A Bakony alvilági vidékeit járhattuk be Futó János előadásán – legalábbis ami a neveket illeti. A geológus bemutatta az ördögre, pokolra utaló népi neveket viselő sziklákat, szurdokokat, barlangokat és vizeket.
Kő kövön
A Keszthelyi-hegységben, Várvölgy község mellett találjuk az Ördögköveket: egy terjedelmes, több tíz méter átmérőjű, bazaltkövekből összehordott sáncot. A halom emberi munka eredménye: a völgyben a késő bronzkorban, i.e. 1200 körül egy részben természetes domborzati viszonyok alkotta földvár állhatott. Ennek bejáratához hordták össze a köveket, a halom ugyanis jelentősen megnehezítette az ostromlók dolgát. A magyarság csak több mint kétezer évvel később érkezett meg a térségbe, az egykori földvárat visszahódította a természet, az akkori emberek pedig nem tudták másra vélni a halmot, az ördög munkáját látták benne.
Ördögszántás – bár nem a dörgicsei, de hasonló látványra számíthatunk ott is
A népnyelvben gyakran előforduló, és a tudományos nyelv által is átvett elnevezés az ördögszántás. Ez olyan karsztforma, amit a talajon átszivárgó, a mészkövet oldó szénsavas víz alakított ki – formáját tekintve valóban a szántásra emlékeztet, és ki más tudná felszántani a sziklát, ha nem az ördög?! Ilyen felszíni formát találhatunk Dörgicse közelében is. Nem kell azonban ilyen messzire utaznunk, ha az ördög munkásságát akarjuk szemügyre venni: Veszprém mellett, a Tekeres-völgyben találhatjuk meg az Ördögrágta-követ. A dolomit sziklatorony arról kapta a nevét, hogy az oldalában horpadások, üregek, sziklaereszek találhatók. Ennek oka, hogy a dolomit hajlamos az aprózódásra, a résekbe télen beszivárgó víz megfagyva szétrepeszti a követ, az elaprózódó dolomit pedig kipotyog.
A pokol kapui
Még izgalmasabbak azok a barlangok, amelyek a korábbi generációk számára a pokol bejáratának tűnhettek – és néhány közülük valóban pokollá válhat az óvatlan látogató számára.
Érdekesség, hogy a Bakony délnyugati vidéke, a Balaton-felvidék valósággal tobzódik a Pokol-likakban. Ezen a néven Szentantalfán, Kapolcson, Taliándörögdön és Padragkúton is találunk barlangot.
Az igazán pokoli járatokat azonban a Magas-Bakonyban találjuk. A Kőris-hegyen fellelhető Ördög-lik egy szinte teljesen függőleges aknabarlang, ami nagy mélységbe vezet le. 8-10 méter mélyen egy álfenéken találhatta magát, aki leereszkedett – ez azt jelenti, hogy látszólag szilárd talajra érkeztünk, valójában azonban csak a járatban megrekedt és felhalmozódott törmeléken állunk, a talpunk alatt ugyanúgy folytatódik a szinte teljesen függőleges akna. A barlang feltárásán a nyolcvanas években dolgoztak, ekkor a beomlott részeket kiszélesítve, az omladozó falat ácsolattal megtámasztva egészen 40 méter mélységig jutottak le. Az odalent megülő szén-dioxid, a föntről omladozó aknafal miatt azonban a munka életveszélyessé vált, a barlang feltárását pedig feladták – mindazonáltal valószínű, hogy a függőleges lyuk még ennél is jóval mélyebbre nyúlik a Bakony gyomrába.
A Sűrű-hegyi Ördög-lik Dudar mellett (fotó: termeszetvedelem.hu)
Szintén Ördög-liknak hívják a Dudar közelében található méretes barlangot is. A kétszintű üregrendszer felső szintjéről egy akna nyílik az alsóbb szintre – a figyelmetlen, a barlangot nem ismerő látogató könnyen bele is eshet. Az alsóbb szintről azonban önerőből lehetetlen kimászni: az akna egy kupolaszerűen táguló hasadék. A nemzeti park munkatársai a barlangnak ezt a veszélyesebb részét lelakatolt ráccsal igyekeznek elzárni a gyanútlan turisták elől, mégis vannak, akik a lakatot feltörve keresik maguknak a bajt.
Az ördög más munkáját is láthatjuk azonban Dudar közelében: a barlangtól leereszkedhetünk a völgybe, ahol látványos sziklaszurdokot találunk. Ez az Ördög-árok, amiben patak is csörgedezik. Útját egy ponton hatalmas szikla reteszeli el – nem fogják kitalálni: a népi hiedelem szerint ezt a gátat is az ördög építette.
Futó János geológus következő előadása november 25-én, szerdán 18 órakor kezdődik az Agórában, akkor a Föld történetének nagy kihalási eseményeit veszi sorra.
■ Címlapfotó: Ördög-árok. moli_gyuri / Wikiloc
