmet tűzték a zászlajukra. Ez a társadalmi szolidaritás akár még támogatható is lehetne, ha néhány erőszakosabb csoport nem nyúlna vissza olyan történelmi távlatokba, amelyek már egyáltalán nem aktuálisak a XXI. század társadalmában.

Koskovics Zoltán erről így értekezik:

Ami azt illeti, soha nem indultak olyan jó eséllyel az életben a fekete fiatalok, mint a mai Amerikában. Egész bizonyosan nem a feketék hátrányos helyzete, főleg nem az 150 éve megszűnt rabszolgaság okozza a lázongásokat. Az identitáspolitika és a médiahisztéria tehető elsősorban felelőssé a lázongások intenzitása miatt. Látszott kísérlet arra, hogy a liberális donor-osztály, tehát az amerikai politika liberális irányát szponzoráló gazdasági elit, a „civilnek” mondott szervezeteiken keresztül, ellenőrzésük alá vonják a lázongást. Azonban vagy nem az a céljuk, hogy a tiltakozást békés mederben tartsák, vagy pedig képtelenek megfékezni a tömeget.
Ilyen zavaros időszakban pedig hamar felhígul, zavarossá válhat a demonstrálók eredeti üzenete, pontosabban követelése. Ennek okán a Black Lives Matter már olyan követeléseket is megfogalmazott, mint a „Defund the Police” – ez a rendőrség forrásainak megvonását jelenti, lényegében ellehetetlenítve a működését. Ezzel párosul az a többek által megfogalmazott követelés, hogy tömegesen engedjenek szabadon feketebőrű elítélteket.
Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy ősszel elnökválasztás lesz az USA-ban. Szakértőnket megkérdeztük arról is, hogy ez hogyan befolyásolhatja Trump, illetve várhatóan Biden összecsapását a szavazófülkékben?
A káosz és erőszakhullám bizonyosan csak árthat a hivatalban lévő elnöknek. Azonban a 78 éves, fehér Joe Biden nem érezheti magát a Black Lives Matter jelöltjének. Ha a választás júliusban lenne, Biden nyerné. De novemberben lesz, és addig egész biztosan sok minden fog még változni.

Tehát jelenleg még Trump az elnök, aki a következő álláspontot képviseli:

Trump elnök, határozottan a rend és a jog oldalán áll. Kiállt a szoborrombolások ellen is. Mindeközben egyértelműen elítélte George Floyd meggyilkolását. Ugyanakkor a rend helyreállítása elsősorban a helyi, városi és állami vezetés feladata lenne.

Trump nyilatkozataiban élesen kiállt az erőszak ellen (fotó: washingtontimes.com)Trump nyilatkozataiban élesen kiállt az erőszak ellen (fotó: washingtontimes.com)

Aki kicsit ismeri az amerikai társadalmat, az jól tudja, hogy az afroamerikai kisebbség mellett nagy számban jelen vannak latinók is, valamint indián származású közösségek. Ők mégsem kerültek a jogvédő aktivisták zászlajára, holott hasonló nehézségekkel kell megküzdeniük a mindennapokban.

Koskovics Zoltán szerint ez azzal magyarázható, hogy a latinó és indián identitáscsoportok és a feketék közötti kapcsolat sohasem volt zökkenőmentes. A latinó és fekete közösségek között, különösen a nagyvárosokban, történelmileg rengeteg súrlódás volt. Bár mára a helyzet javult, de nem elvárható, hogy a latinók szolidárisak legyenek a feketékkel. Az indiánok számára a feketék legalább annyira betolakodók az ő ősi földjükön, mint bárki más. Pozitív összekötő kapocs ezek között a csoportok között nincs. Ezzel együtt, elvétve latinó és indián tüntetőkkel is lehet találkozni.

A tüntetések egyik erőszakos velejárója, hogy különböző történelmi alakok szobrát rongálják meg, lefestik, vagy akár le is döntik a tüntetők évszázados rasszizmusra hivatkozva az illető személlyel kapcsolatban. Így esett már áldozatul Európában is II. Lipót brüsszeli szobra, Párizsban Jean-Baptiste Colbert-nek, a XVII. századi Franciaország meghatározó gazdaságpolitikusának a szobra, de hogy ne menjünk messzire, Budapesten Churchill szobrát festették le ismeretlenek.

Colbert megrongált szobra Párizsban (fotó: MTI)Colbert megrongált szobra Párizsban (fotó: MTI)

Tehát a Black Lives Matter erőszakos ága már átjött Európába is, viszont szakértőnk szerint elsősorban a nyugaton fekvő államok vannak kitéve veszélynek.

A több évtizedes társadalmi érzékenyítés, és a magukat „civilnek” beállító progresszív politikai aktivisták sikerrel terjesztették el a Black Lives Matter-hez kapcsolódó kvázi-liberális ideológiát. Abban azonban bízhatunk, hogy mindez nem terjed át a visegrádi országokra. Közép-Európa társadalmai egységesebbek, azokat az identitáspolitika még nem bontotta meg.
Bizonyosan vannak olyanok, aki szeretnének ezzel az eszközzel élni, és a zavargásokat behozni hazánkba. Nehéz dolguk lesz. A magyar rendőrség kiválóan végzi a munkáját, részrehajlás és előítélet nélkül, szinte teljesen erőszakmentesen. Elképzelhetetlen az, hogy egy magyar rendőr olyat tegyen mint George Floyd gyilkosa. Ugyanakkor Magyarország gyarmati múltja is hiányzik – nincs mibe belekapaszkodniuk azoknak akik a szobordöntögetést szeretnék importálni belga vagy brit mintára. Tömören: ma a veszély itthon kicsi, de tenni kell azért, hogy ez így is maradjon. Vannak ugyanis olyan erők Magyarországon, akik érdekeltek a társadalmi feszültségek szításában

- mondja Koskovics Zoltán.

Arra azonban még ő sem tud konkrét választ adni, hogy mikor lehet vége ennek az erőszakhullámnak, ami a Black Lives Matter-t körülveszi, sajnos ma már arról kell beszélnünk, hogy az USA elhúzódó válsággal néz szembe.

Riasztó képsorok az erőszakba torkolló tüntetésekről (fotó: centipedenation.com)Riasztó képsorok az erőszakba torkolló tüntetésekről (fotó: centipedenation.com)

Abszurd megoldást találtak ki Seattle-ben arra, hogy a társadalom visszatérjen egy békés, a szereteten és elfogadáson alapuló közösséghez. Június 8-án már hosszú napok óta tartottak az erőszakos összecsapások a tüntetők és a város rendőrei között a Capitol Hill nevű városrészben. Jenny Durkan, Seattle demokrata polgármesterének támogatásával végül kikiáltották a városrészt egyfajta „rendőrmentes övezetté”. A rendőrőrsöt kiürítették, a fegyveres erők kivonultak. Ezután kezdetben arról szóltak a hírek, hogy a tüntetők által átkeresztel Capitol Hill Autonóm Zónában – röviden Chaz – igazi fesztiválhangulat alakult ki a Black Lives Matter jegyében. Viszont nem kellett sok hozzá, hogy a tüntetők között is megjelenjenek erőszakos személyek, és mivel az államban legális a fegyvertartás, több lövöldözés is kialakult, aminek további áldozatai voltak.
Végül a polgármester úgy döntött, hogy felszámolja a „rendőrmentes zónát” és ismét a hatóság segítségét kéri, hogy rendet tegyenek az anarchizmusra hajazó állapotokban. Így tehát Trump elnöknek nem kellett beküldenie a hadsereget, hogy rendet tegyen a körzetben, holott az elnök ezt is meglebegtette. Akkor a demokrata polgármester reakciója az volt, hogy a Chaz nem jelent fenyegetést Seattle-re, és azt üzente Trumpnak, hogy bújjon vissza a bunkerébe. Úgy fogalmazott, hogy ez a szeretet nyara, a zónában a hangulat pedig inkább utcabálra emlékeztet.

Hajas Bálint
további cikkek
Tuzson Bence: eljutottunk oda, hogy Gutenberget és Zuckerberget már együtt lehet emlegetni Tuzson Bence: eljutottunk oda, hogy Gutenberget és Zuckerberget már együtt lehet emlegetni Egy jó kísérletnek tartja, de majd az idő igazolja, hogy valóban működőképes-e az Európai Unió új online szabályzási rendszere Tuzson Bence, igazságügyi miniszter szerint, aki a Századvég nyári egyetemén vett részt Veszprémben. A miniszter az előadásában elmondta azt is, hogy milyen logika szerint lehetne hatékonyabban felvenni a versenyt az online bűnözőkkel, valamint a mesterséges intelligencia adta lehetőségekről is beszélt az államigazgatási munkában. tegnap 23:06 Mintegy 200 denevér tölti a nyári hónapokat a veszprémi Érseki Palota padlásterében Mintegy 200 denevér tölti a nyári hónapokat a veszprémi Érseki Palota padlásterében Közel száz denevér érkezett április második felében a veszprémi Érseki Palota padlásterébe, ahol a nőstény egyedek és néhány hete született kölykeik a nyári hónapokat töltik. Az „érsekségi denevérek” visszatérő vendégek a közel 250 éves barokk épületben, ezért a Veszprémi Főegyházmegye a várnegyed megújításának munkálatait úgy ütemezi, hogy a védett – fényre és zajra is érzékeny – állatokat ne zavarják, sőt az Érseki Palota díszkivilágítását is módosították. 2024. július 19. 22:35 Az Európai Parlament megválasztotta Von der Leyent az Európai Bizottság elnökévé Az Európai Parlament megválasztotta Von der Leyent az Európai Bizottság elnökévé Újraválasztotta az Európai Parlament plénuma csütörtökön Strasbourgban Ursula von der Leyent az Európai Bizottság elnöki tisztségébe. 2024. július 18. 15:23 Az átállás a megújuló energiára nonszensz tündérmese Pannon Egyetem Az átállás a megújuló energiára nonszensz tündérmese Második alkalommal rendezték meg a HOPE fenntarthatósági konferenciát a Pannon Egyetemen csütörtökön. 2024. július 18. 22:55

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.