Egyre bonyolultabbá válik a kép Matisz János, a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (KDRFÜ) ügyvezető igazgatójának visszahívása ügyében. A szervezet honlapjára felkerült a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács (KDRFT) december 18-i ülésének jegyzőkönyve, amelyben új, érdekes részletek is napvilágra kerültek.
Úgy tűnik, az eseménysorozat kirobbantója a KDRFT Felügyelő Bizottsága (FB) által végzett belső ellenőrzést volt, melyet még a novemberi tanácsülésen kezdeményezett Pál Béla, a KDRFT elnöke. A Tanács úgy döntött, hogy ebbe a bizottságba felveszi tagnak László Csabát, ám az ügynökség vezetősége ezt kifogásolta. Kisebb vita után László Csaba mégis bekerült a Felügyeleti Bizottságba, amely hamarosan meg is kezdte a vizsgálatot. A decemberi jegyzőkönyv szerint Pál Béla a „vizsgálat során azt tapasztalta, hogy az Ügynökség vezető munkatársai lassítják ezt a vizsgálatot, és nem szolgáltatnak időben adatokat”. A tanácsülésen azt is hozzá tette az elnök: „ő maga is megdöbbent azon, miért okozott ekkora rémületet egy Felügyelő Bizottsági vizsgálat az Ügynökség vezetése körében, hiszen ha kiválóan minősítenek egy Ügynökséget, akkor nem lehet semmi titkolnivalója”. (A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség minősítette az ügynökséget)
Az ügyben ekkor következett be egy váratlan, a mai napig tisztázatlan fordulat. Pál Béla december 16-án látogatást tett az Ügynökségnél, ahol kiderült, hogy az Ügynökség vezetése utasítására kikérték a munkatársak telefonhívás-listáját köztük a Fejlesztési Tanács elnökének telefonjára vonatkozó adatokat is.
Részlet a jegyzőkönyvből (Pál Béla, elnök:) : „A tegnapi napon tudomást szereztem arról, hogy az Ön utasítására az Ügynökség vezetése a munkavállalók hívásairól a mobil szolgáltatótól tételes kimutatást kért az érintettek személyes hozzájárulása nélkül, valamint azzal bízta meg egy munkatársukat, hogy a híváslistákat vizsgálja át… Különösen megdöbbentőnek tartom, hogy az általam jogszerűen használt mobiltelefon híváslistáját is kikérték a beleegyezésem és tudtom nélkül, mivel, mint ahogy tudják, amellett, hogy a Regionális Fejlesztési Tanács elnökeként végzem munkámat országgyűlési képviselő vagyok. Mindez ütközik a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény előírásaival, így tehát cselekményük jogszabályba ütköző. Ezért a megfelelő jogi lépéseket megteszem. Utasítom arra, hogy az Ügynökség vezetésével járó szakmai feladatokkal, a közpénzek rendeltetésszerű felhasználásával foglalkozzon és a munkaszerződésében foglaltaknak megfelelően végezze ügyvezető igazgatói munkáját, ezt követelje meg a vezetőtársaitól is és hagyják abba a munkatársak megfélemlítését és a személyes jogaikat sértő kutakodást.”
A KDRFT elnöke levelet írt Matisz Jánosnak, melyben számon kérte ezt a személyiségi jogokat is sértő eljárást. Az ügyvezető igazgató válasza szerint „a híváslista lekérésére az adózási szabályok alkalmazása kapcsán került sor.” Azonban Pál Bélának tudomása volt arról, hogy „egy munkatárs azt a feladatot kapta, hogy vizsgálja át a híváslistákat”, emiatt az adatvédelmi biztos titkárságához fordult - derült ki szintén.
Az ülésen természetesen Matisz János is szót kapott, aki az ellene felhozott vádakra reagált. Mint elmondta, nem késleltették a vizsgálatot, csak sok időt vett igénybe az anyagok fénymásolása. Ezt azonban László Csaba, az ülésre meghívott FB tag cáfolta, szerinte egyszer sem kértek fénymásolt anyagokat.
Ezt követően Pál Béla javaslatára hirtelen előkerült az ügyvezető fizetése is. Mint a jegyzőkönyvből kitűnik, az ügynökség 800 ezer forintos fizetést ajánlott az ügyvezetőnek, amit azonban ő kevesellt, az igénye 1,2 Millió forint volt havonta. Ezt akkor a Tanács vezetése elfogadta úgy, hogy a plusz 400 ezer forintot a Nemzeti Fejlesztési ügynökség fizesse. Most azonban „Javasolja, hogy mindaddig, amíg a Felügyelő Bizottság vizsgálata le nem zárul a Tanács ne fogadja el Matisz úr teljesítményértékelését. Ez ügyvezető igazgató úr teljesítményértékelésére, valamint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által fizetett plusz 400 ezer forintnak a kifizetésére vonatkozik.” A javaslatot az ügyvezető nehezményezte.
Részlet a jegyzőkönyvből:
„Matisz János KDRFÜ KN Kft. ügyvezető igazgatója: Leginkább egy kérdést szeretne feltenni elnök úrhoz, illetve a Tisztelt Tanácshoz. Kérdezi, hogy tisztában vannak-e a Tanács tagjai azzal, hogy munkaszerződése alapján a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Operatív Programok Irányító Hatósága által jóváhagyott célfeladatok és célindikátorok teljesülése esetén a KSZ vezetői pótlékra ő jogosult. Ugyanezen munkaszerződés ugyanezen pontja alapján a KSZ vezetői pótlék SLA szerződés alapján történő kifizetéséről a munkáltatónak gondoskodnia kell. Természetesen a Tanács döntését tudomásul veszi, még ha ezzel ellentétben is határoz. Kérdezi, hogy a munkaszerződése ismertetett pontjaival tisztában vannak-e mikor a kérdésről szavaznak?
Pál Béla Tanács elnöke: Természetesen ezzel a ponttal a Tanács tagjai tisztában vannak, olyannyira, hogy annak idején nagy vitát váltott ki ügyvezető igazgató úr fizetése, amelyet a Tanács tagjai 800 ezer forintban javasoltak meghatározni, igazgató úr igénye 1,2 millió Ft volt. Erre vonatkozóan a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség azt nyilatkozta, hogy jogosnak tartják az igényt, akkor viszont fizesse az NFÜ, az általa meghatározott indikátorok alapján. Így van?
M. J. Így van.
P. B. Tehát ez a döntés nem arra vonatkozott, hogy a Tanács magától vonná meg ezt, hanem javaslatot tesz az NFÜ elnökének, hogy addig függesszék fel a kifizetést, amíg a Felügyelő Bizottság vizsgálata tart. Ha az NFÜ a javaslatot nem támogatja, illetve nem fogadja el, azt is tudomásul veszi a Tanács.”
Mindeközben bár többszöri kérdéseinkre az érintettek nem reagáltak, a KDRFT által február 4-én kiadott sajtóközlemény szerint Matisz Jánost visszahívását kezdeményezték pozíciójából. Hogy miért? A pontos választ nem tudjuk, de ez a decemberi jegyzőkönyv felvet néhány kérdést. Miért kérték ki Pál Béla, a KDRFT elnökének híváslistáját? Mit talált az érintett munkatárs Pál Béla híváslistájában, mely ekkora port vert fel? Van-e ennek köze az ügyvezető visszahívásához? Esetleg a Tanács nem kívánt többé 1,2 millió forintot fizetni Matisz Jánosnak? Milyen visszásságokat tárt fel az a belső vizsgálat, melynek tartalmáról a Tanács vezetői eddig semmilyen információval nem szolgáltak.
A teljes jegyzőkönyvet a csatolt fájlban olvashatják.
