2022. augusztus 12.
//
Klára névnap

Létünk egyik legnagyobb kérdése: az emberi test

2020. szeptember 1. 4:00
Test/Harmónia címmel nyílt meg a Művészetek Háza és a MANK közös, az emberi test kultúrájához, szépségéhez, erejéhez kötődő tematikában meghirdetett pályázata nyomán megszületett kiállítása.

Tardy-Molnár Anna, a MANK (Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft) ügyvezetője a csütörtöki kiállítás megnyitón elmondta, a Kép/Test/Lét program keretében meghirdetett pályázat során elsősorban a kíváncsiság motiválta őket: a vidéki képzőművészeti műhelyek és alkotók felfedezése hajtotta őket, az, hogy az alkotóművészet területén tevékenykedő jelentős vidéki művészközösségeknek megjelenési lehetőségeket biztosítsanak, támogassák a művészek lokális megszólítását és közösségé formálását, ezáltal a különböző művészeti területek közötti összhang megteremtését. Emellett fontos célkitűzésük volt alkalmat teremteni a művészeknek a közönséggel való találkozásra, a helyi és térségi művészeti élet erősítésére is.

Ehhez jó tettestársakra és olyan témafelvetésre volt szükség, amihez sokféleképpen tud kötődni alkotó és befogadó egyaránt. Az emberi test problematikája pedig kétségtelenül ilyen.

– Olyan kezdeményezést indított a MANK, melynek témája szinte az egész művészettörténetet felöleli, de az emberi léttel kapcsolatos összes filozófiai, tudományos és antropológiai kérdést is felvetheti, hiszen a testről nem lehet ember nélkül beszélni. Még akkor is, ha test és lélek egységét gyakran elfelejtjük, különösen ebben a tudomány uralta világban, noha már Descartes óta tudjuk, hogy elvileg mindenre lehet tudományos választ adni – jelentette ki Hegyeshalmi László, a Művészetek Háza igazgatója megnyitó beszédében.

Való igaz, számos testtel kapcsolatos gondolatot tudnánk felidézni a történelemből: Ép testben ép lélek; vagy éppen a már-már közhelyet, miszerint az ember számára minden titok legnagyobbika saját maga.

A testtel kapcsolatos kérdések a vizuális művészeti ágakat is rendkívül foglalkoztatják, amit az elmúlt 20-30 évben megjelent művészeti-kulturális írások is bizonyítanak: a Test címet viseli például a Café Bábel 1996/2. száma, de a Kommentár legújabb száma is foglalkozik a témával Testpolitika címen.

De példaként hozhatnánk akár azt is, hogyan ábrázolta a művészettörténet az emberi testet az évszázadok során vagy, hogy miként gondolkodik róla a fogyasztói kultúra, amely a testet kiáltotta ki az öröm hordozójává, összetévesztve az örömöt a boldogsággal. Gondoljunk csak a reklámokra: mindenkinek szuper teste van bennük, mindenki totál egészséges és totál happy – fejtette ki Hegyeshalmi. Vagy említhetnénk az ideális testkép módosulása mellett a test védelmével kapcsolatos szorongásokat, a vissza a természethez nosztalgiát, a modern tudománnyal való kapcsolatát, amely a lelket szinte teljesen kihagyja a képletből, a nemi sztereotípiák továbbélését, a hétköznapi testmozdulatok változását.

Mindezek a kérdések egyaránt felmerülnek a pályázat kapcsán, maga a kiállítás azonban egy kicsit másra (is) fókuszál. Magát a programot összesen három városban hirdette meg a MANK: Veszprém mellett Szolnokon és Miskolcon. A szolnoki pályázat és kiállítás például az emberi test teljesítőképességének határait hivatott bemutatni középpontba helyezve az artista hagyományokat és a testi erőt igénybe vevő műfajok bemutatását, míg Miskolcon a sport témája köré rendezve a test teljesítőképességének bemutatását célozza meg a pályázat.

Veszprémben ezzel szemben a táncoló, a mozgást végző ember szépségét, az emberi mozdulat esztétikumát helyezték fókuszba, kifejezetten reflektálva a városban 21 éve működő kortárs tánc fesztiválra.

A pályázatra összesen 94 pályamű érkezett be, melyekből a szakmai zsűri 35-öt választott ki.

A kiállítás október 30-ig tekinthető meg a Magtárban.

Bertalan Melinda
Kovács Bálint

További cikkek

A hattyú álma
A hattyú álma
Tütübe és balett cipőbe bújt kislány táncol a Rózsa iskola jubileumán, mestere a takarásban figyeli őt. A kislány egyike annak a több mint nyolcvan tanítványnak, akik egyre biztosabban lépdelhetnek álmaik felé, miszerint a tánc, a balett az életük részévé válik, hobbi vagy akár profi szinten. Mert a tehetség egy dolog, kell azonban hely is, ahol ki tud bontakozni. Viktoria Podolskaya balettmester szenvedéllyel végzett munkájának köszönhetően Veszprém egyre inkább felkerül a balett térképére.
Rájátszás, Szabó Balázs Bandája, Analog Balaton, dödölle és grillázs - augusztusban ismét Margófeszt
Rájátszás, Szabó Balázs Bandája, Analog Balaton, dödölle és grillázs - augusztusban ismét Margófeszt
2022. augusztus 11-13. között második alkalommal várja a látogatókat Zala megye egyik legapróbb településén a régió legszínesebb kulturális fesztiválja, a Margófeszt: a Balatontól negyedórára, az alig 300 lakosú Szentgyörgyvár Kultúrházában, templomkertjében és nagyszínpadain irodalmi és színházi programokkal, koncertekkel, slam poetryvel, kiállításokkal, és filmvetítésekkel várják az érdeklődőket.
Egy napra ismét kinyitnak Veszprém legbarátságosabb kávézói
Egy napra ismét kinyitnak Veszprém legbarátságosabb kávézói
Augusztus 13-án hatodik alkalommal tárják ki kapuikat a kertkávézók a Jeruzsálemhegyen, ezúttal zenei, irodalmi és spirituális programokat is kínálva.
Amatőr és tapasztalt fotósok mérték össze tudásukat
Amatőr és tapasztalt fotósok mérték össze tudásukat
Szombat délután zajlott a IV. Budapesti Fotósviadal díjátadója a Pannon Egyetem N épületében. Az eseményen kihirdették a 2023-as év programjait is.
A nyolcvanas években a nyár is jobb volt?
A nyolcvanas években a nyár is jobb volt?
Dübörög a nyolcvanas évek iránti nosztalgia, ami így nyáron mintha még inkább szembetűnő lenne. Visszavágyjuk a régi idők szabadságát, éppen ezért a Fortepan archívumának segítségével megnéztük, milyenek is voltak a nyarak cirka negyven évvel ezelőtt.