Sörház lépcső
Egy magánszemély kezdeményezte, hogy az Óváros térről a Buhim utcára vezető eddig név nélküli lépcsősort nevezzék el. Kérelmében a Sörház lépcső, illetve Patikárius lépcső elnevezést javasolta.
"Az általam ismert történeti források szerint hivatalos neve eddig nem volt. Ettől függetlenül nemhivatalos neve, népi nevei lehettek. A XIX—XX. századi és a jelenkori hivatalos közterületi névjegyzékek egyikében sem szerepel, sem Sörház lépcső, sem Patikárius lépcső néven. A hasonló korú várostérképeken (utcatérképeken) háromszor tűnik fel viszont a Sörház lépcső név (az 1958., 1967. és 1973. évi nyomtartott térképeken), ami annyit mindenképpen jelez, hogy bizonyos szinten volt igény a lépcső, illetve köz megnevezésére" – foglalta össze Somfai Balázs, a munkacsoport elnöke. – "A romantikus népi nevektől eltérően a Sörház lépcső név tűnik tartósabb elnevezésnek és folyamatos használatúnak."
Jégvirág utca
"A jégkáros autók javításával foglalkozó Veszp-Jég Kft. telephelye utcájának elnevezése vállalkozói kezdeményezésként merült fel. Az utca a jelenlegi Lánci utca folytatását képezi a Lánci köztől a Püspökréti utcáig" – vezette fel a következő helyszínt az előterjesztésben Somfai. Ezt a kádártai magánutat végül Jégvirág utcának nevezték el.
Magyar–lengyel barátság park
A polgármester kezdeményezte, hogy kapjon teret a magyar–lengyel barátság a Hangvilla előtti parkban.
Felkészül: Auer Lipót
Mint arról korábban beszámoltunk, az MSZP-LMP-P frakció kezdeményezte, hogy városunk egyik leghíresebb szülöttéről, Auer Lipótról is nevezzenek el közterületet. A munkacsoport elvi szinten támogatta a javaslatot, egyelőre azonban nem találtak méltó közterületet a zeneszerző emlékének megörökítésére.
A közgyűlésen Gerstmár Ferenc (MSZP-LMP-P) képviselő javasolta, hogy a zeneiskola előtti terület vegye fel Auer Lipót nevét – az iskola belső megújulása kapcsán a tér elnevezése is stílusos lenne. Brányi Mária alpolgármester (Fidesz-KDNP) jelezte ugyanakkor, hogy a kulturális negyed kialakítása során Erzsébet királyné szobra a jelenlegi helyéről közelebb kerül majd az iskolához, a terület az ő alakjára irányítja majd a figyelmet.
Abban egyetértés alakult ki a képviselő-testületben, hogy Auer Lipótról leginkább a leendő kulturális negyed valamelyik megújuló részén lehetne méltó közterületet elnevezni.
István király és Koppány vezér kaphat szobrot Dózsavárosban
A megbékélés jegyében helyeznék el Matl Péter szobrászművész alkotását az Avar utcával párhuzamosan, újonnan épülő kelet-nyugati tengely mellett.
A szobrot egy veszprémi magánszemély kezdeményezésére tervezte meg a neves szobrászművész. A Kárpátalján élő Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével és több művészeti díjjal kitüntetett Magyar Örökség Díjas szobrászművész nevéhez többek közt olyan közismert alkotások fűződnek, mint a Vereckei-hágón emelt ikonikus emlékmű, vagy a szintén kétalakos, Zrínyi Ilonát és fiát, az ifjú Rákóczi Ferencet megörökítő szobra Munkácson.
A kezdeményező egyrészt a 997-ben térségünkben István és Koppány között lezajlott harcnak állítana emléket, másrészt szimbolikusan a kiegyezést, a megbékélést szeretné kifejezni magyar és magyar között.
Az alkotó szoborterve
A művész elképzelése szerint a szobor legmagasabb pontja körülbelül 3 m 60 cm magasságba nyúlik, melyből a sziklatalapzat körülbelül 130-140 cm magas. A szobor anyagaként a szobrászművész a Kárpátalján elérhető fagyálló homokkövet jelölte meg. A kezdeményező közadakozásból kívánja felállítani a szobrot, amelyre az önkormányzat a az Avar utca kelet-nyugati főtengelyhez csatlakozó végén lévő közterületet jelölte ki. A szobor a tervek szerint 2022 végén, 2023 elején készülne el.
