Mintha egy hógolyót indítanánk el a Himalája lejtőjén, ami nem sokkal később pusztító lavinává alakul át, ahhoz lehetne hasonlítani az USA-ban tapasztalható tüntetéshullámot.
Alig egy hónapja, május 25-én Minneapolisban egy rendőr, Derek Chauvin erőszakos és brutális módon lépett fel egy afroamerikai bűnöző ellen, aminek következtében a színes bőrű férfi, George Floyd a helyszínen az életét vesztette, erről pedig videó felvétel is készült, ami az interneten keresztül az egész világot bejárta.
Akkor még talán senki nem gondolta volna, hogy ez a tragikus esemény egy olyan láncreakciót indít be, amelynek következtében az államokban szobrokat fognak ledönteni, állandóak lesznek az utcai összecsapások a tüntetők és a rendőrök között, valamint Seattle egyik városrészét kikiáltják „rendőrmentes övezetté”.
A tüntetők "Igazságot George Floyd-nak" feliratot tűzték a zászlajukra szerte a világon
A Black Lives Matter (A fekete életek számítanak) néven elhíresült társadalmi megmozdulás ugyan már 2013 óta létezik az USA-ban, de George Floyd halála volt az, ami felerősítette a javában liberális aktivisták hangját, akik a fekete kisebbség állítólagos elnyomása miatt küzdenek az Egyesült Államokban.
Visszatekintve az elmúlt hónap eseményeire és követve a nemzetközi híreket, talán a hógolyó-hasonlatnál életszerűbb puskaporos hordóhoz hasonlítani ezt a társadalmi megmozdulást, amit most begyújtott a színes bőrű férfi tragikus halála. Ezt pedig az Alapjogokért Központ elemzője, Koskovics Zoltán válaszai is megerősítik, akit innen, Veszprémből, Közép-Európából kérdeztünk az amerikai zavargások hátteréről, valamint arról, hogy lehetségesnek tartja-e, hogy Nyugat-Európa után hazánkat is elérje ez a zavargáshullám. De szóba kerül még a koronavírus-járvány társadalmi hatása, valamint a közelgő elnökválasztás is.
Mind a koronavírus, mind pedig az elnökválasztás katalizátorszerepet játszik a fejleményekben. A COVID-19, azért mert amerikaiak milliói veszítették el az állásukat a válság során, mely nyilvánvalóan frusztráló hatással van, különösen a szegényebb rétegekre. Ehhez jön hozzá az, hogy több amerikai államban igen szigorú kijárási korlátozások voltak érvényben. Az elnökválasztás pedig azzal jár, hogy Joe Biden támogatói a Demokrata Párton belül, de azon kívül is érdekeltek lehetnek abban, hogy a zavargásokat Trump ellen felhasználják, és ennek érdekében akár felerősítsék.
Azonban a fő ok abban rejlik, hogy az amerikai társadalom több alappillére is egyszerre remegett meg.
Az amerikai politikai elit híres volt kompromisszumkészségéről, de ma már feloldhatatlannak tűnő ellentétek húzódnak a demokraták és a republikánusok között. A helyzet egy hideg polgárháborúhoz hasonlít.
A fősodratú sajtó elveszítette kapuőr szerepét és képtelen a társadalmi párbeszédnek keretet szabni. A legszélsőségesebb összeesküvés elméletek is teret kapnak – lásd a Trump elleni alaptalan vád, mely szerint összejátszott az oroszokkal.
Az amerikai álom, mely a generációkon átívelő folyamatos társadalmi felemelkedés ígérete volt, szertefoszlott. A fiatalok közül egyre kevesebben számára nyílik meg a lehetőség, hogy jobban éljen, mint a szülei.
Az olvasztótégely már nem működik. Az amerikai társadalom immár képtelen arra, hogy a legkülönbözőbb hátterű emberekből „amerikait” faragjon. Sőt, egyre több született amerikai választ magának „törzset” a közös, hagyományos identitás helyére: inkább vallja magát feketének, latinónak vagy esetleg a teljesen mondvacsinált „LMBTQ közösség” tagjának, mint amerikainak. Ez a társadalmon átívelő szolidaritás és a közös értékek elvesztésével jár.
Tehát a problémának egyszerre vannak társadalmi és gazdasági gyökerei is. Viszont továbbra is kérdés, hogy miért pont George Floyd esete volt az, ami elindította ezt a cunamit, hiszen korábban is lehetett hallani az USA-ban erőszakos rendőri fellépésekről színes bőrű emberek ellen.
Szakértőnk ezt azzal magyarázza, hogy George Floyd halálát az egész világ látta. A képsorok megrázóak. A rendőr által elkövetett brutalitás mindenki számára egyértelmű. Ez volt a lázongást kiváltó szikra, amire aztán egyesek rá is erősítettek.
Manhattan-i tüntetők (fotó: AFP)
A Black Lives Matter aktivistái a fekete elnyomás elleni küzdelmet tűzték a zászlajukra. Ez a társadalmi szolidaritás akár még támogatható is lehetne, ha néhány erőszakosabb csoport nem nyúlna vissza olyan történelmi távlatokba, amelyek már egyáltalán nem aktuálisak a XXI. század társadalmában.
Koskovics Zoltán erről így értekezik:
Ami azt illeti, soha nem indultak olyan jó eséllyel az életben a fekete fiatalok, mint a mai Amerikában. Egész bizonyosan nem a feketék hátrányos helyzete, főleg nem az 150 éve megszűnt rabszolgaság okozza a lázongásokat. Az identitáspolitika és a médiahisztéria tehető elsősorban felelőssé a lázongások intenzitása miatt. Látszott kísérlet arra, hogy a liberális donor-osztály, tehát az amerikai politika liberális irányát szponzoráló gazdasági elit, a „civilnek” mondott szervezeteiken keresztül, ellenőrzésük alá vonják a lázongást. Azonban vagy nem az a céljuk, hogy a tiltakozást békés mederben tartsák, vagy pedig képtelenek megfékezni a tömeget.
Ilyen zavaros időszakban pedig hamar felhígul, zavarossá válhat a demonstrálók eredeti üzenete, pontosabban követelése. Ennek okán a Black Lives Matter már olyan követeléseket is megfogalmazott, mint a „Defund the Police” – ez a rendőrség forrásainak megvonását jelenti, lényegében ellehetetlenítve a működését. Ezzel párosul az a többek által megfogalmazott követelés, hogy tömegesen engedjenek szabadon feketebőrű elítélteket.
Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy ősszel elnökválasztás lesz az USA-ban. Szakértőnket megkérdeztük arról is, hogy ez hogyan befolyásolhatja Trump, illetve várhatóan Biden összecsapását a szavazófülkékben?
A káosz és erőszakhullám bizonyosan csak árthat a hivatalban lévő elnöknek. Azonban a 78 éves, fehér Joe Biden nem érezheti magát a Black Lives Matter jelöltjének. Ha a választás júliusban lenne, Biden nyerné. De novemberben lesz, és addig egész biztosan sok minden fog még változni.
Tehát jelenleg még Trump az elnök, aki a következő álláspontot képviseli:
Trump elnök, határozottan a rend és a jog oldalán áll. Kiállt a szoborrombolások ellen is. Mindeközben egyértelműen elítélte George Floyd meggyilkolását. Ugyanakkor a rend helyreállítása elsősorban a helyi, városi és állami vezetés feladata lenne.
Trump nyilatkozataiban élesen kiállt az erőszak ellen (fotó: washingtontimes.com)
Aki kicsit ismeri az amerikai társadalmat, az jól tudja, hogy az afroamerikai kisebbség mellett nagy számban jelen vannak latinók is, valamint indián származású közösségek. Ők mégsem kerültek a jogvédő aktivisták zászlajára, holott hasonló nehézségekkel kell megküzdeniük a mindennapokban.
Koskovics Zoltán szerint ez azzal magyarázható, hogy a latinó és indián identitáscsoportok és a feketék közötti kapcsolat sohasem volt zökkenőmentes. A latinó és fekete közösségek között, különösen a nagyvárosokban, történelmileg rengeteg súrlódás volt. Bár mára a helyzet javult, de nem elvárható, hogy a latinók szolidárisak legyenek a feketékkel. Az indiánok számára a feketék legalább annyira betolakodók az ő ősi földjükön, mint bárki más. Pozitív összekötő kapocs ezek között a csoportok között nincs. Ezzel együtt, elvétve latinó és indián tüntetőkkel is lehet találkozni.
A tüntetések egyik erőszakos velejárója, hogy különböző történelmi alakok szobrát rongálják meg, lefestik, vagy akár le is döntik a tüntetők évszázados rasszizmusra hivatkozva az illető személlyel kapcsolatban. Így esett már áldozatul Európában is II. Lipót brüsszeli szobra, Párizsban Jean-Baptiste Colbert-nek, a XVII. századi Franciaország meghatározó gazdaságpolitikusának a szobra, de hogy ne menjünk messzire, Budapesten Churchill szobrát festették le ismeretlenek.
Colbert megrongált szobra Párizsban (fotó: MTI)
Tehát a Black Lives Matter erőszakos ága már átjött Európába is, viszont szakértőnk szerint elsősorban a nyugaton fekvő államok vannak kitéve veszélynek.
A több évtizedes társadalmi érzékenyítés, és a magukat „civilnek” beállító progresszív politikai aktivisták sikerrel terjesztették el a Black Lives Matter-hez kapcsolódó kvázi-liberális ideológiát. Abban azonban bízhatunk, hogy mindez nem terjed át a visegrádi országokra. Közép-Európa társadalmai egységesebbek, azokat az identitáspolitika még nem bontotta meg.
Bizonyosan vannak olyanok, aki szeretnének ezzel az eszközzel élni, és a zavargásokat behozni hazánkba. Nehéz dolguk lesz. A magyar rendőrség kiválóan végzi a munkáját, részrehajlás és előítélet nélkül, szinte teljesen erőszakmentesen. Elképzelhetetlen az, hogy egy magyar rendőr olyat tegyen mint George Floyd gyilkosa. Ugyanakkor Magyarország gyarmati múltja is hiányzik – nincs mibe belekapaszkodniuk azoknak akik a szobordöntögetést szeretnék importálni belga vagy brit mintára. Tömören: ma a veszély itthon kicsi, de tenni kell azért, hogy ez így is maradjon. Vannak ugyanis olyan erők Magyarországon, akik érdekeltek a társadalmi feszültségek szításában
- mondja Koskovics Zoltán.
Arra azonban még ő sem tud konkrét választ adni, hogy mikor lehet vége ennek az erőszakhullámnak, ami a Black Lives Matter-t körülveszi, sajnos ma már arról kell beszélnünk, hogy az USA elhúzódó válsággal néz szembe.
Riasztó képsorok az erőszakba torkolló tüntetésekről (fotó: centipedenation.com)
Abszurd megoldást találtak ki Seattle-ben arra, hogy a társadalom visszatérjen egy békés, a szereteten és elfogadáson alapuló közösséghez. Június 8-án már hosszú napok óta tartottak az erőszakos összecsapások a tüntetők és a város rendőrei között a Capitol Hill nevű városrészben. Jenny Durkan, Seattle demokrata polgármesterének támogatásával végül kikiáltották a városrészt egyfajta „rendőrmentes övezetté”. A rendőrőrsöt kiürítették, a fegyveres erők kivonultak. Ezután kezdetben arról szóltak a hírek, hogy a tüntetők által átkeresztel Capitol Hill Autonóm Zónában – röviden Chaz – igazi fesztiválhangulat alakult ki a Black Lives Matter jegyében. Viszont nem kellett sok hozzá, hogy a tüntetők között is megjelenjenek erőszakos személyek, és mivel az államban legális a fegyvertartás, több lövöldözés is kialakult, aminek további áldozatai voltak.
Végül a polgármester úgy döntött, hogy felszámolja a „rendőrmentes zónát” és ismét a hatóság segítségét kéri, hogy rendet tegyenek az anarchizmusra hajazó állapotokban. Így tehát Trump elnöknek nem kellett beküldenie a hadsereget, hogy rendet tegyen a körzetben, holott az elnök ezt is meglebegtette. Akkor a demokrata polgármester reakciója az volt, hogy a Chaz nem jelent fenyegetést Seattle-re, és azt üzente Trumpnak, hogy bújjon vissza a bunkerébe. Úgy fogalmazott, hogy ez a szeretet nyara, a zónában a hangulat pedig inkább utcabálra emlékeztet.
