A névjegyzékben szereplő állampolgárok nevét és lakcímét kérhetik, ha fizetnek érte. A törvény azért biztosít lehetőséget a mintegy 8 millió választó adataihoz való hozzájutáshoz, hogy a pártok a kampányában közvetlenül is megszólíthassák a polgárokat. Az adatokat a jelölteknek és a pártoknak a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalától (KEK KH) , illetve a helyi jegyzőtől kell igényelniük.
A választópolgárok családi és utóneve, lakcíme (nemenként, korcsoportos és lakcím szerinti bontásban) elektronikus adathordozón fejenként 3,30 forintba kerül, papíron 5,40 forintba, míg öntapadós etiketten 6,40 forintba. Az adatokért a tavalyi európai parlamenti választáskor is ugyanennyit kellett fizetni.
A polgárok megtilthatják, hogy adataikat marketingcélra kiadja a KEK KH, ez a korlátozás azonban nem vonatkozik a választással összefüggésben kért adatokra. Emiatt többen is az adatvédelmi biztoshoz fordultak, kifogásolva, hogy névre szóló kampányleveleket kaptak, annak ellenére, hogy éltek a jogukkal, és korlátozták, illetve megtiltották a személyes adataik kiadását.
Péterfalvi Attila volt adatvédelmi biztos 2002-ben vizsgálta a kérdést, és megállapította: indokolatlan, hogy a polgárok adataik marketingcélokra történő kiadását megtilthatják, de a kampánycélra kiadást nem. Jóri András jelenlegi adatvédelmi biztos még a választás kitűzése előtt ajánlást adott ki a választási kampánnyal kapcsolatos adatkezelésről, és felhívta a jogalkotót, hogy változtassa meg a jogszabályt és tegye lehetővé, hogy az állampolgár megtilthassa, hogy a pártok a kapcsolatfelvétel céljából a lakcímadatait megkaphassák.
A biztos olyan szabályozást szorgalmaz, amely lehetővé teszi, hogy az állampolgár külön nyilatkozatban tilthassa meg a politikai tartalmú anyagok postázását, illetve a hagyományos üzletszerzés céljából történő adatigénylést. Mint írta, ez a megoldás megfelel a nemzetközi gyakorlatnak is: az általa vizsgált tizenkilenc európai országból tizenháromban az adatalanyok hathatósabban érvényesíthetik információs önrendelkezési jogukat, mint Magyarországon, azaz különböző módokon megtilthatják, hogy a nemzeti népesség-nyilvántartások adataikat politikai kampányok céljára kiadják.
A biztos figyelmeztetett arra is, hogy a pártok a velük rokonszenvező személyek adatait - ha hozzájárulnak - legálisan gyűjthetik, és nyilvántartást is vezethetnek róluk. A kampányban csak akkor használhatják fel ezeket az adatokat, ha ehhez az állampolgár hozzájárult, és biztosítani kell, hogy az érintettek kérhessék adataik módosítását, törlését.
