2022. december 2.
//
Melinda névnap

Tartsd körforgásban a zöldhulladékot!

A cirkuláris modell kapcsán elsősorban a műanyag és a papír újrahasznosítására, illetve a ruhák adományozására gondolunk, pedig kézenfekvő megoldás lenne a zöldhulladék visszaforgatása is a természetbe. Pernesz Kata tájépítészmérnökkel, a VKSZ Zrt. munkatársával beszélgettünk a lehetséges alternatívákról.

Bár a műanyaghoz képest a zöldhulladék kezelése kétségtelenül kisebb ökológiai lábnyommal jár, mégis csak problémát jelent. Leginkább azért, mert – ahogy az a nevében is szerepel – a kertészkedés során összegyűjtött nyesedékre, fű kaszálékra, falevélre hulladékként tekintünk, és mind a lakosság, mind a város elvárja, hogy arról a hulladékgazdálkodó szervezet gondoskodjon: menjen el érte és dolgozza fel.

Veszprémben ennek a szolgáltató, a VHK Kft. eleget is tesz: évente kétszer, tavasszal és ősszel, négy-négy hétvégén házhoz menő rendszerben gyűjtőakciót hirdetnek. Ilyenkor a kötegekbe szedett gallyakat, zsákba helyezett lombot a lakosság kiteheti a közterületekre, amelyet a gyűjtőjárat hétköznap összegyűjt és a balatonfüredi komposztálótelepre szállít.

Emellett a szolgáltató arra is biztosít lehetőséget, hogy a helyi lakosok térítésmentesen leadják a zöldhulladékukat a cég Kistó utcai hulladékgyűjtő udvarában, amivel már sokan élnek, de még mindig nem elegen. „Sajnos még mindig számos alkalommal tapasztaljuk, hogy a gyűjtőakció időszakán kívül is tesznek ki zöldhulladékot a lakosok a közterületre, holott ez már szabálysértésnek minősül és mivel a VHK-nak nem kötelessége elszállítani a hulladékot, a feladat a VKSZ Zrt. Parkgondozási Csoportjára hárul, ami plusz energia befektetést és költséget jelent a cégnek” – mondja Pernesz Kata.

Pedig ennek nem kellene így lennie. A Balaton-parti településeken például az ügyfélszolgálatokon feliratos zsákok vásárolhatók, amelyekbe kihelyezve a zöldhulladékot a szolgáltató a kommunális hulladékkal együtt elszállítja azt. Hasonló megoldást a VKSZ Zrt. is kezdeményezett Veszprémben, vannak azonban ennél is jobb alternatívák, amelyekkel nemcsak a szállítás költségeit, de a környezeti terhelést is kivédhetjük: ha a hulladékra másodlagos nyersanyagként tekintünk és a keletkezés helyén hasznosítjuk újra.

Ne félj a komposzttól!

A zöldhulladék komposztálás során való újrahasznosítása már széles körben ismert, a gyakorlatban azonban még sokan ódzkodnak tőle. Holott fenntarthatóság szempontjából ez a legjobb megoldás: mivel a komposztba a konyhai hulladék is belekerülhet – ami a háztartási szemetünknek akár a 30%-át is adhatja –, jelentősen csökkenthetjük az ökológiai lábnyomunkat: egyrészt kevesebb szemét kerül az égetőbe, másrészt a jó minőségű humusszal javíthatjuk a levegő tisztítását végző növények kimerült talaját. Arról nem beszélve, hogy így a kiadásainkat is lefaraghatjuk.

„Továbbra is sok azonban a téveszme arról, hogy komposztálni csak családi házban lehet, hogy kellemetlen szaggal jár, vagy, hogy túlságosan nagy helyet igényel, így megfelelő információk hiányában nem mernek belevágni az emberek – mondja Kata. – Pedig ezek közül egyik sem igaz. Ismerünk például Veszprémben is olyan társasházi közösséget, amelyik felvállalta a ház melletti közterület gondozását, és az adott területen egy komposztálót alakított ki, ahova közösen gyűjtik a szerves hulladékot, hogy aztán az abból keletkező humuszt kertészkedéskor használják.”

Tévedés az is, hogy a komposztálás rendkívül bonyolult. A sikeres komposztálás alapvetően három feltétel teljesülésén múlik: a megfelelő, optimális méretű anyagok használatán, a helyes szén-nitrogén arány eltalálásán, valamint a jó szellőzésen és nedvességtartalmon. 

Nézzük sorban! A komposztba kerülhet többek között zöldség- és gyümölcshulladék, tojáshéj, kávézacc, lekaszált fű és levél, vágott virág, szobanövény, gally, lomb, faforgács, szalma és festetlen papír, a húst, olajakat, tejtermékeket, kezelt déligyümölcs héját, beteg növényeket, felmagzó gyomokat, húsevő háziállatok almát azonban kerüljük, mert ezek büdössé és meddővé teszik a komposzthalmot. Mivel a nyersanyagok annál könnyebben bomlanak le, minél kisebbek, érdemes őket felaprítani, ideálisan 4-6 cm nagyságúra.

Ezután jöhet a helyszín kiválasztása és a komposzt összeállítása. Előbbinél figyeljünk oda, hogy a komposztáló árnyékos vagy félárnyékos, lehetőleg széltől védett, jó vízelvezetésű helyre kerüljön, és mindenképpen érintkezzen a talajjal, hiszen így tudnak feljönni a földből azok a giliszták, mikroorganizmusok, gombák, hasznos baktériumok és ízeltlábúak, amelyek a hulladék lebontását végzik. Ma már egyébként rengeteg komposztáló típus közül választhatunk, a legegyszerűbb, ám az időjárásnak kitett komposztprizmától kezdve a fakeretes és főleg lombkomposztálásra alkalmas fémhálós megoldáson át egészen a műanyag komposztládáig és a kettő az egyben megoldást nyújtó, zöldségtermesztésre is alkalmas komposztáló kasig. Kata szerint ugyanakkor, ha már odafigyelünk a fenntarthatóságra, kerüljük a műanyag verziót, a raklapból összeállított komposztáló sokkal környezetbarátabb.

Az összeállítás titka a rétegzés, valamint a nitrogénben gazdag zöld és a magas széntartalmú barna hulladék helyes, 3:1 aránya. A komposzthalom aljára ezért először kb. 20-30 centiméteres rétegben helyezzünk faágakból álló barna anyagot, amely biztosítja a szellőzést, majd jöhet 10-30 cm vastagságban a 3 rész zöld konyhai és kerti hulladékból (pl. friss fű) és 1 rész barna anyagból (pl. száraz levelek, faforgács) álló keverék.

A komposzthalmot 4-6 hetente kell teljesen átforgatni, a kész komposztot pedig érdemes átrostálni. A komposztálási folyamatot jellegzetes, a friss erdőtalaj illatára emlékeztető szag kísérheti, az érett anyag pedig laza, barnás színű, és olyan, mint a nedves szivacs: nem száraz, de nem is csöpög.

Az új trend: a magaságyás

Komposztálni azért is kifizetődő megoldás, mert széles a felhasználási köre: a jó minőségű humuszt használhatjuk a fák, bokrok, veteményeskert ágyásaiban, de balkonládákban és a szobanövények talajának feljavítására is, sőt, akár a magaságyásban is.

„Az elmúlt években egyre jobban megfigyelhető az a trend, hogy a 20-30-as korosztály is szívesen termeszt magának saját fűszereket, zöldségeket, gyümölcsöt. Ők már nem feltétlenül nagy veteményeskertben gondolkodnak, hanem olyan alternatívákban, mint amilyen a magaságyás. De akár egy kis teraszon, néhány balkonláda is alkalmas egy-két fűszernövény és palánta nevelésére. Ez azért nagyon jó, mert amellett, hogy korlátozott helyen is lehetővé teszi a zöldségtermesztést, a kertben keletkezett hulladékot és a komposztot is fel tudjuk használni hozzá” – mondja Kata.

Ráadásul utóbbit sem csak akkor, amikor már megérett. A magaságyás rétegeinek kialakítása ugyanis egyaránt kíván meg kész komposztföldet és éretlen komposztot, illetve kerti hulladékot. Elsőként az ágyás méretének megfelelően egy ásónyom mély gödröt kell ásnunk, amibe a kb. 80 cm magas faváz elkészítése után 30 cm magasságig jó szellőzést biztosító fanyesedéket és szecskát tehetünk. A következő réteget az éretlen komposzt adja, de használhatunk konyhai hulladékot is, mindennek tetejébe pedig kerti földet terítsünk egészen az ágyás peremétől számított 20 centiméter magasságig. A vakondok kivédése érdekében egy finomlyukú dróthálót is elhelyezhetünk itt, a magaságyás tetejére pedig végül aprómorzsás komposztföldet halmozzunk. Összességében így folyamatos körforgásban tarthatjuk a zöldhulladékot.

Vegyél példát a rétről, az erdőről!

Mi van azonban akkor, ha valaki úgy érzi, a fenti megoldások egyike sem fér bele jelenleg az életébe, de szeretné tudatosabban felhasználni a zöldhulladékát annál, hogy a hulladékudvarban leadja? Van erre is alternatíva – állítja Kata.

„A természetben a szerves anyagok folyamatos körforgásban vannak: az erdőkben lehulló faleveleket például senki nem gyűjti össze, hanem az így felhalmozódó avar lebomlik, állandó tápanyagot biztosítva a fáknak. Ezt a tudást a saját kertünkben, udvarunkon, a parkjainkban is felhasználhatjuk a talajtakarás során. Ha például valaki gyakrabban vágja a füvet, ezentúl a kaszálékot ne gyűjtse össze, hanem terítse el a gyepfelületen, hogy a tápanyag lebomlás utánazonnal visszakerülhessen a talajba. Kevésbé intenzív használatú területen a lombot sem muszáj összegyűjteni. De a téli, tavaszi metszéskor keletkezett ágakat is vissza lehet teríteni a cserjefelületek alá felaprítva, amit ha megfelelő vastagságban teszünk meg, a gyom feljövetelét is megakadályozza. A parkgondozás során mi is ezt a technikát alkalmazzuk egyébként: egy nagy teljesítményű ágdarálóval a metszés során összeaprítják a kollégák a nyesedékeket, majd azt rögtön elterítik a helyszínen. Így egyáltalán nem kell mozgatni a hulladékot.”

De számos apró trükk létezik még, amelyekkel a hulladék mennyisége eleve csökkenthető. „Egy jól megválasztott növénnyel nagyon sok fenntartási problémát meg lehet előzni, és ahogy a városban elindítottuk a Vadvirágos Veszprém programunkat, úgy ezt a mintát a kiskertekben is lehetne alkalmazni” – teszi hozzá Kata.

Már csak azért is, mert a jövő egyre inkább a körforgásos modell felé mutat. „Igaz, ez még lassú folyamat, és bizonyos szabályokat itt is be kell tartani, hosszú távon azonban érdemes lenne megfontolni, hogy nem muszáj mindent hulladéknak tekinteni.”

A cikk eredetileg a Veszprém Portré 2020/4. számában jelent meg.

Bertalan Melinda
Domján Attila

További cikkek

Közel nyolcszáz diák látogatott el a Pannon Egyetem nyílt napjára
Közel nyolcszáz diák látogatott el a Pannon Egyetem nyílt napjára
A Pannon Egyetem szerdán rendezte meg hagyományosnak számító nyílt napját a B épület aulájában, ahová a középiskolai diákokat, tanárokat, illetve a szülőket is várták. Több mint hétszázötvenen vettek részt a programokon.
A húsvéti szentmisével nyitja meg kapuit a székesegyház
A húsvéti szentmisével nyitja meg kapuit a székesegyház
Bár a várban található egyházi épületek felújítása csak 2025-ben készül el, az Európa Kulturális Fővárosa évben szinte minden munkálatot szüneteltetnek majd.
Nyugodtabban fordult rá Veszprém az adventi időszakra
Nyugodtabban fordult rá Veszprém az adventi időszakra
Persze minden relatív, az is, hogy november mennyire volt nyugodt, de az tény, hogy az októberi energiaválsággal kapcsolatos korlátozások után novembert már inkább az építkezések, programok és néhány meglepő sporteredmény jellemezte. Havi hírösszefoglalónkban felidézzük ezeket.
Nem csökken a karácsonyi fenyők forgalma egy felmérés szerint
Nem csökken a karácsonyi fenyők forgalma egy felmérés szerint
A drágulás ellenére sem csökken a karácsonyi fenyők forgalma, főképp a nagyobb és drágább fákat keresik majd a vevők - közölte az MTI-vel csütörtökön az Agroinform.
A nemzeti konzultáció az egyik válasz az elhibázott brüsszeli szankciókra
A nemzeti konzultáció az egyik válasz az elhibázott brüsszeli szankciókra
Az elhibázott brüsszeli szankciókról és a magyar kormány erre adott válaszairól tartott közös sajtótájékoztatót Ovádi Péter, országgyűlési képviselő és Soltész Miklós, egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár szerdán délután Veszprémben. A sajtótájékoztatón bemutatták a legújabb nemzeti konzultáció témaköreit is, valamint kiderült, miért fontos az, hogy minél többen részt vegyenek a kitöltésében.