Ez év márciusában átruházott hatáskörben döntött Veszprém polgármestere a Csererdőt érintő településrendezési eszközök módosításáról, telepítési tanulmányterv és szerződés jóváhagyásáról. A módosítás célja a kisvárosias lakóövezetben lévő terület (8676-8703 hrsz telkek) részben gazdasági kereskedelmi övezetté való átminősítése volt. Azonban az előterjesztés és annak melléklete, amelyet a képviselők megkaptak, nem a valós és a reális állapotot tükrözi, hisz a területen már egy komplett csarnok valamint két épület váza áll - mondta Hartmann Ferenc ellenzéki önkormányzati képviselő (MSZP) a témáról tartott sajtótájékoztatón szerda reggel.
Állítja, a képviselőket nem tájékoztatták az építményekről és hamis információkat kaptak a polgármestertől. „Sunyi előterjesztésnek nevezném ezt, hisz már állnak az építmények” -fogalmazott.
Hartmann Ferenc szerint szükség lenne arra, hogy Porga Gyula polgármester vizsgálja felül, hogy kerülhetett ilyen előterjesztés a képviselők elé, majd tegye meg a szükséges intézkedéseket az előterjesztésben közreműködőkkel, valamint az építtetőkkel szemben és arról tájékoztassa a képviselőtestületet, és Csererdő lakosait. Hartmann azt is szeretné elérni, hogy a polgármester adjon tájékoztatást arról, hogy az ingatlanokra kiadott építési engedély megfelelt-e az akkor hatályos előírásoknak (HÉSZ).
A szocialista képviselő szerint nem egyedi esetről van szó, hisz már korábban is történt olyan, hogy a rendezési tervmódosítás, építési engedély esetében a képviselőket nem, vagy félretájékoztatták. A képviselőcsoportjuk azt javasolja, hogy a rendezési, szabályozási ügyekkel kapcsolatos előterjesztéseknek a címlapjára kerüljön írásos garancia arról, hogy az előterjesztés tárgyalásakor látható valóságos állapotot tükrözi.
Hartmann szerint miközben a városvezetés módosította a Csererdő szabályozási tervét, nem foglalkozik egy másik tisztázatlan üggyel. Frakciótársa, Gerstmár Ferenc (LMP) a sajtótájékoztatón elmondta, a Csererdővel kapcsolatban egy régebbi és kiterjedtebb probléma továbbra is fenn áll: a talaj-, talajvíz- és karsztvíz-szennyezés (amellyel a Greenpeace 2017-es tanulmánya is foglalkozott).
A szennyezettség felszámolásával kapcsolatban Gerstmár többször kérdezte már a polgármestert. Porga Gyula a képviselőnek 2019 januárjában azt a tájékoztatást adta, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kapta meg a kormánytól a feladatot, hogy a felmérő vizsgálatokat elvégezzék. Akkor azt ígérte, az eredmények 2020 elején elérhetők lesznek. Gerstmár 2020 szeptemberében rákérdezett, hol tartanak az ügyben, és hogy mik az eredmények. A polgármester akkor azt írta, a 2019-ben feltett kérdésre adott válaszához képest további információ nincs birtokában.
Ezt követően Gerstmár kérésére Ungár Péter országgyűlési képviselő írásbeli kérdést intézett a témában a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszterhez. A kérdésre 2020 október 29-én dr. Fónagy János államtitkár válaszolt. Ő a válaszában leszögezte, hogy sem az MNV Zrt., sem más állami szereplő nem rendelkezik a területen kármentesítési kötelezettséggel. Azt is írta, hogy a Bakony Művek szomszédságában potenciális szennyezőforrásként vélelmezett kommunális hulladéklerakó a VKSZ Zrt. kezelésében és Veszprém város tulajdonában van, és zajlik a hulladéklerakó tényfeltárása.
„Most azt kérjük a polgármester úrtól, hogy tisztázza, ki és mikor lép az ügyben, hisz lehetséges, hogy időzített vegyi bomba ketyeg alattunk”- mondta Gerstmár Ferenc.
A sajtótájékoztató követően a polgármester írásban reagált, melyet szerkesztőségünkhöz is eljuttatott.
Ebben Porga Gyula azt írja:
"Az előzményeket tekintve fontos elmondani, hogy 2019 májusában érkezett Település Rendezési Terv módosítási kérelem az érintett területeket érintően, melyhez kapcsolódóan 2019-re készült el a Telepítési Tanulmányterv, melyet a főépítészi csoport is átnézett és több ponton kiegészítést, javítást kért. Az
átminősítést a telkek tulajdonosa kérelmezte.
A módosított és javított Telepítési Tanulmányterv 2020 januárban érkezett meg a főépítészi csoporthoz, melyet ismételten átnéztek és újabb javításokat, módosításokat kértek benne.
A Telepítési Tanulmányterv harmadik változata 2020 decemberében érkezett be. Ehhez kapcsolódva érkezett a Településrendezési szerződés tervezet is, melyek alapját képezték a 2021 márciusi közgyűlési előterjesztésnek. A három hónap alatt több egyeztetés történt mind a tervezővel, mind az ügyvédekkel a Településrendezési szerződés kapcsán.
Az előzményekből látszik, hogy a telepítési tanulmányterv készítője 2019 óta végzi a tanulmányterv összeállítását, a fotók tervezés kezdetekor készültek és valóban az akkori állapotot tükrözik, nem aktualizálták azokat 2021-ben.
A módosítással érintett – kérelmező tulajdonában lévő – területen jelenleg 22 db építési telek út és közmű kapcsolattal rendelkező telek kialakítása történt meg. Jelenleg – a módosítás elindítása előtt – a telkek övezeti előírása kisvárosias lakóövezet (Lk-15), mely övezetben jelenleg elhelyezhető lakófunkción kívül iroda, kereskedelmi vagy szolgáltató egység is. Az Lk-15 övezetben a max. 10,5 m épületmagasság és 30%-os beépítettség a jelenleg megengedett. A 900m2 körüli telkeken bruttó 250-300 m2 körüli alapterületű épületek építhetők a jelenlegi előírások alapján. A módosításra vonatkozó kérelemben gazdasági övezeti (Gksz) besorolást jelölt meg a kérelmező, amely övezetben szintén elhelyezhető iroda, kereskedelmi és szolgáltató épület.
A megkezdett építésnek a tanulmánytervi térképeken nem kell (nem is tud) szerepelnie, mivel az épület feltüntetése csak használatbavétel esetén válik kötelezővé az OÉNY rendszerben. Az övezet módosítására tett tulajdonosi kérelem, és az előzetes döntés szempontjából irreleváns, az építés jogszerűségének vizsgálata ettől az eljárástól független.
Szeretném felhívni Képviselő urak és mindenki figyelmét arra, hogy nem végleges döntést, hanem a folyamatot indítottuk el a most meghozott közgyűlési döntéssel. A 2021. márciusi közgyűlésen csak előzetes döntés született, mely a településrendezési eszközök módosítási eljárásának elindulásáról szólt.
Az eljárás ez alapján kezdődhet meg, mely a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet alapján teljes eljárás keretében zajlik majd.
Az eljárás menete mintegy hat hónapot vesz igénybe, több ütemben történik egyeztetés a szakhatóságok, illetve érintettek bevonásával, tehát több alkalommal is lehetőségük lesz véleményezni az anyagokat, valamint lakossági fórum összehívására is sor kerül ezen eljárás keretén belül."