Szokásához híven az MTA Veszprémi Akadémiai Bizottsága idén januárban is konferenciát szervezett a legutóbbi Nobel-díjasokról. Idén rendhagyó módon, és „természetesen” online rendezték meg az előadássorozatot, amihez bárki csatlakozhatott egy zoomos linken keresztül.
Minket egyik legjobban a béke Nobel-díjas személyéről szóló előadás érdekelt. Előbbi valójában nem is természetes személy, hanem egy szervezet, méghozzá a WFP. Nem csoda, ha ez a név elsőre nem mond önnek semmit. Ha kibontjuk, máris érhetővé válik, hiszen a három betű a World Food Programme, azaz a Világélelmezési Program rövidítése. Az indoklás szerint a szervezet azért kapta meg 2020-ban a díjat, mert vezető szerepet játszik abban, hogy az éhséget ne lehessen háborús fegyverként használni, és mindent megtesznek az éhség elleni küzdelemben.
Fotó: ASHRAF SHAZLY / AFP
Arról, hogy mi ez a szervezet valójában és mit kell tudni a Nobel-békedíjról, Árendás Tamás, az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa beszélt online a közönségnek.
Mint mondta, a béke fenntartásáért, a népek együttéléséért, a nemzetek barátságáért és a fegyveres konfliktusok megszüntetéséért járó díjat 1901 óta adják át, ám nem minden évben ítélték oda. Ilyen évek voltak a világháborúk közti időszakok, a húszas évek, valamint a hatvanasok is -ezekben az években senkit nem tartottak méltónak a díj átadására.
A többi Nobel-díjhoz képest annyiban más ez az elismerés, hogy ezt nem Svédországban adják át, és nem is a Svéd Királyi Tudományos Akadémia, hanem egy öttagú, a norvég parlament tagjaiból álló bizottság dönt róla. A Nobel-békedíjat kaphatja személy vagy szervezet is. A díjat inkább egy ügyben alkalmazott megoldási módszerért adományozzák, semmint az üggyel kapcsolatos elhatározásokért, ígéretekért. Eddig 101 alkalommal adták át 135 díjazottnak. Utóbbiak közül 107 egyén és 25 szervezet (pl.: Nemzetközi Vöröskereszt, ENSZ Gyermekalap, ENSZ, Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, EU) kapta meg.
A legfiatalabb díjazott Malala Yousafzai (2014) volt 17 évesen, a legidősebb Joseph Rotblat, aki 87 évesen, 1995-ben kapta meg a díjat. Az elismerést legtöbbször a Nemzetközi Vöröskereszt (3), és az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (2) gyűjtötte össze.
Fellángoló kritikák
A Nobel-békedíj a története során politikai természetéből kifolyólag mindig is viták tárgyát képezte. Árendás felidézte, a díjat többek közt megkapta a Kalkuttai Teréz anya, Gorbacsov, a Dalai Láma és Nelson Mandela is. Mahathma Gandhit például ötször jelölték, de egyszer sem vehette át. Ugyanígy nem díjazták II. János Pált, U Thant és Vaclav Havelt sem.
Az előadáson nem hangzott el, de Wikipédián kritikáként felidézik: „Hatalmas vitákat váltott ki Mihail Gorbacsovon kívül még, Rabin, Simón Peresz, Menáhém Begín, Jasszer Arafat, Lê Ðức Thọ, Henry Kissinger, Jimmy Carter, Al Gore IPCC (Éghajlatváltozási Kormányközi Testület), Liu Hsziao-po, Barack Obama, és az Európai Unió részére megítélt díjak. Egy 2011-es Aftenposten cikkben pedig Nobel egyik testvérének unokája, Michael Nobel kritizálta a díj túlzott politikai színezetét, amely egyáltalán nem egyeztethető össze Nobel végrendeletével.”
Fontos kiemelni, hogy az idei díjazottal kapcsolatban kevésbé voltak hangosak a negatív szólamok.
A Világélelmezési Program
A kritikai kitérő után vissza az előadáshoz és az idei díjazotthoz.
- A WFP az 1960-as években indult világhódító útjára az ENSZ élelmiszer-segélybiztosító rendszerében. Ma a világ legnagyobb, éhezéssel, és élelmiszer-biztonsággal foglalkozó humanitárius szervezete. Sürgősségi és fejlesztési segítségnyújtást, rehabilitációt és különleges műveleteket látnak el. Koncepcióterveket is készítenek, és műszaki támogatást is nyújtanak ott, ahol szükség van rá.
A Világélelmezési Program különlegessége, hogy önkéntes szervezet, így csak felajánlásokból és támogatókból tud működni.
Legnagyobb szponzoraik a nemzeti kormányok, akik készpénzzel és természetbeni adományokkal segítik őket. Szoros kapcsolatban dolgoznak a FAO-val (az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete), az ENSZ-szel és az ENSZ Menekültügyi Főbizottságával, valamint nemzetközi civil szervezetekkel-mondta Árendás Tamás.
A 2020-as díjazott továbbá ételsegélyt nyújt családoknak, iskoláknak egyéneknek, de direktben, készpénzzel is támogatja egy-egy ország kapacitását. Együttműködik a politikai döntésekben is annak érdekében, hogy elősegítsék a nélkülöző régiók fennmaradását. Érdekesség, hogy a Végrehajtó Bizottságban Magyarország 2015-2018 között vállalt szerepet.
Az alapvetően az éhezés csökkentéséért indult szervezet időnként felméréseket is készít a nélkülöző régiókról. Az MTA munkatársa rámutatott, egy nemrégiben készült térkép alapján
Európában is vannak olyan területek és országok, amelyek élelmiszerügyi segítségre szorulnak.
Bulgária, Ukrajna és érdekes módon Szlovákia egy-egy területe is megjelent már a kimutatásban éhező vagy alultáplált régióként.
Egy másik idézett statisztika szerint 2018-ban 821 millióan éheztek a bolygón, akik közül 124 millió főnek állandó probléma volt a napi betevő megszerzése. Abban az évben az FWP 86,7 millió embernek tudott segíteni.
David Beasley, a Világélelmezési Program ügyvezető igazgatója a 2020-as Nobel-békedíj átadásakor. Fotó: Rein Skullerud (WFP)
A Világélelmezési Program 83 országban 17 ezer munkatárssal rendelkezik. A 2020-as évben az alábbi hivatalos indoklással kapták meg a Béke-Nobeldíjat és az azzal járó 10 millió svéd koronát (345 millió forint):
„Az éhség leküzdésére irányuló erőfeszítéseiért, a béke feltételeinek javításáért konfliktus sújtotta területeken, valamint az éhség háborús és politikai fegyverként történő alkalmazásának megakadályozásában vállalt szerepéért.”
Az MTI szerint a "bizottság indoklásában azt is írta: a koronavírus-járvány csak súlyosbította többmillió ember éhezését szerte a világon, emiatt a testület azzal a felhívással fordul a kormányokhoz, hogy anyagilag támogassák a WFP-t és a többi segélyszervezetet olyan mértékben, hogy gondoskodni tudjanak az éhezők élelemmel való ellátásáról, minthogy az ENSZ-szervezet becslése szerint egy éven belül 265 millió éhező lesz a világon.
A bizottság az idei díjjal arra a többmillió emberre szeretné ráirányítani a világ figyelmét, aki éhezik, illetve fenyegeti az éhínség. A Világélelmezési Program többoldalú együttműködés keretében kulcsszerepet játszik az élelmezésbiztonság és ezáltal a béke megteremtésében. Nap mint nap tesz a népek testvériségének elősegítésért, ami része volt Alfred Nobel szándékának.
A WFPtavaly 88 ország százmillió lakosát segítette élelemmel. A világjárvány okozta további nehézségek ellenére az idén képes volt fokozni erőfeszítéseit"-írja az MTI.
