A Pannon Egyetem Körforgásos Gazdaság Fenntarthatósági Kompetencia Központja augusztusban indított kutatást a visszaváltási rendszer hazai kérdéseivel kapcsolatosan, hogy mind a tudomány képviselői, mind a hulladékgazdálkodási javaslatok kidolgozói megismerjék a magyar lakosság visszaváltási rendszerrel kapcsolatos álláspontját. Az egy hónapos kérdőíves kutatás kiértékelt eredményeit hétfőn hozták nyilvánosságra a Pannon Egyetemen.
Boros Anita, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkára hangsúlyozta, a Kormány 2020 februárjában a Klíma- és Természetvédelmi Akciótervben kifejezte határozott szándékát az egyes egyszer használatos műanyagok forgalmazásának tiltására, továbbá az üveg és műanyag palackok, valamint a fém dobozok visszaváltásának biztosítására. Az egyes egyszer használatos műanyagok forgalomba hozatalának betiltásáról szóló törvényjavaslatot júliusban már el is fogadta a magyar Parlament.
A cél, hogy minél nagyobb arányban visszaválthatók legyenek a különböző csomagolóanyagok.
A tervek szerint 2021 végén, 2022 elején indul el a rendszer Magyarországon, kezdetben az üveg és fém csomagolóanyagokat lehet majd visszaváltani, később más anyagokat is, például a kozmetikai termékek csomagolásait.
Magyarországon évente 18 millió tonna hulladék keletkezik, ennek jelentős része települési hulladék. A települési hulladék 14-17 százaléka műanyag, 3-4 százaléka fém, 3,8-4,6 százaléka pedig üveg. A műanyag hulladéknak jelenleg 35 százalékát hasznosítják újra, 2035-ig ezt az arányt az uniós előírásnak megfelelően 55 százalékra kell emelni.
Boros elmondása szerint települési hulladékpontokat szándékoznak létre hozni, a hulladékudvarok számát növelni, az illegális hulladéklerakást pedig mérsékelni.
Kurdi Róbert, Boros Anita és Csillag Zsolt a 2020. szeptember 21-én tartott sajtótájékoztatón a Pannon Egyetem épületében
Csillag Zsolt, a Pannon Egyetem kancellárja szerint az egyik legnagyobb környezetvédelmi probléma a nagymennyiségű hulladék összegyűjtése és hasznosítása, hiszen a lakosságszám növekedésével egyre nő a hulladék mennyisége. Közölte, a hulladék nem szemét, lehetőségként kell tekinteni rá. Kurdi Róbert a Pannon Egyetem kancellárhelyettese arról beszélt, hogy az egyetem, mintegy 5 milliárd forintos, megújuló energiával kapcsolatos projektjén belül foglalkoznak a hulladékgazdálkodással is.
A kutatás eredményei
A Pannon Egyetem kutatása egyértelműen rávilágít arra a tényre, hogy a magyar emberek szívügyüknek tekintik a környezetvédelmet, és elkötelezettek abban, hogy tevékenyen segítsék annak megóvását. A kérdőívet több, mint 20 ezer ember töltötte ki, és 91 százalékuk szerint a környezet megtisztítása, illetve megóvása a kiemelt fontos feladat.
A válaszadók szerint a témával kapcsolatban az egyszer használatos műanyagok mennyisége, és a természeti területek szennyezettsége a legfontosabb kérdések. A kitöltők több, mint 2/3-a (68,9%) gondolja úgy, hogy a hulladékokból eredő környezetszennyezés legfontosabb oka az illegális szemetelés, aminek jelentős részét a palackok/dobozok jogellenes eldobása teszi ki.
A palackok visszaváltásának módját tekintve legtöbben (76,5%) az automatás visszaváltási módot preferálnák. A megkérdezettek döntő többsége (83,2%) az automatákat elsősorban a nagyáruházakban helyezné el.
A kutatás eredményeiből az is kiderült, hogy a válaszadók túlnyomó többsége (85%) összegyűjtené és visszaváltaná a PET palackokat, ha az állam fizetne érte. Hasonlóan magas arányban (87%) a kitöltők azzal is egyetértenek, hogy akkor is be kéne vezetni a visszaváltási rendszert, ha annak költsége beépül a termék árába, és ezzel megemelkedne az.
Címlapfotó: Payam Masouri(Pexels)
