A járványhelyzet egyik következménye, hogy az embereknek átalakult a közlekedési szokása is. Amíg a vírus előtt a megszokott módon használták a tömegközlekedési eszközöket munkába járáshoz, iskolába menet, vagy szabadidejükben ahhoz, hogy eljussanak A pontból B-be, addig jelenleg a lista végére sorolódott ez a közlekedési mód.
Ennek persze több oka is van, amelyek összeadódva ahhoz vezettek, hogy átlagosan 1/3-ára csökkent az utasok száma a buszokon hazánkban.
Az ingyenes parkolás bevezetésével csökkent az autós közlekedés járulékos költsége azáltal, hogy parkolójegy, vagy bérlet már nem terheli a pénztárcát, valamint sokan egészségügyi elővigyázatosságból is elhagyták a buszos közlekedést, habár a buszokon – ahogy azokon kívül is – előírás a maszkviselés, valamint a járműveket folyamatosan fertőtlenítik a szolgáltatók. Ezen kívül az üzletbezárások, valamint a kijárási korlátozás miatt lehetősége és indoka sincs annyi embernek, hogy otthona és munkahelye között máshová is eljárjon, adott esetben busszal.
A közösségi közlekedés visszaesése országos, sőt világméretű jelenség. A BKK-nál a tavalyi évben 30%-os kiesést könyveltek el, de volt olyan hónap az első hullám idején, amikor 82%-kal volt kisebb a bevétel a fővárosban.
Nem jobb a helyzet Veszprémben sem a V-Busznál. A közösségi közlekedésért felelős cégtől megtudtuk, az utasforgalom a legfrissebb mérésük alapján 66%-kal csökkent az előző években mért adatokhoz képest, tehát az utasok 1/3-a maradt meg a járványhelyzet előtti időszakhoz képest. Különösen drámai a csökkenés az egyetemnél, ahol reggel az egyetem felé tartó irányban 83%-kal csökkent az utasforgalom, habár korábban ez volt az egyik legforgalmasabb szakasz.
Ami a bevételeket érinti, 2020-ban a 2019-es bevételek 67%-a realizálódott, ez 33%-os kiesés, nagyságrendileg több mint 200 millió Ft, az idei évet pedig jelentősen befolyásolja majd az, hogy mikor ér véget a veszélyhelyzet és áll vissza az élet a közösségi közlekedéssel együtt a megszokott kerékvágásba.
2020-ban a Continental készített egy globális felmérést arról, hogy az egyes országokban hogyan alakultak át a közlekedési szokások a koronavírus miatt.A kutatásban Németországban, Franciaországban, az Egyesült Államokban, Japánban és Kínában mérték fel a mobilitási szokásokat.
Franciaországban és Németországban a válaszadók 80%-a beszélt arról, hogy a koronavírus-járvány alatt megváltoztatta napi mobilitási szokásait. 81%-kal az Egyesült Államokban is hasonló viselkedésbeli változás figyelhető meg. Azonban a legnagyobb átalakulás Ázsiában történt: Japánban az emberek 88%-a módosította közlekedési szokásait, amíg Kínában ez az érték a 93%-ot is elérte.
A tanulmány szerint világszinten tapasztalható, hogy a privát megoldások irányába tolódtak el a közlekedési szokások. Az eredményekből kirajzolódott, hogy noha a távolságtartó intézkedések hatására kevesebbet utaznak az emberek, sokan vannak azok, akik gyakrabban használják autójukat, mint a járvány előtt. A német, kínai és japán válaszadók több mint fele kevesebbet utazik busszal vagy vonattal; az Egyesült Államokban és Franciaországban ez az érték körülbelül 40%-on áll. Ezeken kívül az autóvásárlás is egyre fontosabbá válik, ami különösen Kínában figyelhető meg, ahol az emberek 58%-a gondolkodik saját autó megvásárlásában.
