2010-ben az ENSZ a Biológiai Sokféleség Egyezményének (Convention on Biological Diversity - CBD) részeként húsz célt tűzött ki 2020-ig annak érdekében, hogy lelassítsuk, majd megállítsuk a földi biodiverzitás csökkenését. A Japánban, Aichi-ben aláírt egyezmény céljai között többek között olyan tételek szerepeltek, mint a biodiverzitás fontosságának tudatosítása az emberekben, a fenntartható termelés és fogyasztás elősegítése, az invazív idegen fajok visszaszorítása, a korallzátonyok védelme vagy éppen a vízkészlet-gazdálkodásra való nagyfokú odafigyelés.
Elvileg nem teljesíthetetlen célkitűzések, ennek ellenére a szervezet legfrissebb jelentése szerint ezen a vizsgán gyakorlatilag megbuktunk: a 20-ból mindössze hat célt sikerült részlegesen teljesíteni, például az invazív fajok kezelésének vagy a szárazföldek és óceánok védelmének területén. Az olyan, szintén kulcsfontosságú esetekben viszont meglehetősen alulmaradtunk, mint a környezetkárosítás visszaszorítása, az intenzív mezőgazdasági formák elhagyása vagy a korallzátonyok védelme – olvasható a Világgazdasági Fórum honlapján.
Nem túl pozitív hír, és bár nagyon úgy tűnik, véglegesen ráléptünk a teljes pusztuláshoz vezető útra, a jelentés szerint még nem kell kétségbeesni: vitathatatlanul fontos kereszteződéshez érkeztünk, de ha a megfelelő irányt választjuk, még megállíthatjuk a bolygó hanyatlását.
A korallzátonyok megvédése is a célok között szerepelt / Fotó: Getty Images
„Részben megvalósultak”
Teljesen azért sem kell búra hajtani a fejünket és minden reményünket sutba vágni, mert az a hat részben teljesült cél mégis csak jelzi, hogy ha piszok lassan is, de képes a környezetéért tenni is az emberiség – noha a jelentés azt sem titkolja, ha a sikerek csak kismértékűek és szélesebb körben már nem hoznak magukkal változást.
Lássuk mindenesetre, hol léptünk előre!
1. Invazív idegen fajok
Az invazív fajok a természetes fajok csökkenésének és a biodiverzitás károsodásának egyik fő okozói, éppen ezért jó hír, hogy több sikeres program is elindult és működik ezen fajok felismerésére, rendszerezésére és kordában tartására – az egyik ilyen megoldás például a robot hal, amely képes elijeszteni az egyik legrosszabb invazív fajt, a szúnyogirtó fogaspontyot. Más kérdés, hogy ezek inkább csak fontos győzelmek, nem pedig egy általános trend mutatói: az újonnan felbukkanó idegen fajok számának csökkenése egyelőre nem bizonyított.
2. Védett területek
2020-ig a szárazföldi vizek legalább 17%-át, míg a tengerparti és óceáni területek 10%-át védetté kell tenni – hangzott el 2010-ben. Ezt a célt gyakorlatilag maradéktalanul teljesítettük: ma több mint 27 millió km²-nyi ilyen védett területről számolhatunk fel, noha kétségek még így is merülnek fel arról, elég-e ez a mennyiség és van-e bármi pozitív kihatása a többi, még védetlen területre?
Akárcsak a környezetszennyezés visszaszorítása / Fotó: Brian Yurasits, Unsplash
3. Hozzáférés a genetikai erőforrásokhoz
Az Aichi célok egyik fontos pontja volt az alapvető genetikai erőforrások (növények, állatok, magok és spórák) egyenlő megosztása az országok közt, mind a hozzáférés, mind a termelés és a fogyasztás területén. Ma már ezt jórészt törvény szabályozza: 2020 júliusáig 126 CBD tag jutott el a ratifikálásig, 87 pedig már konkrét intézkedéseket is bevezetett ennek az alapelvnek a megvalósításához.
4. Nemzeti biodiverzitás stratégia
Ugyancsak júliusra a tagok 85%-a már egy hatékony, aktív részvételen alapuló és továbbfejlesztett nemzeti biodiverzitás stratégiát és cselekvési tervet is kidolgozott – a maradék 15%-ra még várat ez a feladat.
5. Elegendő ismeret
A biodiverzitás megőrzése érdekében az egyik alapvető feltétel természetesen az, hogy megfelelő tudással rendelkezzen a témáról minden nemzet. A technológia pedig ezen a téren kifejezetten segítségünkre van, hiszen a mesterséges intelligencia, az egyes modellek és a big data rendszerek egészen új kapukat nyitnak meg és hatékonyan járulnak hozzá a bioszféra megértéséhez. Már csak az etikai aggályokat kell tisztázni.
6. Pénzügyi támogatások
A biológiai sokszínűség fenntartása ezen a ponton bizony komoly befektetéseket igényel, és ugyan az erre fordított támogatások egy évtized alatt megduplázódtak, ez még mindig nem elég. A jelentés számításai szerint évente minimum 300-400 milliárd támogatásra lenne szükség – ehhez képest csupán 52 milliárd érhető el, ráadásul ezek is általában a biodiverzitást károsító tevékenységekből származnak.
A faültetés az egyik leghatékonyabb lépés a biodiverzitás megmentése érdekében / Fotó: ec.europa.eu
Mit tehetnénk ezen felül?
Reményteljes hozzáállás ide vagy oda, abban nagyon egyértelműen fogalmaz a jelentés, hogy nem folytathatjuk a tevékenységeinket az eddig megszokott rend szerint. Ennél azonban többet is tesz: nyolc olyan területet emelnek ki, amelyek megváltoztatásával jelentős előrelépést érhetnénk el.
A lista élén az erdők és földek megvédése, a még érintetlen területek és ökoszisztémák konzerválása, az erdőirtási tevékenységek visszafordítása áll. Szerencsére úgy fest, ez az egyik legtámogatottabb terület szerte a Földön: a Fülöp-szigeteken például addig nem érettségizhetnek, illetve diplomázhatnak a fiatalok, amíg nem ültettek el tíz fát, de tavaly idehaza is nagy népszerűségnek örvendett a 10 millió Fa akció.
Emellett ugyanakkor nagyon fontos lenne a mezőgazdaság megreformálása és fenntarthatóvá tétele is, e nélkül ugyanis 2050-re az agrárszektor és az élelmiszeripar lesz felelős az üvegházhatású gázok kibocsátásának feléért.
Ezzel összhangban pedig az élelmiszer-ellátó rendszerünket is alaposan át kell gondolni: miközben az elhízás mértéke igen magas, 820 millió ember éhezik az ENSZ adatai szerint. A Nemzetközi Valutaalap szerint mindenki számára könnyebben elérhetővé kell tenni az egészséges és tápláló ételeket, mindamellett a CBD a húsfogyasztás és a kidobott ételek csökkentésére is felhívja a figyelmet.
Azonnali tettekre van szükség / Fotó: Marku Spiske, Pexels
Természetesen nem mehetünk el az éghajlatváltozás problematikája mellett sem, amelynek a megállításában a megújuló energiaforrásoknak kulcsszerepe van, de tulajdonképpen ide tartozik a fenntartható városi infrastruktúrák témaköre is zöldterületek megteremtésével és a városok ökológiai lábnyomának csökkentésével.
A nyolc cél között szerepel továbbá a halgazdaságok és óceánok védelme is különös tekintettel a part menti helyekre, a zátonyokra és az óceánok tisztaságára, valamint az édesvizek minőségének megóvása az invazív fajoktól, illetve elérhetővé tétele, nem utolsó sorban pedig az egészség biztosítása az ökoszisztémák megvédésével.
Elizabeth Maruma Mrema, a CBD ügyvezető titkára szerint ezekre az átütő erejű változtatásokra most van a legalkalmasabb pillanat: a koronavírus-járvány mindennél látványosabban mutatta meg, hova vezet, ha gátlástalanul használjuk ki a természetet, nem törődve a biodiverzitás fontosságával. Lehet ugyanazt az utat járni, amin eddig is jártunk, de „a döntéseink és a tetteink mindenképpen kihatással lesznek minden fajra – akár pozitívak, akár negatívak – köztük ránk, emberekre is.”
