Nem véletlen van két szavunk is arra, ha valaki a várható időjárásról beszél. Bár sokszor ugyanarra használjuk őket, mégsem ugyanaz az időjárás-előrejelzés és az időjóslás. Amíg előbbi tudományos alapokon és pontos méréseken nyugszik, valamint nem kockáztat meg 4-5 napnál hosszabb távra előrelátni, addig a másik – nevéből adódóan – pusztán jóslásokba bocsátkozik.
Hogy miért aktuális ez a téma most?
Mert ismét megjelentek az interneten azok a szalagcímek, amelyek az előttünk álló extrém hideg télről, már-már jégkorszak beköszöntéséről szólnak. Ugyanúgy, ahogy a korábbi években mindig.
Arról, hogy ezek mennyire megalapozottak és Veszprémben mire számítsunk a téli hónapokban, a Vmeteo egyik szerkesztőjét, Cseh Zoltánt faggattuk.
Veszprém, ahol összeérnek a Bakony és a Balaton felhői
Mindenekelőtt azonban vizsgáljuk meg közelebbről, hogy mi jellemző Magyarország és benne Veszprém éghajlatára! Előre szólunk, orvosi ló vagyunk a meteorológusoknál.
– Veszprém egy fennsíkon helyezkedik el, melynek időjárására a Bakony és a Balaton egyaránt hatással van. A magyarországi éghajlati körzeteket tekintve a mérsékelten hűvös - mérsékelten száraz és a mérsékelten hűvös - száraz határán fekszik. Mivel a város időjárása sokszor a fent említett helyi tényezőkön múlik, többször tapasztalhatunk az országos előrejelzéstől kissé eltérő időjárást: tartósabban megmarad a köd, tovább szemerkél az eső, vagy éppen elkerüli a csapadék. A VMeteo.hu előrejelzéseiben minden alkalommal megjelennek ezek a Veszprémre jellemző sajátosságok a sok-sok éves tapasztalat alapján - meséli Zoltán, hogyan épül fel egy előrejelzés náluk.
A medve árnyéka már kevés a pontos előrejelzéshez
Számos népi hiedelem él az időjárás-előrejelzéssel kapcsolatban, de hogy az ezzel foglalkozó szakembereknek ne kelljen mindig a madarakat, vagy a nyugati égboltot figyelniük, ma már pontos mérőműszerek állnak a rendelkezésre. A Vmeteo-sok is több ilyet üzemeltetnek a térségben. Zoltánnál arról is érdeklődtünk, hogyan működik amatőr portáljuk professzionális megoldásokkal.
– Az oldalt a Veszprémi Amatőr Meteorológusok Egyesülete működteti, ez biztosít jogi hátteret a tevékenységünknek, így tudunk például támogatásokat fogadni. Takács (Taki) Lajossal közösen zajlik a mindennapi munka. A leglátványosabb része talán a napi kétszer frissülő előrejelzés a weblapunkon, illetve a folyamatos kommunkáció a Facebook-oldalunkon az év mind a 365 napján. Mellette meteorológiai állomást is üzemeltetünk többek között Veszprémben, de jelenleg összesen 9 állomás adatai érhetők el nálunk, melyet Taki telepített különböző együttműködéseknek köszönhetően és tart karban. A legfrissebb helyszínünk Zabar, a fagyzugairól ismert település, érdeklődve várjuk a téli minimumokat onnan. A közelmúltban közreműködtünk egy veszprémi légszennyezettséget mérő állomás telepítésénél is, így ezek az adatok is hamarosan felkerülnek az oldalunkra.
A Veszprémre vonatkozó meteorológiai előrejelzések az interneten ingyenesen elérhető időjárás előrejelző modellek alapján készülnek kiegészülve a helyi sajátosságokkal, tapasztalatokkal. Ezek a modellek egyébként egyre pontosabbak, részletesebbek és megbízhatóbbak ilyen kis területre is, mint a város, de még sokáig fontos szempont marad az emberi tényező.
Mi sem húzhatjuk ki magunkat a felmelegedés problémájából
Kíváncsiak voltunk arra, hogy a Vmeteo-nál hogyan vélekednek az olyan problémákról, mint a globális felmelegedés, a hőmérsékleti és más időjárási adatokból kimutatható-e Veszprémben is változás?
– Magyarország különösen érzékeny a globális éghajlatváltozásra (nem okoz mindenhol felmelegedést), hiszen a csapadékos óceáni, a szélsőséges hőmérsékletű kontinentális és a mediterrán éghajlat egyaránt hatással van időjárásunkra. Riasztóan emelkedik az átlaghőmérséklet, a csapadék pedig gyakran hektikus, sokáig száraz az idő, majd rövid idő alatt nagy mennyiségű eső érkezik. Ezeket a szélsőségeket Veszprémben is érzékelhetjük - támasztja alá Zoltán azt, amit mindannyian érzékelünk.
Elsején még felesleges a hóvégi időjárást figyelni
Nem véletlen, hogy a tévében és a komolyabb időjárás-előrejelző portálokon sincs néhány napnál hosszabb előrejelzés. Zoltán elárulta, hány műszerre lenne szükség ahhoz, hogy ez mégis megvalósulhasson.
– Jellemzően 3-4 napra lehet hozzávetőlegesen pontos előrejelzést adni. Minél távolabb van az időpont, annál nagyobb a bizonytalanság, 1-2 hétre előre inkább csak tendenciát lehet megállapítani.
Ahhoz, hogy tűpontos előrejelzést lehessen készíteni, ismerni kellene a Földet körülölelő légréteg teljes egészét a talaj szintjétől 10 km magasságig. Minden egyes köbméterében pontos adatok kellenek a hőmérsékletről, légmozgásról, páratartalomról. Ha ezeket ismerjük, akkor már ki tudjuk számolni, miként befolyásolják egymást, vagyis milyen időjárást okoznak. Ez azonban összességében rengeteg adat és információ lenne, amit képtelenség feldolgozni. A földi mérések még könnyen kivitelezhetőek, de vizen és a körülöttünk lévő légrétegekből már nem egyszerű adatokat szerezni ilyen nagy számban. Egyelőre ott tart a technika, hogy a magasból csak közelítő értékeket kaphatunk, a pontos eredményhez pedig pontos adatok szükségesek. Ez okozza a problémát és a bizonytalanságokat. Összesen egybilliárd mérőpontra lenne szükség ahhoz, hogy tökéletessé váljon az előrejelzés. Annak ellenére, hogy sokat fejlődött ez a terület az elmúlt 50 évben, még nem tartunk ott, hogy ennyi adatot kezelni lehessen, de a cél adott.
Ha egy cikk azt ígéri, hogy november közepén elárulja, milyen időjárás lesz februárban, nehogy megnyissa!
Ahogy Zoltán már említette, tendenciákról lehet beszélni, de minden kétséget kizáró előrejelzésről 3-4 napnál távolabb nem, de az utolsó szó, mindig az időjárásé. Számos hírportál mégis vezető anyagban hozza a messzemenő jóslatokat.
– Minden év novemberében megjelennek a különböző ”tudományos” forrásra hivatkozó, világvége telet jósló cikkek. Nemrégiben az interneten is keringett erről egy kép, Goda Zoltán gyűjteményéből szépen megmutatkozik, milyen kemény teleket vizionáltak az írások. Én nem emlékszem ilyen időjárásra, pedig figyelemmel kísérem mindennap.
Goda Zoltán által készített montázs arról, hogy 2011 óta minden évben megjósolták az extrém hideg telet a különböző hírportálok
Az idei év októberében például bombaként robbant a hír, hogy nem kezdődött el a jegesedés az északi sarkon, ezért kemény telünk lesz. A hír első része igaz, de mivel erre még nem volt példa, nem tudjuk pontosan, hogy milyen hatással lesz ez az időjárásunkra. Legutóbb 2012-ben volt ennyire alacsony kiterjedésű a jégtakaró északon, akkor többnyire az átlagosnál enyhébb idő volt a téli hónapokban, ez alól február első fele volt kivétel, akkor azonban -4,6°C volt az átlaghőmérséklet Magyarországon. A megbízható tudományos vélekedés az, hogy a téli hónapokban gyengébb lesz a nyugatias áramlás Európa felett, ami az enyhébb levegő szállításáért felel, ezzel együtt nem állítható az, hogy extrém hideg lesz. Várhatóan az átlagosnál enyhébb és hidegebb időszakok váltakoznak, esetleg szélsőértéket is elérve, de ahogy arról már beszéltem, nincs értelme ilyen távlatokban bármit is magabiztosan állítani.
Azt azonban garantálhatom, hogy a VMeteo.hu oldalon mindig a legjobb tudásunk szerint jelezzük előre az időjárást, ahogy azt tesszük már 16 éve.
A Vehir.hu friss időjárásjelentéseit minden esetben a Vmeteo előrejelzéseiből állítjuk össze, Veszprémre és a térségre szabva. (a szerk.)
