2023. június 10.
//
Margit névnap

Hogy ne legyen az atomtemetőből Stonehenge?

Talán meglepő, de az atomhulladék biztonságos elhelyezése nagyobb feladatot ró a kulturális szférára, mint a műszaki szakemberekre. Hogyan ne öljük meg az utókort?

Az atomhulladék elhelyezése látszólag hülyebiztos: tárolókamrákat ásunk a lakott területektől távol eső, nehezen megközelíthető hegyek gyomrába, és olyan mélyre helyezzük a radioaktív hulladékot, hogy véletlenül se piszkálhassa senki. Körbepakoljuk a térséget figyelmeztető táblákkal, és akinek kedves az élete, az messziről elkerüli a helyet. 

Csakhogy a nukleáris hulladék sok-sok évezred múlva is életveszélyes lesz, és erősen kérdéses, hogy érti-e majd bárki a mostani üzeneteinket. 

A probléma csak első olvasásra tűnik banálisnak. Csak egy példa: az Új-Mexikóban működő Hulladék Izolációs Tesztprogram (WIPP) lerakójában tárolt nukleáris hulladék több mint 300.000 év múlva is halálos sugárzást bocsát majd ki. Ez hosszabb idő, mint amióta fajunk, a homo sapiens létezik. 

Szállítmány érkezik az új-mexikói WIPP-beSzállítmány érkezik az új-mexikói WIPP-be

Egyfelől tehát fennáll a veszélye annak, hogy az emberiség esetleges eltűnése után kialakuló új intelligens faj még azelőtt bukkan rá az elásott szemetünkre, hogy értené a veszélyességét. De legyünk inkább optimisták, és induljunk ki abból, hogy az emberiség 300.000 év múlva is létezni fog! 

Így sem jobb a helyzet.

Nincs okunk azt feltételezni, hogy több százezer, de akár csak több tízezer év múlva az emberiség képes lesz értelmezni a most kihelyezett figyelmeztetéseket – a történelem ugyanis rendre ennek az ellenkezőjével szembesít minket. Hogy csak egyetlen közismert példát említsek: a Stonehenge-et alig 4500 éve emelték, és bár vannak erős elméleteink arról, mi célt szolgált, igazából nem tudjuk biztosan. A nukleáris hulladék esetében viszont célszerű lenne biztosan tudnia a majdani utódainknak, hogy nem érdemes piszkálni. Ezen dolgoznak a már említett új-mexikói központ esetében is. 

Az örökérvényűnek gondolt alkotások célja is elvész idővel Az örökérvényűnek gondolt alkotások célja is elvész idővel

A WIPP föld alatti raktárai 10-20 éven belül megtelnek – ekkor a hegy gyomrában lévő helyiségeket kiöntik betonnal, a felszínen lévő épületek elbontják, a környéket pedig kitáblázzák tájékoztató üzenetekkel. Kérdés azonban, hogy a jelenleg pontosnak és logikusnak gondolt figyelmeztetések mennyire lesznek értelmezhetők az utókor számára. A nyelv és a kulturális közeg változik, az emberiség történelmében pedig még soha semmilyen kulturális üzenet nem élt túl annyi időt, amennyire itt szükség lenne. (Arról nem is beszélve, hogy egy reprezentatív felmérés szerint a Föld lakosságának mindössze 6 százaléka ismeri fel a közismertnek gondolt szimbólumot, ami a sugárzásveszélyre figyelmeztet). 

A nagy többség ma sem ismeri a szimbólumotA nagy többség ma sem ismeri a szimbólumot

Felmerült, hogy a konkrét, hivatalos, tudományos intések mellett népi kultuszt kellene kialakítani: ahogy a csillagképek és a hozzájuk kötődő történetek is túlélték a hellenisztikus civilizáció bukását, és ma is szájról szájra adjuk tovább őket, úgy lehetne egyfajta nukleáris történetet létrehozni a tiltott hegyről, amivel elijesztenék a kíváncsiskodókat. Az egyik elvetett ötlet az volt, hogy hozzanak létre egy olyan macskafajt, aminek radioaktív sugárzás hatására színt vált a szőre – és innentől már csak el kell ültetni az emberekben az intést: menekülj, ha színváltós macskát látsz! 

Nukleáris hulladék a WIPP-ben. Ha megtelik, a helyiséget kiöntik betonnalNukleáris hulladék a WIPP-ben. Ha megtelik, a helyiséget kiöntik betonnal

Tegyük fel, hogy ez az ötlet mégis megvalósul és sikerrel jár, az emberek tudják, hogy a színváltós macska bajt jelent. A következő probléma az, hogy hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni a figyelmeztetéseket. Gondoljunk csak bele, hányan építkeznek ártérre, hogy aztán hangosan panaszkodjanak, amikor megtörténik a baj, a biztosítók pedig nem fizetnek.  

Mindenesetre a feladattal megbízott kutatók összetett védekezést javasolnak: a már említett figyelmeztető jelzések mellett részletes háttéranyagokat helyeznek el a világ számos levéltárában, és a félelemkeltés helyett abban hisznek, hogy ha az élő tudás része marad a nukleáris temetők helye és mibenléte, akkor a mindenkori hatóságok távol tudják tartani a behatolókat a veszélyzónától. Kérdés, hogy létre tudunk-e hozni olyan tudást, ami az ismert emberi történelemnél több százszor hosszabb időt is túlél – a rossz hír az, hogy a választ mi soha nem fogjuk megtudni. 

Schöngrundtner Tamás

További cikkek

Nem kell mindenkinek élsportolónak lennie, de egészségesnek igen!
Nem kell mindenkinek élsportolónak lennie, de egészségesnek igen!
Sporttudomány az egészség és teljesítmény szolgálatában címmel tartották meg a XX. Országos Sporttudományi Kongresszust a Pannon Egyetemen. Az országos rendezvény három napon keresztül látja vendégül a szakma jeles képviselőit.
Megtalálhatták a gyilkos galóca mérgének ellenszerét
Megtalálhatták a gyilkos galóca mérgének ellenszerét
Tudósok úgy vélik, hogy megtalálták a világ legmérgezőbb gombájának számító gyilkos galóca toxinjának ellenszerét - írta a The Guardian című brit napilap online kiadása.
Korunk társadalmi kihívásairól egy autószalon falain belül
Korunk társadalmi kihívásairól egy autószalon falain belül
Sajátos módját választották egy új autótípus bemutatásának Veszprémben, de azt is mondhatnánk, és ugyanúgy igaz lenne, hogy rendhagyó helyen szervezett tudományos előadást a Verancsics akadémia múlt héten. Prof. dr. Veress Gábor, a Pannon Egyetem emeritus professzora ugyanis a Császár autókereskedésben beszélt a témát meghazudtoló egyszerűséggel és érthetőséggel korunk nagy társadalmi, gazdasági és környezeti helyzetéről, miközben egy lepel alatt már ott várta az érdeklődőket az új Renault-modell, hogy leleplezzék.
Mikroműanyagok és gyógyszermaradványok ártalmas randevúja a Balatonban
Mikroműanyagok és gyógyszermaradványok ártalmas randevúja a Balatonban
Bizonyossá vált, hogy a Balatonban is vannak 50-100 µm-es mikroműanyagok, amelyek bejuthatnak a nagy vízibolha tápcsatornájába – közölték a MATE és az ELKH Balatoni Limnológiai Kutatóintézet kutatói a rangos Science of the Total Environment szaklapban közölt új tanulmányukban. A mikroműanyagok ráadásul nemcsak önmagukban jelentenek problémát, hanem a gyógyszermaradványokkal közösen egyaránt kedvezőtlen élettani hatásokkal bírnak e gerinctelen élőlényekre nézve.
Bemutatták Magyarország hivatásos űrhajós állományát
Bemutatták Magyarország hivatásos űrhajós állományát
A HUNOR - Magyar Űrhajós Program egy orvossal és három mérnökkel kezdi meg a kétéves kiképzését Magyarország újonnan felállított hivatásos űrhajósállományának - közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium kedden