Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

A klímaváltozás hatásai a Kárpát-medencében korábban és súlyosabb formában jelentkeznek

2021. április 22. 18:00 // Forrás: MTI
Online klímakonferenciát rendeztek múlt héten neves magyar szakemberek részvételével. A Föld napján az itt elhangzottakat foglaljuk össze.

A HuPCC által szervezett négynapos rendezvényen több mint háromszáz szakértő többek között műszaki, kulturális, meteorológia, sőt még művészeti szempontokat is vizsgálva vitatta meg a természettudományos alapokat, a hatásokat, az alkalmazkodást és a mérséklést a múlt héten. 

A találkozón Bartholy Judit, az ELTE Meteorológiai Tanszékének egyetemi tanára azt hangsúlyozta: Magyarország térségének a globális átlaghoz képest sokkal nagyobb a klímaérzékenysége, a globális átlag majdnem 1,5-szerese. Ezért óriási jelentősége van a Magyarország által is ratifikált párizsi klímaegyezménynek, és annak, hogy mindenki tartsa szem előtt ezt a problémát, ugyanis - mint rámutatott - az emberek nagyban hozzájárulnak a globális melegedési folyamathoz.

 Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézet (NKE SVKI) vezetője elmondta: a klímaváltozás, a klímabiztonság már a '80-as évek végétől olyan terület, amellyel a biztonsági tanulmányok is foglalkoznak. Ez társadalmilag elfogadott, mivel látható, hogy a klímaváltozás számos kulcsszektorban - például élelmiszertermelés, vízgazdálkodás, energetika, urbanizáció - okoz kríziseket. Továbbá az időjárás szélsőséges változásai miatt is úgy értékelik az emberek, hogy a klímaváltozás egyértelműen negatív következményekkel jár. A biztonságpolitikai szakértő viszont úgy véli, a klímaváltozást nem biztonsági kérdésként kell kezelni, hanem

a mindennapi életben szükséges lépéseket tenni.

Ezen a területen már most számos olyan példa van, amellyel az emberek hozzájárulnak a probléma kezeléséhez: szelektív hulladékgyűjtés, energiatakarékos eszközök beszerzése, illetve a műanyag bevásárlószatyrok mellőzése.

A műanyag szatyrok mellőzésével is hozzájárulunk a Föld megmentéséhez (illusztráció: Christopher Vega on Unsplash)A műanyag szatyrok mellőzésével is hozzájárulunk a Föld megmentéséhez (illusztráció: Christopher Vega on Unsplash)

Erre rímelnek Áder János szavai is. Az államfő elmondta, hogy a találkozóra készülve néhány kérdés benne is felötlött. Először, hogy miként lehetséges a klímaváltozásról, fenntarthatóságról való gondolkodás társadalmi támogatottságát növelni. Miként lehet mindenki számára nyilvánvalóvá tenni, hogy amiről kutatási eredményeik szólnak, "mindannyiunk életét befolyásolják", legyen szó klímaváltozásról, fenyegető vízválságról vagy a biológiai sokféleség hanyatlásáról. Továbbá miként lehet elérni, hogy a kedvezőtlen tendenciák bemutatása ne "klímadepresszióhoz" vezessen, hanem egyéni és közösségi cselekvés mozgatórugója legyen.

Áder János felhívta a figyelmet arra: ismert, hogy a klímaváltozás hatásainak mérséklése az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés, a mindennapi élet szempontjából is jelentős változást igényel.

"Mindez - kár lenne tagadni - érdekek sérelmével jár"

– fogalmazott az államfő, azt kérdezve: hogyan lehet a környezeti fenntarthatósági, gazdasági, társadalmi, politikai érdekeket összeegyeztetni. A köztársasági elnök feltette azt a kérdést is: "megváltoztatható-e az a szemlélet, hogy ugyan az általános szabályokkal a többség egyetért, de azért sokan keresnek önfelmentő magyarázatokat arra, hogy rájuk mindez miért nem vonatkozik?".

Áder szerint az is kérdés, át tudják-e alakítani a gazdasági, közgazdasági gondolkodást, úgy, hogy egy-egy új beruházáskor nemcsak a várható rövid távú hasznokat, hanem a biztosra vehető rövid- és hosszú távú károkat is figyelembe veszik. A szennyező fizet elve mellett hogyan alkalmazható, hogy a szennyezés hatástalanítása a termelési folyamat végéig történjen meg?

Egyre többször lehet olvasni cikkeket arról, hogy milyen ügyes mérnöki megoldásokkal lehet a klímaváltozás hatásait csökkenteni. Mit kell ehhez a légkörbe juttatni, mit kell a tengerekbe szórni. "Nekem ezek az ötletek nem tetszenek" - fogalmazott Áder János, aki végül azt a kérdést tette fel: "hogyan kerülhetjük el, hogy egy bajból kettőt csináljunk?".

 Áder János beszéde végén idézte a Nobel-díjas Gábor Dénest, aki már 1963-ban azt mondta: "az emberiség eddig a természettel küzdött, mostantól a saját természetével kell megküzdenie". 

vehir.hu
további cikkek
Harmadfokú hőségriasztás lép életbe szerdától Harmadfokú hőségriasztás lép életbe szerdától Harmadfokú hőségriasztást rendelt el az ország egész területére szerda nulla órától szombat éjfélig az országos tisztifőorvos a HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt. előrejelzése alapján - tájékoztatott a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) és a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) közös közleményében kedden ma 14:08 Elkészült Magyarország legteljesebb állatvédelmi tananyaga, állatvédelmi képzéssorozat indult jogalkalmazóknak a Közös ügyünk az állatvédelem Alapítvány jóvoltából Elkészült Magyarország legteljesebb állatvédelmi tananyaga, állatvédelmi képzéssorozat indult jogalkalmazóknak a Közös ügyünk az állatvédelem Alapítvány jóvoltából Az alapítvány 2024 júniusától folyamatosan tölti fel honlapjára a jogalkalmazókat segítő, összesen több mint 1400 oldalas állatvédelmi információs kiadványait, amelyek bárki által térítésmentesen letölthetőek. tegnap 10:56 Kiosztották a Magyar Mozgókép Díjakat Kiosztották a Magyar Mozgókép Díjakat A Semmelweis kapta a legjobb játékfilmnek járó díjat, a legjobb rendező pedig annak alkotója, Koltai Lajos lett. Breier Ádám, a Lefkovicsék gyászolnak rendezője bizonyult a legjobb elsőfilmesnek, a Bolond Istók pedig a legjobb tévéfilmnek járó elismerést vihette haza a veszprémi Petőfi Színházban tartott szombat esti gálán. 2024. június 16. 15:05 „Még a beton is érzéki” - bemutatták a Kaláka filmet „Még a beton is érzéki” - bemutatták a Kaláka filmet A Magyar Mozgókép Fesztiválon mutatták be az ötvenöt éve alakult Kaláka együttesről szóló másfél órás dokumentumfilmet, noha az is kiderül belőle, nem szeretik, ha a Kaláka szócska után még az ’együttes’ is odakerül, hiszen a Kaláka önmagában is a közös munkára, a szórakozva dolgozásra utal. 2024. június 15. 21:45

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.