Ovádi Péter (Fidesz) azt mondta: Veszprém Magyarországon - Pécs után - másodikként válhat Európa kulturális fővárosává 2023-ban, amivel régi álom valósul meg a veszprémiek számára. Hangsúlyozta: a veszprémi pályázat erős pontja volt, hogy a Bakony- Balaton régióval együtt indultak a címért. Rámutatott: a világjárvány miatt Veszprémnek is sok felkészülési eseményt le kellett mondania, a helyi éttermek, színházak, koncerthelyszínek is nagy kihívásokkal néznek szembe.
A koronavírus okozta gazdasági sokkhatás leküzdése után 200 százalékon kell dolgozni azért, hogy 2023 olyan év legyen, amelyet megálmodtak.
Ezért - folytatta - arra kérnek felhatalmazást a parlamenttől, hogy mindent a lehető leggyorsabban, de a lehető legnagyobb körültekintéssel készítsenek elő 2023-ra.
Ovádi Péter (fotó: MTI, archív)
Potocskáné Kőrösi Anita (Jobbik) nem vitatta, hogy fontos törvényjavaslatról van szó, de szerinte az előterjesztés buktatókat is rejt. A vizes VB többszörösére növekedett költségvetésére utalva felvetette: jelenleg 88,5 milliárd forintból tervezik a kulturális fővárosi címhez kapcsolódó programokat és infrastrukturális beruházásokat, de kérdés, hogy a végén mennyibe kerülnek majd. Aggályosnak tartotta a közbeszerzési eljárásoktól való mentesülést is, szerinte ezt az idő rövidsége nem indokolja.
Nacsa Lőrinc (KDNP) a jobbikos képviselő szavaira reagálva azt mondta: igenis indokolt az a "gyorsítósáv", amelyet a parlament meg szeretne adni a kormánynak, annak érdekében, hogy a rendezvénysorozathoz kapcsolódó beruházások megvalósuljanak. Hangsúlyozta: az európai kulturális főváros sikere nemzeti érdek, Veszprém és a régió ezáltal Európa figyelmének középpontjába emelkedhet. A javaslat hatékony közpénzfelhasználás mellett biztosítja, hogy a programokhoz kapcsolódó fejlesztések elkészüljenek 2023-ig.
Nacsa Lőrinc (fotó: MTI, archív)
Mesterházy Attila (MSZP) hangsúlyozta: veszprémiként büszke arra, hogy a város, és a térség Európa kulturális fővárosa lesz. Fontosnak tartotta, hogy az időbeni elkészüljenek a programokhoz kapcsolódó projektek, ugyanakkor az átláthatóság megteremtése érdekében azt szorgalmazta: adjanak "rálátási lehetőséget" a beruházások lebonyolítására a helyi ellenzéknek vagy az általuk jelölt civil szakértők számára. Azt is kiemelte: akkor lesz igazán sikeres a program, ha a megvalósuló beruházások nem "egyszeri attrakciók" lesznek, nem csak 2023-ra szólnak, hanem később is szolgálják majd az ott lakók érdekeit. Jelezte: érti a közbeszerzésekkel kapcsolatos jobbikos aggályokat, de mégis azt javasolja az MSZP-nek, hogy támogassa a javaslatot.
Mesterházy Attila (fotó: MTI, archív)
Ritter Imre német nemzetiségi képviselő reményét fejezte ki, hogy a javaslat alapján a programsorozat szervezése, a beruházások előkészítése időben elkezdődik és a korábbi pécsi programnál sikeresebben fog megvalósulni. Hangsúlyozta: Veszprém megye a magyarországi németség tradicionálisan lakott régiója. Azt kérte: a szervezők a rendezvények sokszínűsége érdekében vonják be a programsorozat előkészítésébe a megyei és az országos nemzetiségi önkormányzatok és civil szervezetek kulturális szakértőit is.
Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára osztotta Ritter Imre véleményét abban, hogy a német nemzetiséget be kell vonni a programsorozatba. Mint fogalmazott, a németség az elmúlt években hatalmas munkát végzett ott.
Potocskáné Kőrösi Anitának (Jobbik) azt felelte: nem magyar jelenség, hogy drágulnak a beruházások. Emlékeztetett arra, amikor Pécs volt Európa egyik kulturális fővárosa, a rendezvénysorozat után számos megújult épület gazdagította a várost. Úgy látta: a veszprémi beruházások az egész térséget szolgálják.
Az ülésen elnöklő Brenner Koloman a vitát lezárta.
