Sok mindent megéltek és sok mindent láttak már a veszprémi Kossuth utca hölgyei, hivatalos nevükön a Három Grácia. A szoborcsoport idén lépett a krisztusi korba, az évtizedek alatt pedig annyira megszokottá vált jelenlétük a sétálóutcán, hogy ma már el sem tudnánk képzelni az utcaképet nélkülük. Pedig a belvárosi rehabilitáció során felmerült, hogy áthelyezik őket máshová, de végül maradtak eredeti helyükön.
Alkotójuk a Kossuth-díjas szobrászművész, Somogyi József volt, aki 1987-ben bronzból alkotta meg a Három Gráciát, majd ezután kerültek a posta előtti térre, ahol a csobogóval együtt üde színfoltjai a belvárosnak.
Azonban kevesen gondolnak bele, hogy ez hosszú ideig így is maradjon, a gráciák folyamatos „törődést”, karbantartást igényelnek.
Ezt a feladatot a VKSZ Zrt. munkatársai látják el, nekünk pedig lehetőségünk volt bekapcsolódni ebbe az időszakos munkába, valamint bejutni olyan pincébe is, amelyek a hétköznapokban zárva vannak.
Idegenvezetőnk Görgics Kálmán volt, a VKSZ Zrt. köztisztasági csoportvezetője.
Még a földfelszínen megtudtuk, hogy a csobogókat minden évben április 15. és május 5. között indítják be – időjárási viszonyoktól, valamint az ÁNTSZ vizsgálatainak eredményeitől függően – és október 15-én zárják el, a köztes időszakban pedig délelőtt 9 és este 21 óra között működnek.
A városban egyébként hat helyszínen vannak ilyen kutak, karbantartásuk pedig lényegében hasonló, mi most a Kossuth utca szökőkútjainak példáin keresztül ismerhetjük meg ezt a munkát.
Ottlétünkkor éppen a köztisztasági csoport munkatársai takarították a Három Grácia környékét, nem sokkal később pedig a cukrászda előtti téren a Piramis névre keresztelt szökőkút vízrendszerét. Faágakat, leveleket, néhány odahordott papírfecnit söpörtek össze, majd hipót öntöttek a vízforgató rendszerbe.
Kálmántól megtudtuk, hogy ezt a műveletet évente többször elvégzik, és minden esetben az ÁNTSZ munkatársaival együttműködve vizsgálják meg a vízmintákat. A csobogók csak akkor indulhatnak el, ha a mérések után negatív eredményeket kaptak a különböző baktériumokra, kórokozókra.
Mindez nem azt jelenti, hogy a szökőkutak vize alkalmas lenne a fürdésre, pláne nem emberi fogyasztásra, hiszen az tele van vegyszerekkel, amelyek a madárürülékkel és számos más módon a rendszerbe került baktériumokkal szemben védenek, magyarázza Kálmán.
Miközben a VKSZ munkatársai lapátolják az összegyűjtött hulladékot a Három Grácia körül, szemünk a felnyitott csatornafedél felé terelődik. Ugyanis a karbantartási munkák nem kizárólag a felszínen történnek, majdnem minden köztéri csobogó alatt van egy tartály, valamint itt rejtették el a rendszert üzemeltető szenzorokat, szűrőket is.
A tavaszi beüzemelésnél fertőtlenítjük, feltöltjük a víztereket, ellenőrizzük az elektromos vezérléseket és vízvizsgálatot végeztetünk. Hipóval, illetve speciális kombinált vegyszerekkel védekezünk az algásodás, a baktériumok elszaporodása és a PH-érték jelentős változásai ellen. Az őszi karbantartás során leeresztjük a medencetereket, a víztartályokat és a csőrendszereket. Szétszereljük és feljavítjuk a gépház kopó alkatrészeit, a szivattyúkat, érzékelőket, jeladókat
- árulja el Kálmán, hogy milyen munkákkal jár a felszínen és felszín alatt a szökőkutak tisztítása, valamint a 3-5 m3 közötti tartályok tisztán tartása.
Na, de játszunk el a gondolattal, mi lenne, ha nem végeznék el ezeket a munkákat, a szökőkutakat pedig törődés nélkül hagynák csobogni!
Kálmán szerint ebben az esetben nagyon gyorsan algásodás indulna, valamint a baktériumok, kórokozók elszaporodnának, amit kellemetlen szag kísérne. Természetesen így a szökőkutak és csobogók nem üzemelhetnének. A szobrokon „csak” a túlzott patinásodás jelei mutatkoznának, de a bennük lévő csövek a karbantartás nélkül hamarosan tönkremennének és nehéz lenne cserélni, vagy pótolni azokat.
Szerencsére a VKSZ-nél a köztisztasági csoportnál több, mint 30 munkatárs dolgozik azért, hogy a szökőkutak mellett a városi játszóterek, padok, valamint az utcák, járdák folyamatosan tiszták legyenek.
