Elsőként a brit Financial Times cikkezett arról, hogy a szigetországban a koronavírustól való félelem miatt az emberek egyre több végrendeletet írnak, bebiztosítva szeretteiket, hogy egy esetleges tragédia után a megfelelő helyen maradjon a vagyon. A cikk hozzáteszi, hogy Nagy-Britanniában az emberek felének van „csak” végrendelete, most viszont az ügyvédi irodák megfeszített munkában dolgoznak az újabb és újabb ilyen jellegű megbízatásokon.
Magyarországon jóval alacsonyabb az arány, megközelítőleg a lakosság 10%-a írt végrendeletet. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara 2018-as felmérése szerint viszont így is sok a tévhit a végrendelkezéssel kapcsolatban.
Arról, hogy a magyar törvények szerint egy végrendelet milyen formában érvényes és miről rendelkezhetünk benne, dr. Herczeg Attila ügyvédet kérdeztük.
Ha az örökhagyó készített végrendeletet, akkor ez lesz az irányadó és nem a törvény. Ehhez azonban fontos, hogy a végrendelet érvényes legyen. A törvény előír bizonyos szabályokat a végrendelettel kapcsolatban. Ha ezeket nem tartják be, akkor a végrendelet érvénytelen lesz. Ilyen esetben pedig csak a törvény szerinti öröklés valósulhat meg.
Végrendelkezni közvégrendelettel, vagy írásbeli magánvégrendelettel és kivételesen szóbeli végrendelkezéssel is lehet,
magyarázza Herczeg Attila a három lehetőséget végakaratunk megfogalmazására.
Közvégrendeletet közjegyző előtt lehet tenni, és szigorú formai előírásai vannak. A közvégrendelet alaki érvényességére a közjegyzői okiratok érvényességére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
Az írásbeli magánvégrendeletet a végrendelkező akár maga írhatja, akár mással írathatja. Viszont a gépírás akkor sem számít saját írásnak, ha magától a végrendelkezőtől származik.
Gyorsírással vagy a közönséges írástól eltérő egyéb jel- vagy számjegyírással készült magánvégrendelet érvénytelen. Az írásbeli magánvégrendelet alaki szempontból akkor érvényes, ha készítésének ideje az okiratból kitűnik, továbbá ha a végrendelkező azt
- sajátkezűleg írt végrendelet esetén elejétől végéig maga írja és aláírja;
- más által írt végrendelet esetén két tanú együttes jelenlétében aláírja, vagy ha azt már aláírta, az aláírást két tanú előtt, azok együttes jelenlétében a magáénak ismeri el, és a végrendeletet mindkét esetben a tanúk is - e minőségük feltüntetésével - aláírják; vagy
- a sajátkezűleg írt vagy más által írt végrendeletet aláírja, és akár nyílt, akár zárt iratként a közjegyzőnél - végrendeletként feltüntetve - személyesen letétbe helyezi. - Idézte Herczeg Attila az ide vonatkozó törvényeket.
Szóbeli végrendeletet az tehet, aki életét fenyegető olyan rendkívüli helyzetben van, amely írásbeli végrendelet tételét nem teszi lehetővé. A szóbeli végrendelet akkor érvényes, ha a végrendelkező két tanú együttes jelenlétében a tanúk által értett nyelven végakaratát egész terjedelmében szóban - vagy jelnyelvet használó végrendelkező esetén jelnyelven - előadja, és egyidejűleg kijelenti, hogy szóbeli nyilatkozata az ő végrendelete.
Tehát végrendelkezni e három módon lehet, de hogy pontosan mi képezheti a végrendelet tárgyát, arról Attila így nyilatkozott portálunknak:
Az örökhagyó a halála esetére vagyonáról vagy annak egy részéről végintézkedéssel szabadon rendelkezhet. Vagyis bárki dönthet úgy, hogy szeretne végrendelkezni. Megteheti ezt minden vagyonával kapcsolatban, de arra is van lehetőség, hogy csak egy részéről döntsön ő maga. Ez utóbbi esetben a végrendeletben nem szereplő vagyon sorsa a törvényes öröklés szabályai szerint dől el.
Mi történik abban az esetben, ha formai szempontból a végrendelet érvényes, azt mégis megtámadja valaki a bíróságon? Mikor van erre lehetőség, kérdezzük Herczeg Attilától.
A nyilvánvalóan jó erkölcsbe ütköző, az érthetetlen, lehetetlen és ellentmondó feltétel érvénytelen. Megtámadásra az jogosult, aki az érvénytelenség vagy a hatálytalanság megállapítása esetén maga örökölne, vagy a végintézkedéssel reá rótt kötelezettségtől vagy más tehertől mentesülne.
Ezek után vizsgáljuk meg azt a lehetőséget is, ami jelenleg a magyarok 90%-ánál fennáll, azaz, ha nincs érvényes végrendelet!
Herczeg Attila elmondása szerint örökölni két úton lehet: vagy a törvény által meghatározott törvényes örökösként, vagy az örökhagyó akaratából végintézkedés alapján. A törvény, ebben az esetben a Polgári Törvénykönyv tartalmazza az örökléssel kapcsolatos szabályokat. Meghatározza, hogy kik azok a rokonok, akik az örökhagyó örökösei lehetnek, és milyen sorrendben. Ezt hívjuk törvényes öröklésnek, hiszen nem az örökhagyó dönti el, hogy vagyona kire szálljon, hanem maga a törvény.
A Polgári Törvénykönyv által meghatározott törvényes öröklési rend alapvető rendelkezései az alábbiak:
Leszármazók öröklése: törvényes örökös első sorban az örökhagyó gyermeke. Több gyermek fejenként egyenlő részben örököl. Az öröklésből kiesett gyermek vagy távolabbi leszármazó helyén egymás közt egyenlő részekben a kiesett gyermekei örökölnek.
Házastárs öröklése leszármazó mellett: az örökhagyó házastársát leszármazó örökös mellett megilleti
- a holtig tartó haszonélvezeti jog az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon; és
- egy gyermekrész a hagyaték többi részéből.
Az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon a házastárs által megörökölt haszonélvezeti jog nem korlátozható, és a házastárssal szemben megváltása nem igényelhető a leszármazók részéről.
