Az Országgyűlés 2013-ban nyilvánította január 19-ét a magyarországi németek elhurcolásának és elűzetésének emléknapjává; 1946-ban ezen a napon hagyta el Magyarországot az elüldözött német nemzetiségűeket szállító első vonatszerelvény.
Kovács Zoltán a bejegyzésében emlékeztetett, 75 évvel ezelőtt ezen a napon indult el Budaörsről az első vonatszerelvény, amely az elüldözött német honfitársainkat szállította el az ország területéről. Amikor az első marhavagonok elindultak Németországba, a magyarországi németek kitűzték a vagonokra a magyar zászlót, amire azt írták: "Isten veled, Hazánk!"
"Ahogy pár évvel ezelőtt Orbán Viktor miniszterelnök is mondta, a diktatúrában is a haza az egyetlen, ami nem árulhat el - azt csak ember teheti" - hangsúlyozta az államtitkár. Hozzátette, csupán egy nap alatt ezer embert vittek el. Amit akkor hivatalosan csak kitelepítésnek hívtak, valójában sokkal több és kegyetlenebb volt annál.
A feketelistára került hazai németség mintegy felét, csaknem 500 000 embert fosztottak meg magyar állampolgárságától, ingóságaitól, ingatlan vagyonától.
A történelem szégyene, hogy német honfitársainkat a kollektív bűnösség elve alapján deportálták marhavagonokban Magyarországról. Emlékezzünk ma rájuk: az ártatlan áldozatokra, az embertelen szenvedést átélőkre, mindazokra, akiket akkor megfosztottak hazájuktól! - írta Kovács Zoltán.
Orbán Viktor miniszterelnök Ritter Imrével, a magyarországi németek országgyűlési képviselőjével közösen megkoszorúzta a magyarországi németek elhurcolásának emléktábláját a budaörsi vasútállomáson. A kedd reggeli koszorúzásról Orbán Viktor a közösségi oldalán is megemlékezett, és ezt írta bejegyzése alá: "A magyarországi németek elűzetésének 75. évfordulója. Kegyelet az áldozatoknak. Méltó emlékezet a szenvedőknek".
Online emlékezett a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke a magyarországi németek elhurcolására a történtek 75. évfordulóján. Englenderné Hock Ibolya felidézte, hogy az első, mozdonyhoz csatlakoztatott marhavagonok, oldalukon az "Isten veled, édes hazánk" felirattal 1946. január 19-én "szállították az ismeretlenbe a megalázott, kisemmizett, házaiktól megfosztott embereket". Úgy fogalmazott: az évszázadokkal korábban választott hazájuk, amelyhez minden csalódásuk ellenére a végsőkig hűek maradtak, cserbenhagyta őket. Az első vonatot továbbiak követték nyugat felé, tízezreket pedig már 1944-től kezdődően a Szovjetunióba szállítottak kényszermunkára.
A múlttal való megbékélés fontos, de még fontosabb a jövőbe tekintés - hangsúlyozta Englenderné Hock Ibolya. Mint mondta, őt úgy nevelték, számára egyértelmű, hogy német, de a gyermekeinek és unokáinak ez már nem annyira természetes. Már nem lehet olyan generációról beszélni, amely a magyarországi német identitását a születésekor kapta, sokkal inkább az identitás tudatos vállalásáról van szó. Azt pedig ki kell bontakoztatni, és ebben támogatni kell a családokat - vélekedett, hozzáfűzve: ez a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata és a német nemzetiséget képviselő testületek, intézmények, civil szervezetek legfontosabb küldetése.
