Az egyesület nem először hajtott végre ilyen látványos tudományos kísérletet: tavaly a csillagászat napja alkalmából Ajkáról indították útjára a különböző műszerekkel megpakolt Űrbatyut, ezúttal pedig – egy év eleji online szavazás eredményeként – Várpalotát választották a “kilövés” helyszínéül.
“Az űrutazás sok-sok embert foglalkoztatott már, sajnos azonban a megfelelő technológia és az anyagiak hiánya még nem tette lehetővé, hogy az egyszeri ember turistaként eljusson az űrbe. Ennek ellenére tagjainkat már évekkel ezelőtt foglalkoztatni kezdte, hogy legalább egy karnyújtásnyira kerüljünk közel a világűr pereméhez. Mindennek eszköze pedig nem más, mint egy magaslégköri ballon. Tavaly az Űrbatyu I-gyel már tettünk egy kísérletet, akkor csaknem 27 km magasra jutottunk, és sikerült egyedi képeket készítenünk a Balatonról. Idén újabb ballont terveztünk a levegőbe juttatni, az Űrbatyu II-őt, célunk (a teljesség igénye nélkül) a tavalyi magasságunk megdöntése, illetve új műszerek (többek között egy 360 fokos kamera) kipróbálása volt”
– írták közösségi felületükön az egyesület tagjai.
A Thury-vár mögötti parkban szép számban gyűltek össze azok az érdeklődők, akik szemmel akarták kísérni a ballon utolsó földön töltött perceit. A közönség megszemlélhette az Űrbatyut, a szervezők pedig elmagyarázták, hogy a kamerák mellett milyen egyéb műszereket helyeztek el a gondolában, amikkel különböző magasságokban gyűjthettek értékes meteorológiai információkat a légkörből.
A valamivel több mint kétkilós dobozt egy héliummal megtöltött, két méteres átmérőjűre fújt léggömb emelte a magasba. Ahogy a ballon egyre magasabbra jutott, a csökkenő légnyomás következtében egyre nagyobbra tágult – ahogy a felengedéskor elhangzott, legmagasabb pontján akár a húszméteres átmérőt is elérhette, mielőtt szétdurrant, ami egy ötemeletes ház méretével vetekszik. Az előzetes számítások alapján a szervezők arra számítottak, hogy az Űrbatyu II. 30-40 km magasságba juthat el, és az északi légmozgást meglovagolva valahol Tolna megyében ér majd földet – ezekben igazuk is lett. A ballon felengedésekor rögtön el is indult a követőcsapat, hogy a visszatérő csomagot mielőbb megtalálják – visszatérésről persze ekkor még szó sem volt, a ballon ekkor még folyamatosan távolodott a földfelszíntől.
“Mivel az előrejelzések Tamási és Hőgyész környékét jelölték meg, így arrafelé vettük az irányt, miközben a térképen élőben figyeltük a ballon mozgását és emelkedését. Először akkor örültünk, amikor a Batyu megdöntötte a tavalyi rekordját, a csaknem 27 km-es magasságot. Ezután folyamatosan figyeltük a percenként változó adatokat, és szurkoltunk, hogy elérjük a 30 km-t. Mindannyian üdvrivalgásban törtünk ki, amikor az Űrbatyu II átlépte ezt a határt, s végül 30 640 m-nél durrant ki a ballon, s a műszergondola ezek után megkezdte sebes leereszkedését, melyben ejtőernyője is segítette”.
A batyu végül a Dúzs község határában lévő erdőbe zuhant, a földet érés azonban elmaradt.
“Konstatáltuk, hogy a Batyu egy megmászhatatlan fán lóg, mintegy 12 m magasságban. [Ivanics] Feri, akinek nemcsak a Batyu megtalálásáért, hanem az egész program (beleértve az előzményeket) megszervezéséért is köszönet jár, vakarta a fejét, s vele együtt mindnyájan azon gondolkodtunk, hogyan hozzuk le a Batyut? Végül megszületett a megoldás: Kauker Zoltán, aki a pontos koordináták meghatározásában is segített, felkészült, és hozott magával egy 9 m-es horgászbotot. Ez ugyan rövid volt, de a vastagabb végét megtoldottuk egy nagyobb faággal. A McGyvert is megszégyenítő alkotmány végül elég volt arra, hogy leakasszuk vele a Batyut, ami aztán szépen le is pottyant a földre. Mindannyian örültünk, többen könnyeket is elmorzsoltak, hogy végül épségben a kezünkben tarthattuk az Űrbatyu II-t”
– folytatódik a beszámoló az egyesület Facebookján.
A kísérlet eredményeként végül számos lenyűgöző fotóval és videóval lettünk mindannyian gazdagabbak. Ezek elkészültében egy 360 fokos gömbkamera is közreműködött, melynek felvételeit a ballonröptető csapat tagjai is izgatottan várták – már csak azért is, mert senki nem lehetett biztos benne, hogy a készülék a mínusz 60 fokos hőmérsékletben is működőképes maradt.
“Nagy megkönnyebbülés és öröm volt, amikor rájöttünk, hogy a kamera a zuhanásig vett mindent, ekkor megtelt a memóriája, de ismét sikerült elkapnunk a Balatont, a látószögnek köszönhetően pedig a Batyu (rajta szponzoraink és médiatámogatóink logói, illetve Balatoni nyár című műsor által adott mágnes), illetve a ballon szétdurranása is szépen látszódott. A teljes anyag feldolgozását követően egy VR szemüvegekkel élvezhető kisfilmet fogunk kapni, melynél garantált lesz az „instant űrutazás” élménye”.
A Bakonyi Csillagászati Egyesület Facebook-oldalán és weboldalán további részleteket is találhatnak a projekttel kapcsolatban, a helyszínen pedig az is elhangzott, hogy – amennyiben a járványhelyzet lehetővé teszi – a szervezők novemberben, a kutatók éjszakáján visszatérnének Várpalotára, hogy személyesen is megoszthassák élményeiket és eredményeiket azokkal, akik a helyszínen követték az Űrbatyu II. startját.