Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2024. június 16. Jusztin
Veszprém
23°C
2024. június 16. Jusztin
Veszprém
23°C

Könyvsorozat jelenik meg a Séd folyóiratból

2020. december 16. 21:24
Könyvsorozat indul a Séd kritikai lapból, az első kötet pedig – mely Csuhai István szobrokról szóló írásait tartalmazza – Szobornék városa címmel még ebben az évben a polcokra kerülhet.

Csuhai Istvánnak, az Élet és Irodalom hetilap versrovat-vezetőjének nevét néhány éve a veszprémi olvasóréteg is gyakrabban láthatja, hiszen a Séd folyóirat rendszeres publicistája. A könyvsorozat a Sédhez kapcsolódó anyagokból fog válogatni, a szóban forgó kötetet pedig az OOK-Press Kft. adja ki.

Arról, hogy miként került az író a Séd lap szerzői közé a következőket mondta:

„Van egy 2013 óta működő szobros bloggom, „Csak a képre emlékezem” a címe és a csuhai.com címen érhető el, ahol különböző formákban foglalkozom a köztéri – főként 1945 és 1990 között állított - szobrokkal. Valamikor egyetlen szoborról írok, de előfordul olyan is, hogy pályaképet írok, ahol egy szobrász munkásságával foglalkozom.

2016-ban jelent meg Bors István Fiú kecskével című veszprémi szobráról az írásom, ezt olvasva keresett meg Ladányi István – akivel régóta jóban vagyunk -, hogy mi lenne, ha a Sédben közölnék az írást.

A főszerkesztő Géczi Jánost is régóta ismerem, az ő személyük tehát nekem garancia volt.

A kötet tizennégy írásomból áll, döntő többségüket a Sédbe írtam, Dénes Tamás remek tördelésének köszönhetően könyvként egészen különleges látványa lesz; a szöveg az általam készült fotókkal egészül ki. A kötet szerkesztője Ladányi István, az ötletgazda és az egész ügy menedzselője pedig Géczi János.

A könyvben az 1961 és 1987 közötti időszakban a városban felállított szobrokról van szó, engem ez a korszak foglalkoztat.

Veszprémben az ’egyetemváros’ lakótelepe igazi kincsesbánya, ennek egyik oka, hogy a szocializmus időszaka alatt hazánkban is létezett az úgynevezett kétezrelékes törvény, amely előírta, hogy az állami építészeti beruházások két ezrelékét műalkotások létrehozására kell fordítani”.

Csuhai István, kép: Seres FlóraCsuhai István, kép: Seres Flóra

Talán nem túl gyakori az irodalom és a képzőművészet ily módon történő találkozása. Csuhai István ennek a különleges műfajnak ismerőjeként a következőket mondta a munkafolyamatról: „Nekem muszáj látnom a szobrokat élőben, tehát ha tudok, akár többször is elmegyek, körbejárom, lefotózom, és amikor otthon a gépre töltöm a fotókat, addig nézegetem őket újra és újra, amíg egyszer csak be nem villan valami, hogy miként is lehetne írni róluk. Én főként ún. zsánerszobrokról írok, politikai szobrokról ritkábban.".

Csuhai szobrok iránti érdeklődése messzire nyúlik vissza: „Bölcsész vagyok, irodalommal foglalkozom, de a társművészetek mindig is jelen voltak az irodalom mellett. Már gyerekként is szívesen fényképeztem szobrokat, mondok egy példát, ami a szobrok mellett szól:

ha az utcán lencsevégre kapsz egy embert, valószínűleg megfordul, és megkér, azonnal töröljem ki a fényképet. A szobrok közül még egyik sem háborodott fel, ráadásul nem véletlen vannak a tereken, hiszen a „közhöz” tartoznak, és a cél, hogy minél több ember beléjük ütközzön, minél többen lássák őket.

A könyvben a legtöbbet szerepeltetett szó a teresedés lett, ami egy furcsa kifejezés, de ezzel arra utalok, hogy a műalkotás maga hozza létre a saját városi terét. Arra kifejezetten figyelni szoktam, hogy ha egy mondjuk tizenhétéves fiatal rátalál a szövegemre, akkor megbízható információt kapjon, és kedvet hozzak neki a műhöz, ugyanakkor, ha akadémikus olvassa a soraimat, ő se vonja fel a szemöldökét. De szobrokról a laikus Laikus nézőpontjából írok, nem pedig a képzett művészettörténész megközelítéséből.”.

Szabó Eszter
Domján Attila
további cikkek
Kiosztották a Magyar Mozgókép Díjakat Kiosztották a Magyar Mozgókép Díjakat A Semmelweis kapta a legjobb játékfilmnek járó díjat, a legjobb rendező pedig annak alkotója, Koltai Lajos lett. Breier Ádám, a Lefkovicsék gyászolnak rendezője bizonyult a legjobb elsőfilmesnek, a Bolond Istók pedig a legjobb tévéfilmnek járó elismerést vihette haza a veszprémi Petőfi Színházban tartott szombat esti gálán. ma 15:05 „Még a beton is érzéki” - bemutatták a Kaláka filmet „Még a beton is érzéki” - bemutatták a Kaláka filmet A Magyar Mozgókép Fesztiválon mutatták be az ötvenöt éve alakult Kaláka együttesről szóló másfél órás dokumentumfilmet, noha az is kiderül belőle, nem szeretik, ha a Kaláka szócska után még az ’együttes’ is odakerül, hiszen a Kaláka önmagában is a közös munkára, a szórakozva dolgozásra utal. tegnap 21:45 77 élmény egyetlen éjszaka alatt 77 élmény egyetlen éjszaka alatt Péntek délelőtt jelentették be a jövő hét szombati, Múzeumok Éjszakája programsorozat részleteit a Városházán. Néhány óra alatt olyan gazdag kulturális élményekben részesülhetünk, amire máskor egy teljes év sem lenne elegendő. 2024. június 14. 18:12 Hetedszer is megszervezik Juhannus-napot Hetedszer is megszervezik Juhannus-napot Június 22-én ismét megszervezi a Veszprémi Magyar-Finn Egyesület a hagyományos Juhannus-napot a Kolostorok és Kertekben. Részletes program a cikkünkben. 2024. június 14. 14:13

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.