2020. november 29.
//
Taksony névnap

Vészfékezésből vészhelyzet

Nem szokatlan jelenség az utakon, hogy egy-egy autós önhatalmúlag vesz revansot a másikon egy-egy elhibázott, vagy figyelmetlen manőver után, ezzel viszont új, akár veszélyesebb helyzetet teremtve. Egy, a közelmúltban nagyobb figyelmet kapott veszprémi eset után a rendőrségnél érdeklődtünk a pontos szabályokról, szankciókról.

A „büntetőfékezés” egy olyan fogalom, amelyet, ha nem ismerjük a hátterét, elég nehéz lenne értelmezni. Mégis időről időre tapasztalhatják azok, akik rendszeresen közlekednek, hogy néhány autós úgy próbál önhatalmúlag elégtételt (?) venni a másikon, hogy azt megelőzve hirtelen vészfékezésbe kezd, teljesen indokolatlanul. Mindezt persze megelőzi egy óvatlan, figyelmetlen manőver, ami egyeseknél ezt az agresszivitást okozza.

A közelmúltban azonban egy olyan ártatlan dolog váltott ki hasonló agressziót egy autósból, amelyben nehéz lenne bármilyen szándékosságot, de még figyelmetlenséget is feltételezni. Egy országos, közlekedéssel foglalkozó portálra került fel először az a belsőkamerás felvétel, ahol az autós éppen az ablakmosóból spricceli a folyadékot a koszos szélvédőjére, ezt pedig a mögötte haladó úgy értelmezhette, hogy szándékosan az ő bosszantására csinálja, ezért a veszprémi déli elkerülőn lehetetlen helyről megelőzte, majd a büntetőfékezés után még több száz kilométeren át ő is spriccelte az ablakmosóját.

Részlet a Bp-i Autósok Közössége Youtube-oldalra feltöltött videóbólRészlet a Bp-i Autósok Közössége Youtube-oldalra feltöltött videóból

Miután az eset napvilágot látott, megkerestük a Veszprémi Rendőrkapitányságot, hogy segítsenek a KRESZ idevonatkozó részeivel értelmezni a jelenséget.

Nem kell ahhoz különösebb jogi ismeret, hogy értelmezzük a követési távolság betartásáról szóló részt:

Járművel másik járművet csak olyan távolságban szabad követni, amely elegendő ahhoz, hogy az elöl haladó jármű mögött - ennek hirtelen fékezése esetében is - meg lehessen állni.

A vészfékezésről pedig így rendelkezik:

A jármű sebességét hirtelen fékezéssel csökkenteni csak abban az esetben szabad, ha ezt a személy- vagy vagyonbiztonság megóvása szükségessé teszi.

Kevesen gondolnak bele, de aki vészfékezés címszó alatt büntetőfékez, az egyben bűncselekményt is elkövet, amely után, az eset súlyosságától függően akár 15 év börtönnel is sújtható a vétkes. A Büntető Törvénykönyv 234.§ (2) bekezdése szerint

Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton más vagy mások életét vagy testi épségét közvetlen veszélynek teszi ki, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés

  • a) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést,
  • b) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget,
  • c) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,
  • d) öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz.

Bár az utóbbi szerencsére nem számít mindennapos jelenségnek, így is évente számos olyan esetről hallani, ahol több emberéletet is követelt egy-egy figyelmetlen manőver. Sokkal elterjedtebbek az olyan incidensek, mint amit a legutóbbi veszprémi példa is mutatott.

Amennyiben nincs rendőr a közelben, tehát nincs tettenérés, a sértett feljelentést tehet.

A közúti veszélyeztetés esetében az elkövetés helye szerinti rendőrkapitányság folytatja le a büntetőeljárást. Az eljárás során beszerzett adatok alapján állapítható meg, hogy megvalósult-e a szabályszegés. A bizonyítékok szabad értékelése alapján a bíróság dönt a büntetés mértékéről. Az eljárás megindítását követően a hatóság a vezetési jogosultság szüneteltetéséről határoz az eljárás jogerős befejezéséig, és annak befejezését követően a bíróság dönt a vezetői engedély visszavonásáról és időtartamáról

- tudtuk meg a rendőrkapitányságtól.

Végül kíváncsiak voltunk arra is, hogy hivatalosan mikor használható a duda az autókon, hiszen több esetben tapasztalható az is, hogy az autósok egy összetűzés során a dudára tenyerelve, hosszú másodpercekig jelzik a másiknak „nemtetszésüket”.

Erről a KRESZ 30. §-a elég egyszerűen rendelkezik:

Hangjelzést adni csak balesetveszély esetében, a baleset megelőzése érdekében, valamint - lakott területen kívül - az előzési szándék jelzése céljából szabad.

 

Az ominózus eset videófelvétele a veszprémi elkerülőn:

 

Hajas Bálint