Veszprémben több ilyen lehetséges felület is van: házak oldala, támfalak, kerítések. A városháza Zsuzsi szobor felőli oldala szép példa erre, de állítólag Veszprémben található az ország egyik legrégebbi, zöld növénnyel befuttatott házfala is.
Brányi Mária hangsúlyozta, hogy a „zöldesítés” nemcsak esztétikai megoldás, de fogja a port, asszimiláló és zajcsökkentő hatása is van, ezáltal is élőbbé téve környezetünket.
A kezdeményezés első fázisában azokat az üres támfalfelületeket, kerítéseket, házfalakat szeretnék zölddel befuttatni, amelyek önkormányzati tulajdonban vannak. Ilyen például a Giricses lépcső, a színházkert belső felülete, a Kádár utcai ipari iskola kerítése, s a későbbiekben a lakótelepi konténerek is ilyen zöld „sátrat”, lugast kapnának, csökkentve például a szaghatást.
A városépítészeti iroda vezetője, Lindemann István, a városi főkertész, Haluza János, illetve a városfejlesztési és üzemeltetési iroda csoportvezetője, Kovács Zoltán is helyeselte az ötletet. Építésjogi szempontból nem ütközik semmiféle előírásba a függőleges zöld felület kialakítása, ám ha ezt lakóközösségek kérik, akkor ott meg kell hallgatni a lakók véleményét is. A szakemberek eloszlatták annak kételyét is, hogy a felfuttatás ártana a falaknak. Évszázadok példája igazolja, hogy a jó vakolatnak nem árt (az utólag hőszigetelt épületek fala már más kategóriába tartozik, ezekre még nincs jelentős tapasztalat). Hőtechnikai és állékonysági szempontból sem lehet a megoldás ellen érveket felfogni.
A gondozás sem okoz sok munkát, legfeljebb egy-két évente érdemes ellenőrizni, nem éri-e el az ereszcsatornákat (a lehulló levél dugulást okozhat), illetve a tetőcserepet (ennek megbontásában már lehet szerepe a túl magasra nőtt növénynek). A növények (olcsóbb a vadszőlő és a borostyán. Ezek nem igényelnek külön támrendszert, mint például a komló, a futórózsa, a trombitafolyondár vagy a kínai lilaakác) talajigénye minimális, esztétikai szerepük azonban városképformáló.
A Vehír kérdésére Brányi Mária elmondta, hogy a nagylelkű felajánló anonim kíván maradni.
