2020. október 22.
//
Előd névnap

Génszerkesztésért ketten kapják a kémiai Nobel-díjat

2020. október 13. 4:00
mti
A modern génszerkesztés két úttörője, a francia Emmanuelle Charpentier és az amerikai Jennifer Doudna kapja az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Az indoklás szerint a két tudós a DNS célzott, rendkívül pontos szerkesztését lehetővé tévő CRISPR/Cas9 "genetikai olló" kifejlesztéséért részesül az elismerésben, amelyet előttük mindössze öt nő kapott meg.

A kitüntetettek 10 millió svéd koronán (342,2 millió forintos összegen) osztoznak. A díjátadó ünnepséget hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján tartják, a koronavírus-világjárvány miatt ezúttal azonban a megszokottnál szerényebb körülmények között.

Forradalmi felfedezés

A molekuláris biológia egyik Szent Grálja az a felfedezés, amelyért idén odaítélték a kémiai Nobel-díjat, felforgatta az alap és alkalmazott biológiai kutatások módszertanát - mondta az MTI-nek Varga Máté, az ELTE TTK genetikusa, aki kutatócsoportjával munkája során maga is alkalmazza a két díjazott által kifejlesztett génszerkesztési módszert.

"Évek óta világos volt mindenki számára, hogy a CRISPR-ért kiosztanak majd egy Nobel-díjat, a kérdés csak az volt, hogy melyik évben és kik kapják" - mondta Varga Máté, aki úgy vélte, az orvosi Nobel-díj még korai lett volna, a Nobel-bizottság tagjai azzal, hogy ezért a felfedezésért kémiai Nobel-díjat ítéltek oda, "átvágták a gordiuszi csomót". A két kutató csoportja ugyanis kiemelkedő szerepet vállalt abban, hogy kidolgozzák a CRISPR-alapú génszerkesztés biokémiáját, feltárták annak a pontos molekuláris mechanizmusát, hogy a baktériumok hogyan védekeznek a vírusaik ellen, hogy miként működik a baktériumok kvázi adaptív "immunrendszere" - hangsúlyozta Varga Máté, hozzátéve, hogy a kutatók azt is felismerték, hogy a molekuláris mechanizmus ismeretében az is megfejthető lesz, hogy miképp lehet erre alapozva egy programozható, más szervezetekben is felhasználható molekuláris ollót készíteni.

Amikor ez a felfedezés 2012-ben megjelent, igazi módszertani forradalmat alapozott meg, sokan kezdtek új fejlesztésekbe, manapság pedig már hetente jönnek az újdonságok, amelyeket a szakemberek mind erre az elméletre alapoznak - mutatott rá a genetikus.

"Ez egy kicsit olyan volt, mintha megtalálták volna a molekuláris biológia Szent Grálját, mert nagyon sokan keresték, sokféleképpen próbálták megfejteni a kérdést, és voltak más genomszerkesztő próbálkozások is, de mindegyik körülményesebb és sokkal-sokkal drágább volt mint ez" - mondta a genetikus, hozzátéve, hogy ez a felfedezés "hihetetlenül" gyorssá és olcsóvá tette a DNS célzott szerkesztését, és tudomása szerint minden létező organizmusban jól működik. Varga Máté a módszer alkalmazási lehetőségei kapcsán azt mondta: a biológiának kevés olyan területe van, ahol ne lehetne használni. 

vehir.hu

További cikkek

Két amerikai közgazdász kapta meg idén a közgazdasági Nobel-emlékdíjat
Két amerikai közgazdász kapta meg idén a közgazdasági Nobel-emlékdíjat
Két amerikai közgazdász, Paul Robert Milgrom és Robert Butler Wilson, a Stanford egyetem két professzora nyerte el az idei közgazdasági Nobel-emlékdíjat az árverések mechanizmusának elméleti és gyakorlati kutatásában végzett munkájukért - jelentette be a Svéd Királyi Tudományos Akadémia hétfőn.
Az ENSZ Világélelmezési Programja nyerte el a Nobel-békedíjat
Az ENSZ Világélelmezési Programja nyerte el a Nobel-békedíjat
Az ENSZ Világélelmezési Programja (WFP) nyerte el az idei Nobel-békedíjat - jelentették be pénteken Oslóban.
Csillagászati kutatásokért hárman kapják a fizikai Nobel-díjat
Csillagászati kutatásokért hárman kapják a fizikai Nobel-díjat
A fekete lyukakkal kapcsolatos csillagászati kutatásokban elért úttörő eredményeiért három tudós, a brit Roger Penrose, a német Reinhard Genzel és az amerikai Andrea Ghez kapja az idei fizikai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia keddi stockholmi bejelentése szerint.
Lehet, hogy mégis a Coelho-hívőknek volt igaza
Lehet, hogy mégis a Coelho-hívőknek volt igaza
Roger D. Nelson, a Princeton Egyetem kutatója megmért egy olyan jelenséget, amire tudományos magyarázat nem nagyon van, mégis számok igazolják a tételét. Ráadásul a kísérletben nem kevesebb, mint 7 milliárd ember vett részt.
A madarak éneke is megváltozott a karantén alatt
A madarak éneke is megváltozott a karantén alatt
Elizabeth Derryberry, a knoxville-i Tennessee-i Egyetem ökológiai és evolúciós biológiai tanszékének kutatója évek óta tanulmányozza, hogyan befolyásolja a madarak énekét a zajszennyezés.