2020-ban tizennyolc, a nemzetgazdaság számára különösen ígéretes tématerület tudáscentrumának kialakítása kezdődött meg az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kezdeményezésére az országban.
-Az így létrejövő Nemzeti Laboratóriumok jelentős világméretű kihívásokra válaszokat adó, nemzetközi szinten elismert tudományos csomóponttá válhatnak- mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a program tavalyi projektindító konferenciáján. Akkor hangsúlyozta, a kormány a projektet 14, idéntől pedig összesen 90 milliárd forinttal támogatja a következő években.
A laborokat négy fő kutatási-fejlesztési területtel alapították meg:
- Ipar és digitalizáció,
- Kultúra és család,
- Egészség és
- Biztonságos társadalom és környezet.
A laboratóriumok egyebek mellett az autonóm rendszerek, az éghajlatváltozás, a mesterséges intelligencia és a virológia témaköreivel is foglalkoznak. Legtöbbjük budapesti központtal működik, de lesz, vagy már van olyan labor, amelyik Szegedhez vagy Pécshez kötődik. A veszprémi labor február 1-én, hétfőn nyílt meg a Pannon Egyetemen.
A veszprémi labor a társadalmi innovációra fókuszál
A veszprémi labor online tartott nyitórendezvényén elhangzott, a Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium célja, hogy a felsőoktatási intézményrendszer egyedi eszközeivel segítse a települések önkormányzatai, gazdasági szereplői, kulturális intézményei és lakosai közötti kapcsolatok erősítését, amelyek lehetővé teszik, hogy minél több aktív, a helyi társadalmat megmozgató közösség jöjjön létre, amelyek képesek helyi társadalmi kihívásokra, problémákra közösen, együttműködve megoldást találni.
A Pannon Egyetem rektora, Gelencsér András a rendezvényen úgy fogalmazott, a 21. század globálisan a válságok megoldásáról szól majd, amelyek csak a társadalom és a tudományágak közti párbeszéddel oldhatók meg.
-Olyan társadalmi innovációkra van szükség, amelyek a társadalmat a változó viszonyok közt is működőképessé teszik.
Ehhez sok kutatásra és együttműködésre van szükség. A veszprémi egyetemen nyílt labor e párbeszédnek lehet részese- hangsúlyozta.
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke, Birkner Zoltán a megnyitón a Nemzeti Laboratóriumok létrehozásának előnyeiről szólva kiemelte: Magyarország jól áll a tudományt létrehozók és felhasználók számában, de a kettő nem mindig találkozik, a hivatal célja ezért e két szereplőt közelebb hozni egymáshoz.
– Az a feladat, hogy pályázatokkal, együttműködésekkel, vagy új intézményrendszer (Nemzeti Laboratóriumok) létrehozásával az egyetemek tudását piacképessé tegyük - mondta.
Kifejtette: a Veszprémben nyílt Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratóriumtól azt várják, hogy összeszedje azokat a tapasztalt embereket, akik értenek a társadalmi innováció folyamatához, lépéseihez, hogy nemzetközi szinten is megmutassák, hogy Magyarország mihez ért ebben a témakörben.
A megnyitón Navracsics Tibor, Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosáért és Északnyugat-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos is felszólalt. Mint mondta, a nemzeti laborhálózat létrehozásának előnye, hogy az egyetemek kiléphetnek elefántcsonttornyaikból, hogy a világi, valamint az európai trendeket követve az elméleti tudást a gyakorlati tapasztalatokkal és aktivitással szövetségre léptetve hozzáadott értéket adjanak a társadalomnak és a gazdaságnak.
Navracsics Tibor a február 1-én online tartott Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium megnyitóján.
- A remények szerint az egyetemek nem csak tudásgyárak lesznek a jövőben, hanem a gazdasági növekedés motorjai és a közösségépítés fő aktorai. A 2023-as EKF-program itt tud kapcsolódni, hisz az innováció és a társadalom két olyan téma, amely hozzájárulhat ahhoz, hogy hosszútávon sikeres legyen a társadalmi és kulturális fejlődés -mondta.
Porga Gyula polgármester köszöntőjében arról beszélt, hogy az önkormányzatiság elmúlt 30 évében a településvezetők elsősorban a „hard”, azaz az infrastrukturális fejlesztésekre helyezték a hangsúlyt, mára azonban megjelentek a „soft” tényezők is, azaz, hogy már nem csak a várost, hanem a közösségeket, élhetőséget és a szolgáltatások minőségét is fejleszteni kell. Az EKF-pályázat célja, hogy 2023-ra Veszprém Európa legélhetőbb városai közé kerüljön, amihez a most nyílt társadalmi innovációs labor használható tudást adhat.
Csillag Zsolt, a Pannon Egyetem kancellárja szerint az innovációk elterjedését és sikerességét nagyban befolyásolja, hogy hogyan tud illeszkedni a társadalmi beágyazottságba. A Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium olyan működési irányelveket alkothat, ami e kérdésekre adhat választ, és ezáltal a Pannon Egyetem nem csak az oktatásban és kutatásban vehet részt, hanem a társadalmi globális válaszkeresésekben is segítséget nyújthat -hangsúlyozta.
Fehérvölgyi Beáta, a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kar dékánja kiemelte, az innovációs labor célja, hogy felvállaljon olyan társadalmi témákat, amelyekhez a Pannon Egyetem és a város is kapcsolódni tud. Tervben van egy startup inkubációs központ létrehozása is, amelyben a digitalizáció társadalmi hatásait szeretnék vizsgálni, továbbá egy könyv írása arról, hogy mit jelent a társadalmi innováció.
A közel 1,5 órás megnyitó teljes egészében itt megtekinthető:
