Farkasházy Tivadar mellett Esterházy Péter és Csányi Vilmos is látható egy MSZP-s kampánykiadványon. Egy, az egri Érsekkertben történt faültetés után készült képen láthatók együtt Nagy Imrével, a város korábbi szocialista polgármesterével, a párt egri vezetőjével. Nagy Imre a szórólapon úgy fogalmaz: „A gondolkodó emberre számítok, aki a saját szemének hisz, aki kérdez, aki kíváncsi, akinek van véleménye. Számítok Önre!"
Farkasházy Tivadar és Csányi Vilmos már korábban is exponálta magát szocialista rendezvényeken, Esterházy Péter viszont még nem kampányolt az MSZP mellett. A Heti Válasz felhívta az írót, aki szűkszavúan csak annyit közölt: nem volt tudomása a dologról, és tiltakozik. Jogi lépéseket nem tervez, de alkalmasint ki fog adni egy sajtónyilatkozatot az üggyel kapcsolatban.
Úgy tűnik, a szocialisták rendre megpróbálják saját politikai céljaik szolgálatába állítani az írót: 2006-ban Gréczy Zsolt - akkor a Népszabadság újságírója, azóta Gyurcsány Ferenc tanácsadója - hívta fel Esterházyt, hogy véleményét kérje az őszödi beszédről. Gréczy a többi közt a következő (Gyurcsány-apológiának is beillő blogjában azóta rendre visszaköszönő) „kérdéseket" tette fel az írónak: „Tényleg azért tüntetnek tíz-tizenötezren, mert gyűlölik a miniszterelnököt? Esetleg azért, mert nem képesek elviselni, hogy az általuk támogatott politikus és vallott világnézet nyolc évig ellenzékbe szorulhat?", illetve „Mindenki volt már hatalmon, és mintha túl egyszerű lenne a feltett kérdés: ki hazudik? Az az ember, aki két éve miniszterelnök, és az emberek többsége négy éve a nevét sem tudta, de most maga vallotta be, hogy becsapta az embereket? Vagy legfőbb vetélytársa, aki tizenhat éve szerepel az első vonalban, és mondott már mindent és mindennek az ellenkezőjét?"
Esterházy pedig számos ponton ellentmondott nemcsak az ellenzék, de Sólyom László helyzetértékelésének is. „Mintha valóban valaminek a végére értünk volna, meg kéne állni és körülnézni. Többek közt a tükörbe is, hogy ki is az, akit ott látunk. Egyáltalán, tiszteletet mutatni a valóság iránt. Énszerintem is személyek tudnak morális válságba kerülni, egy egész ország nehezen, de mintha mégis volna valami közös vacakság, amit akár nevezhetnénk morális válságnak" - állította az író.
„Ezeknek a napoknak a főszava a hazugság. Helyesen. De hazugság volna azt állítani, hogy ez kizárólag Gyurcsányról szól. Én nem szeretem politikusokkal kapcsolatban az utálni, szeretni szavakat használni, szerintem nem idevalók, de jó, legyen, szóval, lehet Gyurcsányt utálni, de nem kéne evvel a józan eszünket is elveszteni. Ha kicsit nyugodtan elolvassuk a szövegét, az egy nagyon is erkölcsi alapozású szöveg. Épp azt mondja, hogy elég a hazudozásból, és legyen vége a kivételezősdinek. A privilégiumoknak. Nem a Fidesz privilégiumainak, hanem az övékének, értsd meg, bazmeg, rólad van szó, mondja mintegy Gyurcsány az elvtársainak.
Tartanék egy kis stiláris pihenőt: vagy húsz éve írtam már, az az ország is ez az ország volt, ha más is, hogy már régóta nem úgy van, hogy csak a kocsisok beszélnek úgy, mint a kocsisok, mindnyájan így beszélünk, ez akkor is igaz, ha konkrétan én, te, ő nem így beszélünk. Tehát szemforgatás ezen nagyon felháborodni, miközben persze szeretnénk, hogy legalább a miniszterelnök lenne finom úr. Gyurcsány kétségkívül nem az, igaz, soha nem is mondta, hogy az volna. Nincsenek finom urak és hölgyek, legföljebb mintegy véletlenül elszórva, egy-egy. Ez csak annyiban tartozik ide, hogy a valóságtisztelethez tartozik. Szóval hogy milyen úr, milyen finom, mit is akarunk ezen érteni 2006-ban, hacsak nem egy Krúdy-hőst vagy a snájdig Jávor Pált? - A miniszterelnök valóban nem adta meg stilárisan a tiszteletet a miniszterelnöknek" - mondta ki az azóta elhíresült mondatokat is Esterházy.
